Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A készülő, új állattenyésztési törvény elsőként rögtön leszögezi, hogy
- A törvényben meghatározott állatfajták mint állatgenetikai erőforrások megőrzése és fenntartása állami feladat.
- Mezőgazdasági célból géntechnológiával módosított állatfajtát előállítani tilos.
- Állatot klónozni - ha törvény eltérően nem rendelkezik - tilos.
Mint az ismert, az uniós jogrendszerrel összhangban hamarosan nálunk is egyszerre több tenyésztőszervezet is foglalkozhat ugyanazon fajta szaporításával, tenyésztésével. Ennek megfelelően a törvény 150 napos határidőt szab a hivatalnak az új tenyésztőszervezet elismerésére és tenyésztési programjának jóváhagyására. Ha csak a tenyésztési programban van módosulás, akkor az ügyintézési határidő 90 nap. Ha a tenyésztési hatóság jogsértést tapasztal, akkor a tenyésztőszervezetet többféleképpen szankcionálhatja, például elismerését visszavonhatja, a tenyésztésszervezési tevékenységtől 3 évre eltilthatja, egy adott állat tenyésztésben történő használatát megtilthatja.
Kell-e nekünk saját állattenyésztés?
A törvény az őshonos és a veszélyeztetett állatfajták esetében megtilthatja, hogy járványügyi helyzetben az állomány nagy részét leöljék, és ezzel a megmaradt populáció a beltenyésztés szempontjából veszélyesen kicsire zsugorodjon. A passzus minden bizonnyal megvédi a mangalicákat az afrikai sertéspestis kitörése esetén. Másrészt a jogszabály felhatalmazást ad rá, hogy ilyen veszély esetén a tenyésztési hatóság az állati szaporítóanyagot, genetikai mintát, tenyésztojást lefoglalja, elszállítsa. Így elvileg pusztán genomjában megőrizhetővé válik a pusztulásra ítélt állomány.
A jogszabály állattenyésztési bírságot rendel el azzal szemben, aki
- a jóváhagyott tenyésztési programban előírt szabályokat megszegi;
- tenyésztőszervezeti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt;
- bejelentésköteles tevékenységét nem jelenti be;
- az apaállat-használatra, a tenyésztojás- vagy a szaporítóanyag-előállításra, valamint a mesterséges termékenyítésre vonatkozó szabályokat megszegi;
- a tenyészállat vagy szaporítóanyag forgalmazása során annak eredetére vonatkozó adatokat meghamisítja;
- adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat;
- az őshonos és a veszélyeztetett állatfajta tenyészetét a tenyésztési hatóság tilalma ellenére felszámolja.
Végül a törvény leírja a kormány elkövetkező feladatait, azaz
- jelölje ki a tenyésztési hatóságot;
- határozza meg az állattenyésztési bírság tételes mértékét, kiszabásának rendjét;
- állapítsa meg a tenyésztőszervezeti elismerés feltételeit;
- állapítsa meg a tenyészállatok teljesítményvizsgálatának és tenyészértékbecslésének részletes szabályait;
- állapítsa meg a törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályait,
- állapítsa meg szaporító létesítményekre és a spermatároló központokra vonatkozó szabályokat;
- állapítsa meg az őshonos és a veszélyeztetett állatfajták fenntartásának rendjét;
- állapítsa meg a tenyészállat és a szaporítóanyag behozatalának és kivitelének feltételeit;
- állapítsa meg az állattartók, a tenyészetek és a tartási helyek nyilvántartásának tartalmát;
- állapítsa meg az állatok egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerének szabályait.
A fentiekről a részletes szabályok miniszteri rendeletben fognak megjelenni. A törvény pillanatnyilag a parlament mezőgazdasági bizottságának részletes vitája előtt áll, várható életbe lépési időpontja: augusztus 1.
