Takarék Agrár24 • 2020. október 30. 07:00
Az nem kérdés, hogy a teljes magyar baromfiágazat hazánk egyik legfontosabb agrár termékpályája. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy az Európai Unió teljes baromfi kibocsátásából hazánk viszonylag jelentős, 5 %-os részesedéssel bír, aminek köszönhetően volumenben a 10 legnagyobb ország között vagyunk. Emellett ez a termékünk sikeres exportcikk is, nem beszélve arról, hogy a magyar csirkehús kiváló ár-érték arányt képvisel a piacon, tehát jó minőséget tudunk előállítani egyre jobb hatékonysággal. S hogy mi a nyertes stratégia? Bejegyzésünkben ennek járunk utána.
A címben feltett kérdésre talán a csirkehús előállítás üzemgazdasági előnyeiben kereshetjük a választ. Ezek közül a leginkább kiemelendők: a rendkívül jó szaporodásbiológia, a halfélék után a csirkehúst a legjobb fehérjetranszformáció jellemzi. Az állattenyésztési ágazatok közül ennél a kétlábúnál a legjobb az egységnyi nevelőfelületen előállított hús mennyisége. A csirke kiválóan alkalmas az iparszerű termelésre, kimagasló az élőmunka kihasználtsága, emellett magas technikai és gazdasági hatékonyság is jellemzi. Mindezek mellett viszonylag alacsony a belépési korlát, plusz kiválóan használja ki az integrált termelés előnyeit.
Talán az utóbbi két tényező az, ami miatt hazánkban gyorsítósávban tudott fejlődni az ágazat: a rendszerváltás előtt felépült kapacitások persze bővültek, viszont a korábban meglévő termelési eszközöket ezzel a tevékenységgel jól ki lehetett használni. Fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztói kereslet is erősen elmozdult a fehér húsok irányába. Az integrációs termeltetés lehetőségét nem csak az integrátorok, hanem az integrált termelők is ki tudják használni: a tőkehiányt az integrátorok által ki tudják küszöbölni a kisvállalkozások.
Gazdasági szempontból azonban a hosszú távú nyertes az lehet, aki felépíti az integrációt. Utóbbi alatt azt értjük, hogy az értéklánc egyes tevékenységeit egy és ugyanazon vállalkozás keretein belül végzi ("termőföldtől az asztalig"), s ez eleve jövedelmezőség szintjén tud növekedést okozni, viszont fontos kiemelni a minőségbiztosítási előnyöket is. Tudni kell ugyanis, hogy a vevői minőségi sztenderdek, a húsok piacán is egyre magasabbak, s ezt úgy tudja biztosítani a gyártó, ha a termelési lánc minden szakaszát kontrollálni tudja.
Kisvállalati szinten pedig az, aki hosszú távú kapcsolatot alakít ki egy-egy integrátorral. Utóbbiak szerint a nyertes stratégia az ágazatban, ha valaki folyamatosan tudja biztosítani a magas minőséget. Egy olyan kis piacon, mint a magyar, értelemszerűen nem építhet ki mindenki saját vertikális integrációt, viszont az, ha hosszú évek óta egy-egy nagy integrátor beszállítója vagyok, kiszámíthatóságot ad a vállalkozásomnak, s gyakorlatilag kéz a kézben tud a kisvállalkozás az őt integráló vállalattal fejlődni.
Összegezve tehát a kulcsszó az integráció. Persze láthatunk az értéklánc egy-egy szakaszán működő vállalkozásokat, melyek évek óta sikeresek, azonban a legnagyobb eredményeket mégis azon vállalatok mutatják be, amelyek valóban megvalósítják a "termőföldtől az asztalig" stratégiát. Továbbá a vertikális integrációban való termelés lehetővé teszi, hogy az egyes részfolyamatok melléktermékei is hasznosításra kerüljenek, amivel további jövedelem biztosítható a vállalkozásunk számára!
Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum