Takarék Agrár24 • 2021. január 11. 11:00
Soha annyi pénzt nem hagytak Magyarországon a külföldi vadászok, mint a 2019/20-as vadászidényben. Az elmúlt vadászati évben a vadgazdálkodás országos pénzügyi mérlege masszívan pozitív volt: az összesített bevétel folyó áron az egy évvel korábbi 27,6 milliárdról 30,9 milliárd forintra ugrott. A koronavírus-pandémia azonban megtörte ezen ágazat fejlődését is.
Csaknem hétmilliárd forint bevétel keletkezett Magyarországon a külföldi vadászok közvetlen költései nyomán a 2019/20-as idényben - derül ki az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) kimutatásából. A márciustól a következő év februárjáig tartó vadászati idények során, ekkora összeget még soha nem hagytak a hazai vadásztársaságoknál a külföldi vadászok. Az előző idényben csak bérlövésért több mint hatmilliárd, a kapcsolódó szolgáltatásokért pedig csaknem 900 millió forintot fizettek. Összevetve a 2018/19-es vadászati szezonnal, ez 10 százalékot meghaladó növekedés.
Mindazonáltal a mostani idény már korántsem fest ilyen kedvező képet. A nagyobb értékű őzbakokat jellemzően külföldi vadászok ejtik el, de ők elmaradtak az április 15-én kezdődő őzbakidény elején. A szeptemberi gímszarvasidényre a tavalyi jogosultságok csupán 47 százalékát adták ki. Vagyis bár összességében nem lehet a külföldiek teljes távolmaradásáról beszélni, de alig feleannyian vadásztak Magyarországon, mint a tavalyi bázisévben.(forrás: OVA)
Öröm az ürömben, hogy az idei és a jövő év gyenge és vegyes kilátásai közepette rangos kitüntetésben részesült a Támba család, a csaknem negyven éves sikeres vállalkozói múlt és agrárgazdasági teljesítmény elismeréséül. 2020. december 3-án a Portfólió Agrárszektor Konferencián a Támba Családi Holding nyerte el az év beruházása címet, melyet rangos szakmai zsűri ítélt oda. Minezek hátterében beszélgettünk idősebb és ifjabb Támba Miklóssal.
Hogy kerültek kapcsolatba az erdészeti tevékenységgel, a vadgazdálkodással? Mit takarnak ezek a tevékenységek az Önök gazdaságában?
Az 1992-ben alakult a Napkori Erdőgazdák Zrt jogelődjeként a Napkori Erdőgazdák Szövetkezete, amely közel 1000 ha-on folytat erdőgazdálkodási tevékenységet és mintegy 15.000 hektáron végez erdészeti szaktanácsadói munkát magánerdőgazdálkodóknak. 1997-ben a rendszerváltás utáni új vadászati törvény tette lehetővé a vadgazdálkodást, mellyel élve 9000 ha-on kezdtük meg a tevékenységet, amely 2017-ben 12.500 hektárra növekedett. Ennek keretében 850 hektáron vadaskertet üzemeltetünk, intenzív fácán és tőkésréce nevelést folytatunk. Jelentős a vadászati és erdészeti árbevétel, amely a Napkori Erdőgazdák Zrt. árbevételének túlnyomó részét teszi ki.
Vadhús fogyasztás tekintetében, hogy jellemezné a hazai piacot és mik lehetnek a kitörési pontok?
A vadhús fogyasztása Magyarországon az európai viszonyokhoz képest nagyon alacsony. A bővítés kulcsát abban látjuk, ha lebontjuk a gátakat. A legtöbb emberhez ugyanis nem jut el a minőségi és megfizethető árú vadhús, a fogyasztókban sztereotípiák élnek a vadhúshoz kapcsolódó egy-egy rossz élmény miatt.
Üzemünk egy újgenerációs vadhús feldolgozó, amelyben a technológia fejlettsége révén olyan termékeket tudunk előállítani, amelyek túlmutatnak a piacon tömegesen elérhető fagyasztott és előhűtött húsokon. Általunk a fogyasztók asztalára olyan konyhakész termékek kerülhetnek, amelyek elkészítése nem igényel különösebb szakmai tudást, mindig megbízható minőséget és ízvilágot ad, így a vadhús elkészítése egy háziasszony számára nem vesződség, hanem rutin feladat és végsősoron a kiemelkedő ízélmény miatt nagy siker lesz.
A koronavírus járvány kezelésére hozott intézkedések mennyire érintik az erdészeti, illetve a vadgazdálkodási ágazatot?
Az erdészeti ágazatban elsősorban az akác a jellemző fafaj, az állomány zömét ez adja. A járvány az akác ipari piacát nem érintette, a kereslet továbbra is jelentős, ugyanakkor a tűzifa piacon jelenleg túlkínálat van, az árak csökkentek, de a termékek eladhatóak.
A vadgazdálkodási ágazatban a külföldi kereslet azonban nagymértékben visszaesett, valamint az afrikai sertéspestis következtében a 850 hektáros vadaskertünket is nagy sajnálatunkra, állami kártalanítás mellett fel kell, hogy számoljuk. Ennek további hasznosítása megoldandó. A legvalószínűbb, hogy a kert korszerűsége miatt (fertőtlenítő kapuk, elektromos kerítés stb.) a sertéspestis elkerül bennünket és pár év alatt a vaddisznó létszám újra növekedésnek indul és hasznosíthatóvá válik. Amennyiben a sertéspestis mégis megjelenik a kertben, akkor kérődzők tartásában is gondolkodunk, amelynek elsősorban a húsüzemi hasznosításban lesz jelentősége. Ugyanúgy, mint a 24 hektáron létrehozott szarvasfarmnak is, amely elsősorban a friss áru, illetve a vadászati szezonon kívüli prémium termékekre vonatkozó igények kielégítését szolgálja.
A legutóbb megvalósított beruházásuk a vadhús feldolgozó üzem volt. Mennyiben segítette Önöket a finanszírozó bank szerepvállalása és hogy vélekednek az üzem jövőbeni kilátásairól? Milyen értékesítési csatornákon tervezik a feldolgozott termékek értékesítését?
A Takarék Bankkal korábban is nagyon jó kapcsolatunk volt. A vadhús feldolgozó üzem nem az első közös beruházásunk, de a most megvalósított üzem nagyságrendje és a projekt összetettsége miatt a kapcsolatunk egy újabb szintre lépett. A kollégák folyamatos támogatása, rugalmas, problémamegoldó hozzáállása mind segített abban, hogy mintegy 10 hónap alatt ez a beruházás megvalósulhasson.
A koronavírus járvány némileg visszaveti most a prémium termékek piacát is. Az éttermek bezárásával a HoReCa szegmens is gyengébben teljesít, de bízunk a javuló kilátásokban. Az alaptermékeink iránt stabil kereslet már most is érzékelhető, így a jelenlegi időszakban elsősorban éves készleteink feltöltésére koncentrálunk, amelyet később a feldolgozott termékek révén még nagyobb arányban tudunk majd bővíteni. Az értékesítést a kezdeti időszakban viszonteladó partnerek révén (nagykereskedők, kiskereskedelmi láncok) tervezzük, melyet a későbbiekben szeretnénk saját logisztikai lánccal, illetve a nagyobb városokban mintabolt hálózattal bővíteni.
Az interjút készítette: Dózsa Gergely - Takarékbank Agrárcentrum