Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A kerekasztal-beszélgetést Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari igazgatója moderálta, résztvevői voltak:
• Baranyainé Németh Mariann, beszerzési Igazgató, Pápai Hús Kft.
• Dúl Udó Endre, sertéságazatért felelős szakértő, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
• Kovács László, húsipari szakértő
• Vajda Lajos, állategészségügyi és állatvédelmi igazgató, Nébih
A Nébih szakembere, Vajda Lajos először is összefoglalta a járványhelyzetet. Az afrikai sertéspestist az 1920-as években Afrikában írták le, majd többször is megjelent Európa déli részén. 2007-ben egy, az eredetinél sokkal virulensebb törzse indult el világhódító útjára a nemzetközi áru- és utasforgalommal. 2014-ben érte el Európát, nálunk pedig 2018 áprilisában mutatták ki először - csakis vaddisznókban. Azóta több kitörési gócot is azonosítottunk, de a házisertéseket eddig sikeresen megóvtuk tőle. Csehországban úgy szabadultak meg a kórtól, hogy a góc körüli körzetet körbekerítették, majd felszámolták az itt talált vaddisznóállományt. Szlovákiában nincs jelen a vírus. Ukrajnában és Romániában azonban erős a járvány, külön aggasztó, hogy innen nagy számban érkezik áru és ember is az országba. Hazánkban ezért az északi, északkeleti régióban detektáltuk eddig a fertőzéseket, 1250-1350 között van a pozitív esetek száma. Szabolcsban tavaly májusban, Borsod megyében októberben jelent meg az afrikai sertéspestis.
Kínát tavaly nyáron érte el a kór, oda - most már bizonyítottan - éppen Európából jutott be, mondta el Dúl Udó Endre. Az Agrárkamara sertéságazati szakértője arról tájékoztatott, hogy eddig 1,2 millió házisertést vágtak ki a hivatalos adatok szerint Kínában, 30, de akár 40 százalékkal is csökkenhet az itteni sertésállomány a járvány következtében.
Gyakorlatilag Kína minden tartománya fertőzött már, és a vírus tovább terjedt a szomszédaira is. Ennek következtében tartósan keresleti piac alakult ki az élősertés világpiacán. A világkereskedelemben 8 millió tonna sertéshús forog, most Kínában 16 millió tonna esett ki a piacról. Mivel az ázsiai országban a sertés a legfontosabb húsféleség, és a készleteik elfogytak,
Kovács László húsipari szakértő elmondta, hogy a Pick sok sertéshúst exportált Ázsiába a prémium kategóriában, így a járvány miatt egy magas árfekvésű piacot veszített el. A magyar vágóhidaknak átmenetileg komoly mennyiségi elhelyezési gondjai voltak. Szerencsére a húsfeldolgozók gyorsan átálltak a magyar húsra, az import visszaesett. Mostanra elmúlt a trauma, új egyensúly alakult ki a piacon. Az ipar fel tudja venni a hazai sertésmennyiséget - sorolta a szakember. A kínai keresletélénkülés miatt az uniós árakon keresztül hozzánk is begyűrűzött a magas sertésár. Olyasmi történt, ami még nem volt: Németország vásárol tőlünk sertéshúskészítményt. A húsiparnak a legnehezebb most:
Ennek egyik lehetséges módja az, amit Pápai Hús Kft.példáján keresztül bemutatott Baranyainé Németh Mariann, a cég beszerzési igazgatója. Korábban jelentősek voltak a vállalkozás távol-keleti piacai, de amikor a vírus megjelent az országban, vissza kellett fordítani a kamionokat. "A Baltikum és Dél-Európa felé fordultunk a készítményeinkkel, de a tőkehús-értékesítést elveszítettük a külpiacon, ezért a sertésvágást 30 százalékkal vissza kellett fognunk." A vállalkozás most előremenekül:
Vajda Lajosarról tájékoztatott, hogy Dél-Koreával, Japánnal és a Fülöp-szigetekkel folyamatosan zajlanak az egyeztetések a regionalizáció elfogadására, vagyis annak érdekében, hogy ne a teljes országot, csak az érintett körzeteket zárják ki az importból. Felhívta a figyelmet: a Nébih cselekvési lehetősége korlátozott a vírussal szemben. Tilos persze élelmiszert behozni Ukrajnából, de ezt román viszonylatban már ellenőrizni sem tudjuk, hiszen ezen a határon vámellenőrzésre sem kerül sor. Itt mélységi ellenőrzésekkel lehetne némi eredményt elérni, de valódi megoldást a sertéstelepek biobiztonságának fokozása hozna.
Ezzel kapcsolatban Kovács László a hazai mangalicatartók kétes biobiztonsági státusára hívta fel a figyelmet. Dúl Udó Endre szerint érdemes lenne az afrikai sertéspestis elleni küzdelmet a PRRS-mentesítéssel összehangolni, valamint szükség lenne a vágás utáni minősítés megújítására is.
