Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Már egész hamar kiderült, hogy a harlekinkatica hatékony ragadozó, így gyorsan megoldották a laboratóriumi tömegtenyésztését, és az így előállított harlekinkaticák az 1980-as, 1990-es évektől az Egyesült Államokban és Európa több országában is kereskedelmi forgalomba kerültek - tájékoztatott Markó Viktor. 2001-től a harlekinkatica robbanásszerűen terjedt Európában, Magyarországon 2008 őszére már az egész országban jelen voltak, 2009-ben pedig már a leggyakoribb katicabogár faj volt hazánkban. Ragadozóként valóban nagyon hasznos, hiszen kitűnően szabályozza a kártevőket, ugyanakkor kisebb károkat is okozhat a mezőgazdaságban, kényelmetlenséget és egészségügyi problémákat a lakásokban. A harlekinkatica emellett veszélyt jelent a Magyarországon őshonos rovarokra, így mára az elhibázott biológiai védekezés klasszikus és tanulságos példájává vált. Ennek ellenére nem felejthetjük el, hogy minden negatív tulajdonsága ellenére a kártevők természetes ellenségeként a harlekinkatica jelentős hasznot hajt - tette hozzá.
A harlekinkatica nagy egyedszámban előforduló, számos zsákmányállatot elfogyasztó, rendkívül falánk ragadozó - ismertette a professzor. A legfontosabb zsákmányállatai a valódi levéltetvek családjába tartoznak, de a levélbolhákat is nagy számban fogyasztja. Összességében a harlekinkaticának rendkívül fontos szerepe van a levéltetű-populációk korlátozásában.
Ennek következménye, hogy mára a kétpettyes és tízpettyes katicabogarak, amelyek régen nagyon gyakoriak voltak hazánkban, gyakorlatilag eltűntek a szemünk elől - emelte ki. A harlekinkaticák tehát mostanra úgy elszaporodtak, hogy már természetvédelmi problémát okoznak - hangsúlyozta Markó Viktor. A magyarországi megfigyelések alapján elsősorban a fák, cserjék lombkoronájában előforduló, levéltetű-fogyasztó katicák, így többek között a rózsás katica, a kétpettyes katicabogár és a tízpettyes katicabogár egyedszáma csökkent drasztikusan. A harlekinkatica okozta természetvédelmi károk ellen a mai ismeretek szerint nem lehet védekezni.
A harlekinkatica hazai elterjedésének másik negatív hatása a háztartásokba berepülő egyedek zavaró hatása - emelte ki Markó Viktor. A lakosság legtöbbször októberben az első lehűlések, majd az ezt követő visszamelegedés után találkozhat a katicával, ilyenkor ugyanis elkezdenek gyülekezni a telelésre. Nagyon száraz, meleg években, valamivel kevesebben vannak. Előnyben részesítik a száraz, napos telelőhelyeket, illetve a félig nyitott szélfogó helyiségek és teraszok is kiváló telelőhelyet biztosítanak számukra. A nyitva hagyott nyílászárókon keresztül, rövid időn belül akár több ezer katicabogár is bevonulhat a lakóépületekbe telelni. A berepülő egyedek az arra érzékeny embereken allergiás reakciókat válthatnak ki, de inkább csak kellemetlenséget okoznak. Legegyszerűbb módja az imágók kizárásának, ha szúnyoghálót szerelünk az ablakokra, illetve ha a koradélutáni órákban zárva tartjuk az ablakokat és az ajtókat - közölte a professzor.