Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Mi az a szopornyica?
A szopornyica elsősorban a kutyák fertőző megbetegedése, amely gyakran az állat pusztulásával jár. A szopornyicavírus, vagy más néven a kutya-morbillivírus kórokozója, a Paramyxoviridae családba tartozó, egyszálú RNS-genommal rendelkező vírus.
Mennyire veszélyes a szopornyica vírus?
A betegség igen fertőző. A fiatal kutyák akár 80%-a is elhullhat a fertőzést követően, a felnőtt állatok esetén ez az arány körülbelül 30-50%. A betegséget túlélő állatoknál is súlyos és végleges szövődmények maradhatnak hátra.
Hogyan terjed a szopornyica?
A fertőzés túlnyomórészt szájon át, cseppfertőzéssel vagy a testfolyadékokkal (szem- és orrváladék), vizelettel, széklettel terjed. A betegség kutyáról kutyára terjed, de az ember is átviheti egyik kennelből a másikba. A fertőzött állatok vizeletükkel ürítik a vírust, s ha ezt az egészséges eb megszagolja, vagy megnyalja, megbetegszik. A vírus nem marad sokáig életképes a környezetben, de a szennyezett étel vagy ital még sokáig fertőzhet.
Mik a szopornyica tünetei? Hogy néz ki a szopornyica vírus lefolyása?
A szopornyica jelei igen változatosak lehetnek, az enyhe felső légúti tünetektől kezdve (amely nagyon hasonlít a kennelköhögésre) a súlyos tüdőgyulladásig. A betegség általában magas lázzal (39,5-40,5 °C) kezdődik, és az érintett szervrendszerek alapján kiütéses, hurutos vagy neurológiai formát ölthet. Ezek önállóan is előfordulhatnak, de az állat valamennyi változaton is áteshet. A kiütéses formától a kutya viselkedése megváltozik, bágyadt, levert lesz, étvágytalan, hány, hasmenésben szenved. Egy-két napon belül hasán és combjainak belső felületén vöröses foltok keletkeznek, amelyeken gennyes hólyagokká fejlődhetnek. Ez a szakasz egy-két napig tart, ezt követően a kutya látszatra újra egészséges, élénk.
3-8 nap múltán azonban újra belázasodhat, a szopornyica második stádiumába kerülhet. Ez az úgynevezett hurutos változat, amelyet elsősorban szem- és orrváladékozási tünetek kísérnek, s ezekhez mandula- és torokgyulladás társul. Az állat köhög, orrából és szeméből ragadós, sárgásfehér váladék ürül, légzési nehézségei lehetnek, gyomor- és bélgyulladás, illetve tüdőgyulladás is kialakulhat. A felsorolt tünetek együttesen is jelentkezhetnek, vagy bármilyen sorrendben követhetik egymást. Egyéb krónikus tünet a bőr megvastagodása a talppárnákon és az orrtükrön, valamint a fogzománc barnás elszíneződése is.
A központi idegrendszer érintettsége esetén lokális izomrángások, rángógörcsök jelentkezhetnek, például az állkapocsnál, ezt nevezik rágógumizási rohamnak. A betegség előrehaladtával az izomrángások epilepsziaszerűen az egész testre kiterjednek és végül az állat elpusztul. Az egyéb idegrendszeri tünetek közé tartoznak a ferde fejtartás, a görcsök, a remegés, a fényérzékenység, a koordinálatlan mozgás, a körbenjárás, a túlérzékenység érintéssel vagy fájdalommal szemben. Ritkábban vakság és bénulás is felléphet. Ekkor a kutya felgyógyulásának esélye már csak körülbelül 5%-os lehet, de még ekkor is súlyos és végleges szövődmények maradnak hátra, mint például elbutulás, idegrángás. A gyakran kialakuló tudatzavar miatt az öntudatlan állapotban lévő állat a gyerekekre is veszélyes lehet, őket megharaphatja, ezért a tünetek függvényében kell dönteni az állat további sorsáról, az eutanázia (végleges elaltatás) is megfontolandó. Öreg kutyák esetében diffúz szklerózis is megfigyelhető.
Hogyan lehet védekezni ellene? Létezik szopornyica oltás?
