Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
1832-ben North Ronaldsay akkori lakosai egy kétméteres magasságú falat emeltek a sziget partjainál, amellyel elzárták a birkákat a sziget belső, füves legelőitől, ahol a szarvasmarhákat tartották, írta meg a BBC. Ennek következtében a North Ronaldsay birkái, az ember által háziasított első birkafélék talán legközelebbi leszármazottai, a jobbára terméketlen tengerpartokon voltak kénytelenek táplálékot keresni maguknak. North Ronaldsay juhállománya a világon egyedülálló módon kizárólag hínáron él, ezáltal a világ talán leginkább környezetkímélőbb módon tartott állatai.
A szigeten élők szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy a juhok éheznének. Még sosem fordult elő olyan, hogy túl kevés lett volna a hínár, és takarmányozni kellett volna a juhokat. A hínárdiéta és a ridegtartás pedig kifejezetten az állatok előnyére vált: a sziget juhai jó húsban vannak, de csak három- vagy négyéves koruk után vágják le őket. Húsuk telt és ízletes, így nemcsak a helyi séfek dolgoznak vele előszeretettel, a legnagyobb londoni hotelek éttermeiben is különlegességnek számítanak. Amikor II. Erzsébet királynő a gyémántjubileumát ünnepelte, az ünnepi menüben a North Ronaldsay-i birkahús is helyet kapott.
A nyilvánvaló gazdaságosság mellett van még egy szempont, ami miatt a hínárféléknek nagy szerepe lehet a jövő állattartásában. Ez pedig a metánkibocsátás kérdése. Az már régóta ismert, hogy a kérődzők emésztési folyamatai során nagy mennyiségű metángáz keletkezik. Ezt a problémát jelenleg többen, többféleképpen próbálják megoldani. Az egyik ilyen kezdeményezés Új-Zélandhoz kötődik, ahol mérésekkel keresik a legkisebb kibocsátású juhokat, hogy aztán ezek adják a következő nemzedék törzsállományát, ami végül az emésztési folyamatok átalakulását hozza.
Ugyancsak Új-Zélandon dolgoznak egy új, hínáralapú tápanyag-kiegészítőn, amely az állatok üvegházhatású gázkibocsátását akár 80%-ban is visszafoghatja. Azt, hogy a hínárfélék jelenléte az állati táplálkozásban csökkenti a káros kibocsátásokat, már amerikai, ausztrál és új-zélandi kutatások is megerősítették. A szakértők szerint a megfelelő hínárfélék megtalálása után azok állati takarmányba való keverése lesz a következő nagy feladat. Az állatok ugyanis meglepően válogatósak tudnak lenni, és ha valami nem ízlik nekik, azt egyszerűen otthagyják. Ezért kiemelkedő fontosságú, hogy a hínár olyan formában legyen jelen a jövő takarmányaiban, hogy azt mindenféleképpen megegyék az állatok.