Durván lecsökkent az állatvágások száma Magyarországon: mi folyik a vágóhidakon?

Durván lecsökkent az állatvágások száma Magyarországon: mi folyik a vágóhidakon?

agrarszektor.hu
A magyarországi vágóhidakon 7 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, több mint 1 százalékkal kevesebb sertést és 2 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2020 első fél évében 2019 azonos időszakához képest. A baromfifélék csoportjában a liba- és kacsavágás - a madárinfluenza hatásai miatt - erőteljesen (48 és 30 százalékkal) visszaesett az egy évvel korábbi bázisértékhez képest. Szarvasmarhából 50,7 ezer darabot vágtak le az első fél évben, a levágott állatok élősúlya 26,7 ezer, hasított súlya 13,7 ezer tonna volt. Az élősúly 6,5, míg a hasított súly 7,2 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A magyarországi vágóhidakon 2 millió 260 ezer sertést vágtak le 2020 első fél évében, 1,3 százalékkal kevesebbet (-30 ezer darab), mint 2019. január-júniusban - derül ki a NAIK AKI legfrissebb jelentéséből. A levágott állatok élősúlya összesen 271 ezer tonna, hasított súlya 218 ezer tonna volt, azaz kis mértékben elmaradt az előző évi értéktől (-0,9 és -1,2 százalék). A volumen 2020. márciusban kiemelkedő volt, kissé felülmúlta az 50 ezer tonnát. Élősúlyban a vágás havonta átlagosan több mint 45 ezer tonna volt. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első félévi 51,7 ezerről 35 százalékkal, 33,6 ezer darabra esett vissza a 2020. január-júniusi időszakban. Az élő sertés kivitelének volumene 19 százalékkal, csökkent, míg az import 41 százalékkal növekedett a 2020. I-V. havi időszakban 2019 azonos időszakához képest (KSH). Az export 12,5 ezer tonna, az import 31,1 ezer tonna volt, azaz a behozatal több mint a kétszerese volt a kivitelnek. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult a 2020. január-májusi időszakban.

A sertésállomány a KSH adataiszerint 2,63 millió volt Magyarországon 2019. december 1-jén. Az állomány nagysága a 2018. decemberi létszámtól 237 ezerrel, míg a 2018. júniusitól 205 ezerrel (-7,2 százalék) maradt el. A sertések többségét (82 százalék) gazdasági szervezetek tartották. Az anyakocák száma 155,3 ezer volt 2019 decemberében, az állomány egy év alatt több mint 22 ezerrel csökkent (-12,7 százalék). Az európai országok között - az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján - a 23 millió darabot meghaladó sertésvágásával Spanyolország került az első helyre, eztnkövette Németország és Franciaország a 2020. január-májusi időszakban.

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 17,2 ezer volt 2020 első fél évében, ami több mint 25 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Anyajuhból közel 2400 darabot vágtak, amihez 117 tonna élősúly tartozott a 2020. január-júniusi időszakban. A KSH adatai szerint a juhállomány 1060,5 ezer volt 2019. december 1-jén, 48,3 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbi létszámnál (-4 százalék). Az állomány meghatározó részét, 88 százalékát az egyéni gazdaságok tartották. Az anyajuhok száma 2019 decemberében 781,7 ezer volt, közel 16 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban és mintegy 15 ezerrel múlta alul a 2019. júniusi értéket.

Baromfiból 104,7 millió darabot vágtak 2020 első fél évében, 2,2 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi túlnyomó része (84 százaléka) csirke volt, amiből 87,4 milliót vágtak, 5 százalékkal többet, mint 2019 első felében. A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 3,3, a kacsáké 11,8 százalék volt. Vágókacsából 12,4 milliót, libából 1,2 millió darabot vágtak 2020 első fél évében. Pulykából 3,5 milliót vágtak 2020. I-VI. hóban, 1 százalékkal többet, mint a bázisidőszakban. A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 30,9 millió volt 2019. december 1-jén, ami 217 ezerrel több, mint egy évvel azelőtt (+0,7 százalék).

A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4400 tonna felett alakult 2020. január-júniusban, míg a legmagasabb havi érték - a januári - meghaladta az 5500 tonnát. A levágott szarvasmarhák 65 százaléka tehén, 20 százaléka bika volt. A tehenek vágása 6, a bikák vágása 8, az üszők vágása 4 százalékkal csökkent a darabszám alapján 2020 első fél évében a bázisidőszakhoz képest. A KSH adatai alapján Magyarország 20,9 ezer tonna export mellett 5,9 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2020 első öt hónapjában. Az export volumene 2 százalékkal csökkent, az importé több mint negyedével bővült a 2019. I V. havi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Ausztriába, Horvátországba és Koszovóba irányult, a kivitel 53 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Ausztriából, Hollandiából és Németországból érkezett 2020. január-májusban. A KSH-adatok szerint a szarvasmarha-összlétszám 909,1 ezer darab volt 2019. december 1-jén, melynek több mint a felét (58 százalék) gazdasági szervezetek tartották. A tehenek száma 411,7 ezer volt 2019. december 1-jén, 9 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?