Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A lap által hivatkozott Belgiumban viszonylag kis kiterjedésű volt a vírussal fertőzött terület, a felszámolt házisertés-állományt mintegy 5000 állatot jelentett. A KSH adatai szerint ma Magyarországon bő 600 ezer sertés él háztájiban - a számuk folyamatosan csökken -, és mintegy 105 ezer vaddisznó szaladgál az országban - mind potenciális vírushordozók. A fertőzés legnagyobb forrása ugyanis az elhullott vaddisznótetem, amelyben 18 hónapon át kimutatható a vírus. Mint arról már korábban írtunk, Lengyelország 2014 óra küzd a járvánnyal és képtelen megállítani. Ma az ottani elhullott vaddisznók 80 százalékában(!) kimutatható a vírus, így a házisertés-állományban is újra és újra felbukkan. Idén már annyira eldurvult a helyzet, hogy egy 8000 sertéses telepen is észlelték az addig jellemzően csak kisüzemeket megtámadó kórt.
Egy 8000 sertéses telepen bukkant fel a rettegett vírus
Miért nem a vaddisznókat irtjuk?
A járvány teljes Keletközép-Európát érinti, de korábban Nyugat-Európának is volt dolga vele. Az egyes országok más-más stratégiát alkalmaztak az afrikai sertéspestis (ASP) leküzdésére. Bár könnyű megoldásnak látszik még akkor elcsípni az afrikai sertéspestist, amíg csak a vaddisznókban van jelen, mégsem egyszerű a dolog. A kór ugyanis nagyon ragályos. Ha vadászokat küldünk a nagyvadak kiirtására, akkor a legkisebb gondatlanság mellett a cipőjük talpán és a járművek kerekein fogják széthurcolni a fertőzött zónából a betegséget.A csehek ezért azt a megoldást választották, hogy ezeket a területeket fizikailag lezárták, és hagyták, hogy a kór elvégezze a dolgát. A legkisebb biobiztonsággal rendelkező háztájikban pedig kerekperec betiltották a sertéstartást. A hivatkozott belgák pedig egyszerűen kiirtottak minden sertést a fertőzött zónában.
Az ASP-t gyorsan legyőzni csak ilyen drasztikus módszerekkel lehet. Ha nem ezt tesszük, hosszú évekre elnyúlik a válság, és a vége úgyis az lesz, hogy megszűnik a háztáji sertéstartás. Észtországban egyetlen év alatt a sertéstartók 53 százaléka tűnt el a termelésből az ASP hatására, végül az állomány 97 százaléka olyan telepekre koncentrálódott, ahol több mint ezer sertést tartottak. Ugyanez a tendencia zajlik Legyelországban is, miközben az állam óriási pénzeket költ az ágazat megsegítésére: 2017-ben (uniós összegekkel együtt) összesen 14 millió eurót fordítottak az afrikai sertéspestissel kapcsolatos károk mentesítésére, tavaly pedig 1,5 millió házisertés kiirtását végezték el.
Lezárulnak a pénzes piacok
Közvetlen szomszédainkban, Romániában és Szlovákiában szintén jelen van a vírus a házisertésekben. Már írtunk róla, hogy - kis túlzással - Romániát egy éve Magyarország látja sertéshússal. A KSH adatai szerint keleti szomszédunk 2019 január-júniusa között az egy évvel korábbi mennyiséghez képest csaknem a kétszeresére növelte a Magyarországról vásárolt sertések volumenét. Ez nagy lehetőség volt a hazai szektornak, ugyanis az exportpiacaink összeomlásához már pusztán az is elég volt, hogy a vaddisznókban megtaláltuk a vírust. Ázsia bezárult a magyar sertéshús előtt, így az ide szánt termékeket más csatornákon keresztül és csak áron alul tudtuk értékesíteni. A japán piac egészen más fizetőképességgel rendelkezik, mint Románia, így az exportált érték egyharmadával csökkent.
Eközben a hazai fogyasztók sertéshúsdrágulást tapasztalnak a polcokon, ami annak a globális keresletnövekedésnek tudható be, amit a Kínában tomboló ASP-járvány okoz. Kínában él a világ házisertés-állományának fele, és ennek a fele került most veszélybe. Az általános állatifehérje-hiány minden más húsféleség árára kihat, így nemcsak a sertés-, de a baromfi- és a marhahús is drágul - legalábbis a vágóhidak számára. A fogyasztók csak fele részben érzik a valójában 25-30 százalékos áremelkedést, mivel a kereskedelmi láncok igyekeznek megkímélni őket ettől. A vágóhidak sem képesek érvényesíteni a láncok felé a költségnövekedés mértékét, ezért már a csőd fenyegeti őket - beszélt nemrég Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke az agrászektor.hu-nak.
