Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A lótetű a szépen gondozott kertek rémálma: a növények számára igazi horror, amit ez a jól megtermett rovar művel a gyökerekkel, zsenge szárakkal. Na de mitől nő a lótetű ilyen nagyra és honnan jön a lótetű határtalan étvágya? Cikkünkben elmagyarázzuk, milyen rovar a lótetű, mivel táplálkozik a lótetű, illetve hogyan tudunk megszabadulni tőle lótetű csapda használatával és más lótetű elleni praktikák használatával. A lótetű számos természetes ellenséggel is rendelkezik: felhasználhatunk más élőlényeket is lótetű ellen?
Milyen állat a lótetű?
A lótetű, hivatalos nevén lótücsök a rovarok egyenesszárnyúak rendjébe, azon belül pedig a tücsökfélék családjába tartozik, a világon csak Európában elterjedt faj. A lótetű jól megtermett példány: barna teste átlagosan 3-6 cm hosszúságú, hengeres, zömök és szőrrel borított. A lótetű felismerése könnyű széles, jellegzetes ásólábai láttán, amellyel gyorsan halad a föld alatt. Elülső szárnyai megkeményedtek, a lótetű testéhez képest rövidek, hátulsó szárnyai megnyúltak, amelyekkel nagy termete ellenére kitűnően repül, ám ez nagyon ritkán fordul elő. A lótetű, habár mérete miatt ijesztő lehet, egészségügyi szempontból az emberre nézve teljesen ártalmatlan élőlény.
A lótetű életmódja, táplálkozása
A lótetű éjjeli élőlény, nappal szinte sosem mutatkozik. Ideje nagyrészét masszív ásólábaival kialakított alagutakban tölti, amelyekben más földalatti élőlényekre vadászik. A lótetű mindenevő: levadássza a talajban élő kártevőket, férgeket, gilisztákat, ám, mivel a növények föld alatti szárát, gyökerét is jó étvággyal fogyasztja, a rendkívül kártékony rovarok közt tartjuk számon.
A lótetű hím egyedeivel gyakran találkozhatunk tavasz végén és nyár elején, meleg éjszakákon, sőt, trillázásukat is hallhatjuk, amely a lótetű eszköztárában a párkeresés célját használja. A nőstény lótetű is képes hangot kiadni, ha megijesztik. Amikor tavasz végén a lótetű szaporodik, a hímek a földfelszín alatt számukra tágas, jó akusztikájú, Y alakú termeket ásnak, amelyben koncerttel invitálják párzásra a nőstényeket. A lótetű párzása rendhagyó: a nőstény lótetű mászik fel a hím hátára, így történik meg a megtermékenyülés. Az anya lótetű ezután a petéket a földben, 5-25 cm mélységben ássa el egy olyan, tojás nagyságú üregbe, aminek falát saját nyálával erősítette meg. A lótetű a nyár folyamán több fészket is rak, amelyekben összesen akár 500 petét is elhelyezhet.
A petékből kikelő lárvákat sokáig őrzi a nőstény lótetű, ugyanis a lótetű lárvák kikelés után még puhák és sérülékenyek, nem tudnak sem ásni, sem táplálkozni. A lárvák később vedlésen mennek keresztül, majd elhagyják a fészket. Télen a lótetű lárva áttelel, tavasszal imágók lesznek belőlük, ám ivaréretté csak a második nyáron válnak., ugyanis a lótetű életciklusa 2 év hosszúságú. A legnagyobb pusztítást imágóalakban végzik, ebben a formában vészelik át első telüket is, akár 1 méter mélyen a föld alatt, a komposztban, vagy trágyában.
Milyen növényekre veszélyes a lótetű?
A lótetű nem kíméli a veteményest: kedveli a melegágyakat, a zöldségnövényeket, a zsenge palántákat, lágy szárakat, csírákat, bármilyen kultúrnövényt szívesen fogyaszt. A talajt is károsítja, amelybe a növényeket ültetjük: ásólábaival összetúrja azt, járatokat váj, elszakítja a föld alatti szárakat, gyökereket. A lótetű által károsított növény elfonnyad, megbarnul - mivel nem kapaszkodik semmivel sem a talajba, kézzel könnyen kihúzhatjuk. Ha nagy a szárazság, a lótetű még a vastag, kemény karógyökereket (pl. répafélék) is megrágja.
A lótetű ellensége
A lótetű annak ellenére, hogy kifejezetten nagy méretű rovar, közel sem a tápláléklánc csúcsa, sőt, kifejezetten finom falatnak számít bizonyos állatfajták, főként a madarak köreiben. A lótetű táplálékul szolgál többek közt a varjak, foglyok, baglyok, seregélyek, fácánok és házi tyúkok számára is, akik bőséges fehérjeforráshoz jutnak elfogyasztásukkal. A rágcsálók is élvezettel fogyasztják, persze, ha megbirkóznak a lótetű méreteivel. Fogyasztják őket a vakondok, cickányok, de még a macskák és a sündisznók is elejtik.
