Agrárszektor • 2020. január 10. 14:30
A sertésrally még mindig száguld, de ennél is nagyobb áremelkedés figyelhető meg a malacok piacán. Jogos a kérdés, hogy ez mekkora gátat emel a termelés további növekedése elé. Ha alaposabban megvizsgáljuk a kérdést, még jó pár okot találunk arra, hogy miért csökken a kocalétszám Európában, ahelyett hogy nőne a keresleti boom idején.
Egekben a sertés ára, kilónként már jóval több mint 600 forintot ér hasított melegsúlyban egész Európában, Magyarországon pedig már inkább a 700 forintot közelíti (680 Ft/kg). Az unió legdrágább állatait pedig a sertéspestissel sújtott Románia termelte ki 2019 végén. A Bizottság nyilvántartása szerint 740 forintot ért a hasított disznó egyetlen kilója. Nem csoda, ha a magyar sertések is ezt a piacot célozták meg a tavalyi évben (több mint 40 százalékkal nőtt ide a kivitelünk).
2019. július 15. és december 30. között az Európai Bizottság nyilvántartása szerint a 100 kilóra korrigált hasított sertés súlyozott átlagára 177,27 euróról 193,38 euróra (63.700 Ft/100 kg) növekedett az unióban, és már 40,6 százalékkal jár az ötéves átlag felett. Eközben a malacárak már 57 százalékkal haladták meg az ötéves átlagárat, 2020 első hetében átlagosan 64,9 eurót (21.400 Ft/db) kérnek egyetlen jószágért. Magyarországon azonban 12.400 forint alapáron hozzájuthatnak a termelők a hazai hízóalapanyaghoz, és bár vannak még rajta pluszok, ez európai viszonylatban akkor is kiugróan alacsony szintnek számít.
Mi ennek az oka? Európa nagy malackibocsátói, a hollandok és dánok a kiváló értékesítési lehetőségek ellenenére nem növelték a kocaszámot, sőt, és csökken az állomány a németeknél is. Hiába nyereséges most a termelés, ha az ágazat több oldalról is szorongatást érez. Az csak egy dolog, hogy a koca nem képes egyik évről a másikra 40 százalékkal több malacot fialni, a másik, hogy már "elméletileg" sem lehet több állatot termelésbe állítani.
Ezek a nyugati országok (leginkább Hollandia) már lassan egy éve küzdenek azért, hogy az állattartás volumene ne csökkenjen a környezetvédelmi aggályok miatt. Már régen nem kibocsátás növelése, hanem a csökkentése van terítéken. Mindeközben egyre biztosabb, hogy a megmaradt állománnyal is egyre küzdelmesebb lesz termelni az állatjóléti előírások szigorodása miatt. Pusztán az a tény, hogy Németországban 2021-től kötelező lesz a malacok kábítás alatti herélése, üzemek tucatjait fogja arra kényszeríteni, hogy lehúzza a rolót. Hab a tortán, hogy bármelyik pillanatban átlépheti a határukat a sertéspestis, ami tömeges kivágáshoz és óriási áreséshez vezet - magával rántva az egész európa sertéspiacot.
Vagyis miközben a kínai kereslet kiszippantja Európából a sertést, az utánpótlás erősen akadozik.
Magyarországon még bőven volna hová fejleszteni az állományt. 1983-ban még annyi sertés élt az országban, mint ember, de még a rendszerváltás idején is 5-6 milliós állományról beszéltünk. Ma már a 3 milliósnak is örülnénk. Eközben a hazai és környező országokbeli vágóhidak boldogan fogadnák a kész sertéseket. A probléma eddig nálunk a termelés jövedelmezőségével volt, most viszont egy eddig ismertelen bökkenő, a hízóalaphiány okoz fejtörést. Az elmúlt évtizedben ugyanis sok hazai üzem szakosodott már kizárólag a hizlalásra, és ha már vásárolják a malacot, akkor azt a legnagyobb tenyésztőktől, a dánoktól, hollandoktól, belgáktól, németektől veszik. Így akinek most importra van szüksége, annak keserű a szája íze.
A tenyésztés és malacelőállítás egészen más hozzáállást követel, mint ami a hizlalás fázisában elegendő. A tartási körülményeket, de a takarmányozás színvonalát is könnyebb felhozni a 21. századi szintre, mint az emberi tényezőket. Az odafigyelés, gondoskodás és tapasztalat a menedzsment minden szintjén szükséges ahhoz, hogy 16-osával szülessenek a kismalacok, azok mind meg is maradjanak, és a koca se zsigerelődjön ki a termelésben. Ezekkel indokolja Károly József, a Hajdúböszörményi Béke Mg Kft. sertéságazatának vezetője azt a Magyarországon is megfigyelhető trendet, hogy a tenyésztés és az árutermelés üzemi és országszinten is elválóban van egymástól.
"2018-ban döntenünk kellett, hogy milyen irányban visszük tovább a termelést. Az országos PRRS-mentesítés keretében az állomány teljes felszámolása és egy átfogó telepkorszerűsítés mellett tettük le a garast. Pályázati pénzt nem kértünk hozzá, csak banki segítséget. A technológiánk tehát 21. századi lesz, és a takarmány is biztosított saját alapanyagból, saját keverővel, csak a szója és a premix érkezik külső forrásból. Eljött a pillanat, hogy akár egy dán fajtára is váltsunk, de nem voltam benne biztos, hogy a menedzsment minden tagja, a gondozótól kezdve az ágazatvezetőig felnőtt ehhez a feladathoz.
- magyaráz Károly József. A szakember egyébként nagyon sajnálja, hogy éppen most, a sertésrally idején nincsenek disznók a telepen. Amikor az állománycsere mellett döntöttek, még sehol nem látszott a kínai sertéspestis. Idén márciusban azonban újrakezdik a termelést, és hamarosan a korábbinál 100 kocával több, összesen 750 áll majd a rendelkezésükre. A fajtát végül a francia Choice Genetics kínálatából választották. Olcsóbb és könnyebben kiszolgálható, mint a dán genetika.