Folyamatosan állnak le a magyar vágóhidak: óriási a baj a hazai húsiparban
A titkos terv
A hvg.hu által hivatkozott tervet és azokat a vágásokat, amelyeket a fertőzött zónákban a legkisebb gyanú esetén eddig elvégeztetett a Nébih, a lakosság nagy része nem érti meg. Igaza van a lapnak abban, hogy ezért nehéz az ilyen intézkedéseket - különösen az önkormányzati választások előtt - kommunikálni. A hivatkozott titkos dokumentum szerint ugyanis a sertések felszámolása mintegy 10 ezer tulajdonost érinthet a legrosszabb forgatókönyv szerint. Ezek jellemzően vidéki, a kormányoldalt erősítő szavazó polgárok. Viszont a betegség házisertés-állományban történő megjelenésének hatása a nemzetgazdaságra és azon belül a sertéságazatra felbecsülhetetlen. Ezért három javaslatot dolgoztak ki a kór felszámolására.
Ötezer sertést ölt már le a Nébih az afrikai sertéspestis gyanúja miatt
A második verzióban csak a fertőzött területen belül található, szigorúan korlátozott területen vágják le az állatokat. Ez járványügyi szempontból "nem megfelelő megoldás", mivel ezen kívül is egyre több a fertőzöttvaddisznó-eset. Ez a megoldás viszont kijönne 320 millió forintból. Végül a harmadik verzió, hogy azoknak az állatait ölik le, akik nem felelnek meg a tartási előírásoknak, vagy akik ezt nem vállalják. Ezt tartják a legkevésbé hatékony megoldásnak a javaslattaevők a bonyolult ellenőrzés és az egyéni elbírás miatt, és végeredménye ugyanaz lenne, mint az elsőnek: nagy költségek árán csak kevés disznó kapna esélyt az életben maradásra.
Ma csaknem minden ötödik disznót egyéni gazdaságokban tartják, melyek körül 100 ezer vaddisznó kering az országban. A helyzet igenis komoly, és az lenne a legszomorúbb, ha a kormányzat semmilyen vészforgatókönyvvel nem rendelkezne egy olyan járványra, ami éppen most, a szemünk láttára semmisíti meg a világ sertésállományának negyedét.
Bő egy évvel ezelőtt, amikor a vírus megjelent az országhatáron belül, az alábbiakat írtuk a tisztítótűz előnyeiről. Úgy tűnik, a romantikus álmoknak valóban véget vetett azóta a kormányzat - és ez nem baj.
1. Az állatok és telepek pontos nyilvántartása, valamint a szállítmányok követése biztosított nálunk.
2. Kevesebb, mint 400 gazdaságban koncentrálódik az állomány 78 százaléka, ahol a biobiztonság magas színvonalú.
3. A járványintézkedésekre fel vagyunk készülve (kivéve a fagyasztókapacitásokat).
4. A vírus olyan tisztítótűz, amelyik a koordinációt, a kooperációt és a mérethatékonyságot is javítja az ágazatban. A legjobb üzemek élik túl, így a termelés magasabb színvonalon folyhat tovább.
5. A piaci zavarokra fel lehet készülni, a hatásuk átmeneti lesz. Az Agrárkamara a maga részéről hajlandó a legnagyobb piaci szereplők közreműködésével ajánlott átvételi árak közlésére, és ezzel a piac enyhe befolyásolására (a Gazdasági Versenyhivatal előzetes elvi engedélyével).
6. Az exportpiacot korlátozó intézkedések csak addig súlyosak, amíg Németországban be nem jelentik, hogy megtalálták az első esetet a házisertésben. A világ legnagyobb sertéshúsexportőrét nem lehet kizárni a piacról, inkább a játékszabályok általános felpuhítása várható.
7. Új utak nyílhatnak a nemesítésben, és megindulhatnak - az agrártárca által is legitimnek tekintett - genomszerkesztési kísérletek. A vírus elleni leghatékonyabb védelmet egy genetikailag immunis állat jelentené.
8. Gyorsulhat és színvonalasabbá válhat a szakemberképzés és a generációváltás az állatorvoslásban. Az ilyen gyakorlati tapasztalatot igénylő szakmákhoz tangazdaságok kellenek, a duális képzés kevésnek bizonyulhat.
9. Mindent egybevetve professzionálisabbá válhat a termelés és ennek háttérintézményei.
10. A kormánynak újra kell gondolnia a háztáji sertéstartáshoz fűződő romantikus elképzeléseit.
