Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Vajda Lajos a Portfolio Agrárium 2020 konferencián tartott előadásában elmondta, hogy a madárinfluenza H5N8 altípusának 2020 januárjában két helyen is tapasztalt magyarországi megjelenését követően az ottani állományok kötelező leölése mellett a hatóságok azonnal létrehozták a 3 kilométeres védő- és a 10 kilométeres megfigyelési körzetet az említett helyek körül, valamint intézkedtek a fertőtlenítést és az újratelepítést illetően. Emellett az ország egész területére nézve érvényben van a 3/2017-es országos főállatorvosi határozat a baromfitartás minimum feltételeiről, valamint az 1/2020-as főállatorvosi rendelet a baromfiak zárva tartásáról. Vajda Lajos elmondta, hogy a betegség újabb észlelésének hiányában 2020. március 2-án feloldották a két védő- és megfigyelési körzetet, és ismét lehetségessé vált az európai és magyarországi baromfi-kereskedelem.
Vajda Lajos az afrikai sertéspestissel kapcsolatban közölte, hogy Magyarországon a járvány 2018-as megjelenése óta közel 4000 esetet regisztráltak, de mindegyiket csak vaddisznókban. A betegség elleni védekezést megnehezíti, hogy nincs ellene vakcina, bár az utóbbi időben voltak biztató fejlemények. A vaddisznóállományban a vírus fenn tud maradni, és annak természetes mozgásával a vírus lassú terjedése várható. Emellett az országban megszűnt az alacsony kockázatú területi besorolás. A szakember kitért arra, hogy az hatóságok és az állattartók célja az, hogy a házisertés állományt megóvják a vírustól, ezért a vaddisznókkal való minden közvetett és közvetlen kapcsolatot ki kell zárni, és a szigorú megelőzési előírásokat be kell tartani. Vajda Lajos zárszóként az állati vírusok elleni hatékonyabb védekezés érdekében a fokozott emberi felelősségvállalást és odafigyelés fontosságát hangsúlyozta.
A kerekasztal-beszélgetésen Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az állattartás oldaláról nézve (a sertéspestist kapcsán folyamatosan jelenlevő aggodalmakat leszámítva) nem volt rossz év a 2019-es. Jók voltak a tavalyi árak és mutatók, aki ezekkel nem tudott jól gazdálkodni, annak el kell gondolkodnia, hogy mindent jól csinál-e. Kulik Zoltán beszélt arról is, hogy az afrikai sertéspestis nagy hiányt generált a húspiacon. Bár a hazai nagy sertéstelepek biztonságosak, a háztáji sertéstartás fokozottan ki van téve a járvány veszélyeinek. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint a koronavírus árfelhajtó hatásának végső nagyságát még nem lehet megjósolni, ahogy azt sem, hogy meddig fog ez a hatás tartani. Kulik Zoltán szerint lehet, hogy túl lett lihegve a pánik. Arra a kérdésre, hogy most kell-e ráfeküdni a termelésre és a beruházásra, vagy sem, a szakember elmondta, hogy a versenyképesség szót nem szabad elfelejteni. Ha nem tudunk a vetélytársaknál hatékonyabban, gazdaságosabban termelni, akkor hosszútávon nem lesz ágazatunk. Kulik Zoltán elmondása szerint aggasztó, hogy nagyon sok esetben információhiány van az ágazatban. A termelőkhöz nem jutnak el a szükséges információk, tanácsok és technológiai leírások. Pedig szerinte a következő időkben kiemelkedően fontos lenne a telepfejlesztéssel és az új telepek létrehozásával foglalkozni.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke beszámolt arról, hogy az ágazat megpróbálta baromfival betömni a sertéspestis okozta "lukat", de nem sikerült, ugyanis Európában a csirkemellfilét kedvelik a fogyasztók, Kínában viszont a csontos húsok népszerűek. Csorbai Attila azt is elmondta, hogy az afrikai sertéspestis legnagyobb nyertese Brazília lehet, aki annyi, a jelek szerint megfelelő minőségű baromfit exportált Kínába, hogy a saját fogyasztásuk fedezésére kénytelen az Egyesült Államokból importálni baromfihúst. Csorbai Attila őszintén kimondta, hogy a magyar tenyésztők számára jó hír volt az, hogy a madárinfluenza két héttel korábban a nagy vetélytárs Bulgáriában is megjelent. A Baromfi Termék Tanács elnöke elmondta, a baromfitartók tanultak a 2016-2017-es járványból, és az ekkor született főállatorvosi rendelet a tartás minimum követelményeiről nagyon hasznosnak bizonyult. Ahogy az is, hogy tudatosult a tartókban, hogy az elhullott és elpusztított baromfik után csak akkor jár a kártalanítás, ha a termelő nem szegett meg semmiféle járványügyi szabályt. Csorbai Attila mindazonáltal kevesli azt a sertés- és baromfiágazatnak kijelölt 1-1 milliárdos keretet, amelyet járványvédelmi fejlesztésekre lehet felhasználni. Szerinte az alapvető járványvédelmi szintet úgy lehetne növelni az országosan, ha minden telep kapna egy alacsonyabb összeget, amiből elvégezhet valami kisebb, de sürgősebb javítást vagy azonnali fejlesztést.
Zsoldos István, a Hajduvet Kft. ügyvezetője szerint a 2020-as év a biosecurity, azaz a biológiai biztonsági intézkedések éve lesz, mert minden vírusos fertőzés és egyéb betegség rengeteget javít a járványvédelmen. Zsoldos István szerint a koronavírus még nem okozott a baromfitenyésztők körében akkora pánikot, mint a világban, de ez később változhat még. Szerinte a szakemberek feladata az lesz a következő időben, hogy jó irányba vigyék a járványvédelem ügyét, mert minden szektornak van hová javulnia ezen a területen.
Vajda Lajos a koronavírus kapcsán kifejtette, hogy a felesleges pánik- és hangulatkeltés nem jó dolog, de ha ez hozzájárul ahhoz, hogy felhívja az emberek figyelmét a személyi higiénia fontosságára, akkor már volt valami haszna. Ha pedig végső soron az emberi higiénia mellett az állati higiénia fontossága is szélesebb körű figyelmet kapna, akkor végképp nem volt hiábavaló a nagy rettegés. Vajda Lajos szerint sajnálatos, hogy a dokumentáció terén még nem történt javulás, sem az állattartók, sem az állatorvosok nem szeretnek papírmunkával foglalkozni. A szakember elmondta, hogy a járványok "haszna" az, hogy ráébresztik az embereket a járványvédelmi zártság fontosságára. Az általában elmondható, hogy a nagylétszámú telepek jobban állnak a járványügyi felkészültség területén, mint a kis létszámúak, ahol sokkal nagyobbak a kockázatok. Vajda Lajos szerint a háztáji állattartóknak fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy ha nem tudnak megfelelni a járványügyi előírásoknak, akkor van-e értelme állatokat tartaniuk? Ugyanakkor azt is elismerte, hogy az a háztáji állattartó, aki egyszer felhagy ezzel a tevékenységgel, az nem nagyon szokta újrakezdeni azt.
Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója elmondta, hogy az ő vállalatuk sem a sertéspestisből, sem a madárinfluenzából nem érzékelt még semmit. A logisztika részéről már vannak problémák, így például figyelniük kell arra, hol vannak azok a piacok, ahová már nehéz szállítani, vagy nehéz onnan visszatérni. Ilyen például jelenleg a koronavírus okozta pánik miatt Olaszország. Reng Zoltán beszélt arról is, hogy a fuvarozócégek különösen ki vannak téve a pániknak, gyakran a sofőrök jelentik ki, hogy nem hajlandóak a veszélyesnek ítélt helyekre utazni. A Hungrana Kft. vezérigazgatója elmondta, hogy épp a múlt héten a legnagyobb fuvarozócég tízből már csak hét autót tudott elindítani. Ez pedig azért is problémás, mert a legtöbb nagy takarmánygyártó nem engedheti meg magának azt, hogy kész takarmányt raktározzon huzamosabb ideig. Ezért Reng Zoltán szerint különösen fontos, hogy olyan logisztikai útvonalakat válasszanak a termékeik célba juttatására, amelyek nem fognak lezárulni. Az aggodalom azonban nem teljesen alaptalan, hiszen a jelenlegi felfokozott helyzetben bármikor elrendelhetnek egy nagyobb karantént, és akkor az éppen ott tartózkodó, vagy oda tartó szállítmányok komoly gonddá válhatnak. A szakember szerint azzal nincs baj, hogy a világban a biológiai védekezés iránti igény és a tudatosság fokozódik, amíg nem áldozzuk be emiatt a mezőgazdaságot. Reng Zoltán szerint ugyanis Brüsszelben már annak a jelei mutatkoznak, hogy a döntéshozók elkezdték elfeledni, miért is támogatják a mezőgazdaságot. Reng Zoltán végül megnyugtatta a hallgatóságot, hogy a kukorica- és búzafronton világszinten nincs semmi probléma, és ez ebben az évben így is fog maradni.
Nemes Imre, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének szakmai igazgatója elmondta, hogy a következő időben nagy lesz a kereslet az európai sertésre. Viszont, ha az afrikai sertéspestis bejut Németországba, és Kína emiatt leállítja az importot, akkor ez a készlet benn fog ragadni az Európai Unióban, és be fognak dőlni az árak. Nemes Imre szerint, ha Magyarországon a vírus megmarad a vaddisznóállományban, és ha a termelők és a hatóságok mindent megtesznek azért, hogy ez így is maradjon, akkor még nyerhetünk a helyzeten. Kína ugyanis előbb-utóbb kénytelen lesz olyan országból vásárolni, ahol a vaddisznóállományban már jelen van a vírus, de a házisertés-állomány még tiszta. Nemes Imre úgy véli, a jelenlegi 530-550 forintos sertésfelvásárlási ár extraprofitot biztosít a sertéstartóknak, ám ezt nem szabad felélni, hanem be kell ruházni technológiába és járványvédelembe, versenyképességbe és hatékonyságba. A szakmai igazgató reméli, hogy hamarosan mindenki be fogja látni, hogy csak támogatásokból hosszútávon nem lehet fenntartani egy ágazatot, ugyanakkor a korszerűsítéshez és az ágazat megvédéséhez pénzre lesz szükség. Nemes Imre arra is kitért, hogy már egy éve dolgoznak egy járványvédelmi audit-rendszeren, de a terméktanácsok is megtesznek mindent azért, hogy széleskörű járványvédelmi tanácsadások induljanak el.