Mit használjunk lótetű ellen?
A lótetű ellen nehéz védekezni, ám érdemes mindent megtennünk, hogy megszabaduljunk tőle, különben hiába gondoztuk palántáinkat, mind odalesznek. A következő módszerekkel hatékonyan védekezhetünk a lótetű ellen:
1. Baromfiudvar
A kapirgáló tyúkok imádják a rovarokat: a felszín alatt rejtőzködő lótetű is könnyedén elérhető számukra. A baromfik rövid idő alatt kitisztítják az udvart: áttúrják a komposztot, sőt, még az istállótrágyát is, összecsipegetve a kártevőket. Nyugodtan elengedhetjük őket az udvaron, ha növényeink már kicsit nagyobbak, és nem félünk attól, hogy kapirgálásukkal kárt tesznek bennük.
2. Lótetű csapda, lótetű fogóedény
Lótetű csapda boltban is kapható, ám elkészíthetjük azt házilag, egyszerűen. Fogjunk egy simafalú, mélyebb edényt, például egy konzervdobozt, befőttes üveget, majd ássuk be azt a talajba, hogy a felszínen közlekedő és a felszín alatt túrkáló rovarok beleessenek. A lótetű csapda sima falán nem tudnak a rovarok visszamászni, így egyszerű, ám mégis humánus módszerrel ejtettük el őket. A lótetű csapda emellett, ha félig megtöltjük vízzel, reggelre a "piszkos munkát" is elintézi.
3. Cinkfoszforos lótetű csalétek
A csalétek elhelyezéséhez meg kell találnunk a lótetű járatait: helyezzük beléjük a mérget, amelyet, ha a lótetű, vagy más talajlakó rovarfajta elfogyaszt, elpusztul tőle.
4. Fonálféreg-készítmény
Lótetű ellen hatásos a fonálféreg-készítmény is: a fonálférgek és a velük kölcsönhatásban lévő baktériumok parazitaként viselkednek, elárasztják a lótetű testét, majd elpusztítják a kifejlett rovarokat és az imágókat egyaránt. Hatását lassan fejti ki, viszont veszélytelen, bio "gyógymód" a lótetű fertőzésre.
5. Kiöntés
Ha sikerült ráakadnunk a lótetű túrásra, köztük egy-egy ujjnyi lyukra, fogjuk a kannát és öntsük tele vízzel a lótetű járatokat. A lótetű nem szereti a sok vizet, az elől menekülve a felszínre jöhet, ahol könnyű őt elkapni.
6. Taszító növények
Vannak bizonyos növények, például a krizantém vagy a körömvirág, amelyeknek a gyökere a lótetű számára kellemetlen illatú, így elkerülik azt a részt, ahová ezeket a virágokat ültettük.
7. Műanyagpalack
Vágjuk le egy műanyag palack tetejét és nyomjuk a palánta köré a földbe, a lótetű így egyszerűen nem fér hozzá a kultúrnövények sérülékeny részeihez.
Honnan lehetünk benne biztosak, hogy lótetű van a kertben?
A lótetű közvetlenül a felszín alatt vájja üregeit, ennek köszönhetően látszanak a lótetű földtúrásai is, főleg, ha a frissen kikelt csírák, aprócska palánták között lelünk rájuk. A lótetű túrása emlékeztethet minket a jellegzetes vakondtúrásokra, csak sokkal kisebbek, sőt, gyakran még a lótetű útvonalát is kivehetjük, ha nem ásott mélyre. Ha korábban nem volt lótetű a kertünkben, ám egyik évben megjelentek, gondoljuk át, milyen művelést folytattunk az elmúlt időszakban, ugyanis könnyen lehet, hogy a lótetű imágókat, vagy kifejlett állatokat a trágyával hurcoltuk be kertünkbe.
Lótetű: mit tehetek ellene?
Összegzésül elmondhatjuk, hogy a lótetű egy hasznos (vadászik a kártevőkre), ám mégis nagyon kártékony (elrágja a palánták gyökerét, szárát) rovar, amelytől jobb mihamarabb megszabadulni, ha szép kertet szeretnénk. A lótetű elterjedésének megelőzése nehéz, ugyanis előre kiszámíthatatlan, hogy a lótetü hol fogja felütni a fejét, de jobb óvakodni az idegen helyről szerzett trágyától, mert kifejlett rovatokat, lótetű imágókat tartalmazhat. A lótetű ellen több módszerrel is védekezhetünk: ezek többek közt a lótetű csapda, a kiöntés és a lótetű méreg. A kertre gyakorolt kártékony hatásától eltekintve a lótetű az emberre nézve ártalmatlan.