Az OECD-FAO középtávú projekciója szerint a világ sertéshús-termelése 8 százalékkal 129 millió tonnára emelkedhet 2028-ra a 2016-2018 közötti évek átlagához viszonyítva. A fejlődő országok kibocsátása 10 százalékkal bővülhet, míg a fejlett országokban ennél kisebb (+5 százalék) mértékű növekedés várható. A szakértők a globális sertéshús-kereskedelem élénkülését vetítik előre a következő tíz évben: az export és az import egyaránt 11 százalékkal emelkedhet. A nagy sertéshús-kibocsátó országok (Kína, USA, Brazília, Vietnám, Oroszország) növelheti termelését, az Európai Unióban számottevő változásra nem számítanak a szakértők.

Az Európai Unió 3 millió tonna (+12 százalék) sertéshúst exportálhat az idén és 3,4 millió tonnát 2020-ban.

További nagy célpiac Japán (203 ezer tonna), illetve Dél-Korea (140 ezer tonna). Az Európai Unióban az "E" kereskedelmi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára 1,77 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2019 júniusában, 22 százalékkal nőtt egy év alatt. A trendforduló azonban már megtörtént: az uniós sertéspiac szempontjából meghatározó vállalatok és vágóhidak többsége 2,3 százalékkal csökkentette a sertések átvételi árát 2019 29. hetében az egy héttel korábbihoz viszonyítva.

A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 42 százalékkal nőtt 2019 január-áprilisában az egy évvel korábbi mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Szlovákia voltak. Az afrikai sertéspestissel sújtott Románia több mint a kétszeresére növelte a Magyarországtól vásárolt sertések volumenét.

A hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 576 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2019 júniusában, ami 25 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. Az áremelkedés megtorpanóban van - ahogy ennek előszelét a nyugati árakban már láttuk is.

Kevesebb a sertés, mégis mérséklődik az ára - Itt a csúcs?

Megtorpant az árnövekedés