A szopornyicát megelőzni lehet, vagy az állatban már jelenlevő vírus tüneteit enyhíteni. Specifikus kezelés a vírus ellen nem létezik.
A betegség elleni védőoltás hozzáférhető egyedileg vagy más vakcinákkal (fertőző májgyulladás, leptospirózis, parvovírusos bélgyulladás ellen) együtt kombinációban. A szopornyicaoltás sok országban kötelező, Magyarországon ajánlott. A beteg állatokat többhónapos karanténba kell zárni, mert a vírus lassan ürül ki a szervezetükből. A környezetbe kikerült kórokozó a fertőtlenítőszeres, mosószeres tisztítás során vagy a teljes kiszáradás után elpusztul. Szobahőmérsékleten általában csak néhány órát bír ki, de hideg (fagypont közeli), sötét helyen több hétig is életben maradhat.
Az általános vakcináció ellenére a szopornyica továbbra is jelen van a fejlett országokban is, bár leginkább csak az elhanyagolt vagy kóbor kutyákat érinti.
A megfelelő immunitást egy oltássorozat biztosítja, amelyet általában 6-8 hetes kölykökkel kezdenek el, majd 2-4 hetenként megismételnek 16 hetes korig. Ezután évente emlékeztető oltás szükséges. Mivel a kölyköket jellemzően 8-10 hetesen adják el, az első oltást a tenyésztőnél kapják, de a sorozatot a gazdájuknál kell befejezni. A teljes sorozat nélkül a vakcina nem véd megbízhatóan a megbetegedés ellen. A szopornyicán átesett vagy rendszeresen oltott szukák kölykei életük első 6-12 hetében ellenállóak a fertőzéssel szemben, mert az anyatejből ellenanyaghoz jutnak.
Fontos: az első védőoltás után a védettség körülbelül egy hét múlva alakul ki. Eddig az időpontig a gazda tartsa távol a kölyköt minden olyan kutyától, amelyik szopornyicavírust terjeszthet, illetve egyáltalán ne engedje idegen ebekkel játszani, tehát ne vigye parkokba, futtatóterepekre stb.
A szopornyica vírus gyakran halálos kimenetelű. A szérumoltások és egyéb gyógyszerek csak akkor eredményesek, ha a kezelést az első 48 órában megkezdik. Az egészséges, jól táplált kutyák természetesen gyakrabban felépülnek a szopornyicából, mint a csenevész kölykök.
A vírus tüneteinek enyhítése általában folyadékpótlást, fájdalomcsillapítókat, görcsoldókat, lázcsillapítókat és a másodlagos baktériumfertőzést leküzdő antibiotikumokat jelent.
Fontos: A betegség gyógykezelése csak a korai felismerés és az időben elkezdett szakszerű terápia esetén lehet sikeres, így ha a fent említett tünetek valamelyikét észleljük kutyánkon, azonnal forduljunk állatorvoshoz!
Vannak-e a szopornyica vírusnak maradandó hatásai?
Igen, A szopornyicát átvészelő kutya egész életén át tartó utóhatásoktól szenvedhet. A leggyakoribb ilyen tünet a talpak és az orrtükör hiperkeratinizációja, elszarusodása. Jellemző a fogzománc sérülése miatti sárgásbarnás fogazat (különösen a nem teljesen kifejlett fogzománcú kölykök esetében, amikor a vírus elpusztítja a zománcot előállító sejteket).
A betegség neurológiai változata után süketség, vakság, a végtagok vagy az állkapocs remegése, a hátulsó rész bénulása stb. maradhat hátra.
Elkaphatja-e ember a szopornyica vírust?
Nem, a szopornyicavírus az emberre nem veszélyes.
Megjelenhet-e a szopornyica macska testében?
Igen, a szopornyicavírus a kutyaféléken (mint például a házikutya, a farkas és a róka) kívül a menyétfélékre, a pandákra, egyes főemlősökre, a fókákra, a delfinekre, a nagymacskákra és a házimacskára is veszélyt jelenthetnek, de ez utóbbiakban a betegség lefolyása tünetmentes.
Szarvasmarha szopornyica létezik-e? És sertés szopornyica?
Nem, a szarvasmarhák és a sertések a szopornyica vírust nem tudják elkapni. A szarvasmarha keleti marhavész nevű betegsége a szopornyicavírus közeli rokona.