Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Feszült a hangulat a német sertéstartók és erdészek körében, ami nemcsak a sertéspestisnek, hanem az általános gazdasági légkörnek is köszönhető. A befektetési kedv hosszú évek óta nem volt ennyire rossz, mint most. A mezőgazdaság legtöbb ágazatában ugyanis a 2019/20-as gazdasági évben romlott a jövedelmezőség, ez alól szinte egyedül a kínai import által pörgetett sertéstartás jelentett kivételt. Csakhogy most éppen ez a sikeres ágazat került végveszélybe - írja a handelsblatt.com.
Az afrikai sertéspestis ugyanis közvetlenül a német határhoz lopódzott és már hangosan dörömböl rajta. A lengyel hatóságok további kitörési pontokat jelentettek a mezőgazdasági minisztériumnak: két fertőzött tetemet találtak az elmúlt napokban, az egyiket 21, a másikat 32 kilométerre a német határtól. December elején még az utolsó detektált eset 40 kilométerre volt a demarkációs vonaltól.
A németek attól tartanak, hogy csak napok kérdése az első fertőzött vaddisznó felbukkanása az országban, és ennek a házisertések exportálhatóságában azonnal következménye lesz. Az Ázsiába irányuló sertéshúskivitel nagyon fontos Európa legnagyobb exportőrének, mivel Kínában éppen azokat a testrészeit kedvelik leginkább a disznónak, amelyeket az európai ember kevésbé preferál: a csülkét, a belsőségeket, az orrát, fülét és zsírját. Mivel Kína sertésállománya 40 százalékkal csökkent a kór miatt, virult a másodrangú testrészek exportja, miközben az értékes húsok termelése is felfuthatott (bár uniós szinten gyakorlatilag elértük a termelési határainkat, most a brazilok és az amerikaiak biznisze szaladhat meg, akik 5 százalékkal növelni tudták a sertéskibocsátásukat - agrárszektor.hu).
Ha a sertéspestis a tenyésztett állományokban is felbukkanna, akkor az érintett telep valamennyi egyedét le kelleni ölni, majd védőövezetet és megfigyelési zónát kialakítani a gócpont körül, amin belül a sertések szállítása tilos. A Német Parasztszövetség számításai szerint a sertéspestis németországi megjelenése éves szinten 2-3 milliárd euró bevételkiesést okozna a sertéságazatban. A kór leküzdéseinek egyéb költségeivel együtt kétszámjegyű eurómilliárdos károk keletkezhetnek a német gazdaságban.
Lengyelország kerítést húz, a németek műdisznókon gyakorolják az állományfelszámolást
A német agrárminisztérium már készül az elkerülhetetlenre. Első lépésben úgy módosították a vadászati törvényt, hogy az első vaddisznótetem észlelésekor tömeges vadállomány-ritkításra kerüljön sor, és azt is gyakorolják, hogyan lehet gyorsan, hatékonyan felszámolni az érintett sertéstelepeket. A vírus mindenképpen meg fog jelenni az országban, hiszen a vaddisznókon kívül az ember a legnagyobb terjesztője. Egy eldobott szalámis szendvicsben még egy hónapon át életképes a kórokozó, a füstölt sonkában pedig egy éven át is megőrzi fertőzőképességét.
A vírusra tehát fel lehet készülni, a következményeire azonban nem. Eddig csak a madárinfluenza okozott világméretben összemérhető kiterjedésű járványt, de az az állományok sokkal kisebb hányadát érintette egy olyan állatfajban, amelyiknek a termelése egy fél év alatt újra felfuttatható. A mostani helyzet nagyságrendekkel rosszabb, és mivel a világ legnagyobb fogyasztóját is érinti, megjósolhatatlan, hogy a kereskedelmi korlátozások milyen mértékével kell majd számolnia a világnak, és ennek milyen hatása lesz az árakra.
Kisebb léptékben a lengyelek példáját érdemes tanulmányozni, ahol 2014 óta van jelen a vírus, erről itt írtunk:
