Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A kabócák "énekét" lehet a flexeléshez hasonló idegtépő ricsajként vagy a természet megnyugtató duruzsolásaként értelmezni, ám aki már egyszer is hallotta az ember tarkóját is végigborzoló hangot, soha nem felejti el. A mediterrán nyár alapkelléke a kabócadal, sokan a tengerparti nyaralás emlékeként hozzák haza magukkal, olvasható a 24.hu oldalán. Ezért is feltűnő, amikor Magyarországon a jól ismert ciripelés hasít a csendes, nyugodt délutánba, hiszen a legtöbben úgy lehetnek vele, hogy a kabócák Horvátországhoz tartoznak. Magyarországon pedig tücskök dalolnak. Ám az országot járva vagy csak a közösségi oldalakat böngészve egyre gyakrabban csodálkoznak rá az emberek, hogy itt is, ott is megjelentek a kabócák.
Tekintve, hogy a klímaváltozással Magyarország időjárása is egyre melegebbé válik, adja magát a feltételezés, miszerint a rovarok "felvándoroltak" a déli, mediterrán területekről. Csakhogy Dr. Merkl Ottó entomológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa szerint nem egy újabb idegenhonos faj felbukkanásáról van szó. A szóban forgó faj, az óriás-énekeskabóca ugyanis egy, az országban őshonos, védett faj, amelyre minden bizonnyal kedvezően hat az enyhülő klíma, ezért populációja növekszik.
A rendszertanilag a szipókás rovarok rendjébe tartozó kabócák mintegy 42 ezer fajjal képviseltetik magukat a Földön, ami elsőre hatalmas számnak tűnhet, hiszen az összes emlősfaj száma nem egészen 6500, a kétéltűeké 6000, a hüllőké 8000, a madaraké 10 ezer, a halaké 29 ezer. De a rovarok világában mondhatni semmiség, hiszen a bogarak rendjébe több mint 400 ezer faj sorolható.
A "szipókás" megkülönböztető jelző a speciális szájszervükre utal. A poloskák nagy részéhez és a levéltetvekhez hasonlóan minden kabóca növényevő. Szipókájukat beleszúrják a növényekben futó edénynyalábokba, és onnan szívogatják a nedveket. Lárváik a növényzeten vagy - az énekeskabócák esetében - a földben növekszenek, táplálékukat odalent a fák gyökereinek nedvei jelentik, mielőtt "kihagyva" a báb állapotot, a felszínre mászva imágóvá vedlenek. A lárvaállapot igen hosszúra is nyúlhat.
- jegyezte meg Merkl Ottó.
Az amerikai kabócák nemrég ismét a tudományos érdeklődés kereszttüzébe kerültek, amikor a tudósok egy olyan parazita gombára találtak, amely meglepően kreatív és kegyetlen módon használja fel a túlélése érdekében a rovarokat. A jelenségről az Agrárszektor is beszámolt.
Egyes fajok rendkívül színpompásak, míg mások szürkés, barnás színnel inkább igyekeznek beolvadni a környezetbe. A különböző kabócafajok testmérete is eléggé változatos. Míg a trópusokon egyesek jó arasznyira is megnőhetnek, mások a fél centis testhosszt is alig érik el.
A kabócák "dala" érdekes kérdés, mivel az ember számára is jól érzékelhető módon az énekeskabócáknak nevezett csoport képes "zenélni". Ugyan a kisebb fajok is kiadnak az emberi fül számára hallhatatlan ultrahangokat, de erről kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre, emellett sokuk nem is ciripeléssel "zajong", hanem lábával dobol a növényeken. A hangadásnak a párválasztásban van fontos szerepe.
Magyarországon megközelítőleg 600 kabócafaj honos, ezen belül az énekeskabócák kevesebb, mint tíz fajjal képviseltetik magukat, ám közéjük tartozik a maga majdnem öt centiméteres hosszával a társaság legtermetesebb tagja, az óriás-énekeskabóca is. Ugyanaz a faj, amelyet mediterrán országokban látható, hallható nyaranként.
- magyarázta Merkl Ottó.
A nőstényeket vonzza a hímek "éneke", a hangerő és az eszeveszett tempó egyenes arányban áll az egyed életerejével, magyarán a hangosabb hím vonzóbb a másik nem számára. Párzás után a hím elpusztul, és a nőstények élete is véget ér, amint lerakták petéiket a fakérgek repedéseibe. Mivel tehát a szerelemhez kötődik, a kabócák éneke csak a párzási időszakban, július-augusztus folyamán hallgatható Magyarországon.
Merkl Ottó azzal egyetértett, hogy egyre több helyen hangzik fel az ország területén az óriás-énekekabóca dala, de hogy ennek mi az oka, azt még nem kutatták alaposabban. Feltehetően arról van szó, hogy a rovaroknak általában előnyösebb a melegebb időjárás, az enyhébb telek, így minden bizonnyal az énekeskabócák egyedszáma is növekedésnek indulhatott az utóbbi időszakban. És most érte el azt a szintet, hogy országszerte felfigyeltek rá az emberek.