Kínában terjed a sertéspestis-járvány, így több sertést kell importálnia, ami vi­­szont világszerte a hús árának emelkedését okozza - írtuk meg korábban. Most újabb adatok láttak napvilágot: a becslések szerint ebben az évben Kína 33 százalékkal többet importál, és ez irányítja majd a világpiacot - írta a Magyar Mezőgazdaság a Newsmaxra hivatkozva.

Kína eddig 200 millió sertést vesztett a járvány miatt, ami messze meghaladja az USA-ban 2018-ban levágott 128 millió állat számát. A Bloomberg pár hete azt írta: 134 millió sertést veszthetett el Kína. Ez azt jelenti, hogy a vírus tragikus gyorsasággal terjed, és a pestis teljesen tönkreteheti az ország sertéságazatát. A távol-keleti országban tartják a világ sertéspopulációjának felét, összesen 440 millió példánnyal, 256 millió sertéstelepen. 

A kínai kormányzat 1200 yuant (körülbelül 50 ezer forint) ajánlott fel kárpótlásként a tenyésztőknek példányonként, de sok esetben a helyi kormányzatok visszatartják a pénzt, ez pedig nem segít a védekezésben. Egyes tartományokból olyan jelentések érkeztek, hogy a helyi kormányzat megpróbálja eltitkolni a betegség létezését is, ezért megbüntetik azokat a gazdákat, akik figyelmeztetik a többieket. 

Gyorsan terjed

A vírust villámgyorsan kapják el egymástól az állatok, ha bejut egy-egy sertéstelepre. Mivel Kína fejlett kereskedelmi hálózattal, jó közlekedéssel rendelkezik, a gazdaságoknak pedig semmiféle lehetősége, szakértelme nincs arra, hogy megfékezzék a vírust, ezért valószínű, hogy a betegség korlátlanul terjedhet tovább, gazdasági-környezeti katasztrófát okozva. 

A fertőzött malacok nem is látszanak betegnek, így még a diagnózis előtt átszállítják őket egy másik telepre. A vírusnak pedig nem kell sok: elég, ha valaki érintkezik a fertőzött állattal, a malacok ihatnak fertőzött vízből, ehetnek fertőzött ételből, de az is elegendő, ha a teherautó körbefordul egy-egy sertéstelepen, a kerekén is elutaznak a vírusok. A kórokozó hónapokig aktívan fertőz vérben, ételben, vízben, de hideg, sötét helyen állítólag hat évig is életképes marad. 

A megfertőzött ételt, tárgyakat legalább 60 fokon kell főzni fél órán át ahhoz, hogy biztonságosnak tekintsük. Önmagában a kényszervágás nem segít a betegséggel szemben: Spanyolországnak 15 évébe, az ágazat modernizálásába és az Európai Unió masszív pénzügyi segítségére volt szüksége, hogy 1995-re túllegyen a sertéspestisen. 

Nincs, ami megállítsa

A brit The Telegraph nyomán az agrárszektor.hu májusban arról számolt be, hogy a Madridi Egyetem kutatói elérték az első eredményeket a vaddisznóállomány afrikai sertéssel szembeni immunizálásában. A tesztelt állatok kétharmada ellenállónak bizonyult a kórral szemben. Azóta is várjuk az újabb híreket, mivel gyógykezelni nem lehet a betegséget. A Bloomberg cikke szerint 50 éve hiába keresik az ellenszert a kutatók, és a mostani kísérletek is csak évek múlva hozhatják el a megoládást. Sőt, a Madridi Egyetem állításaival szemben azt írta az újság: a legyengített vírussal való kísérletezést sokan abbahagyták, mert az a malacokat bénító és megnyomoírtó betegséget okozott az állományban.  

Néhány példánynak sikerült leküzdenie a vírust, de a tudósoknak ezidáig nem sikerült kiderítenie, hogy minek köszönhető a gyógyulásuk. A problémát az okozza, hogy

A vámháború is felveri az árakat

A betegségen kívül további árfeljható hatása van az Egyesült Államok és Kína közti vámháborúnak. Korábban megírtuk: Kína nem hagyja magát, nem rendel az amerikaiaktól sertéshúst. Június elsejével további 25 százalékpontos vámtarifa-emelést hajtottak végre, válaszul Trump májusi vámemeléseire. Ezzel a megemelt vámtételek már elérhetik a 70 százalékot is - a friss vagy hűtött disznóhús esetében mindenképpen. Kína ebben az évben már lemondott egy 53 tonnás sertéshúsrendelést február végén, 999 tonnát március 21-én és 214 tonnát április 18-án. Most pedig a vámemeléssel együtt 3247 tonna rendelését vonta vissza.

A vámháború és a sertéspestis a magyar gazdákra is hatással van: emelkedik a sertés átvételi ára, ugyanakkor egyre többet exportálunk más országokba is. Az erről szóló elemzést itt olvashatja.