Takarék Agrár24 • 2021. január 13. 07:00
Többször írtunk már a blogon is a hatékonyság fontosságáról a mezőgazdasági termelésben. Ugyanis a naturália alapon mért hatékonyságnak előbb vagy utóbb meg kell jelennie a pénztárcákban, méghozzá oly módon, hogy az vastagabb lesz. Írtunk már korábban a mérés fontosságáról, mostani bejegyzésünkben ennek manifesztációját mutatjuk be a brojler indexeken keresztül.
A brojler indexnek igazából két formáját ismerjük, egyik az Európai Broiler Index (EBI) illetve a holland Broiler Index (EPEF). A számításuk az alábbi:
A két mutató vélhetően hasonló eredményeket mutatna ugyanazon rotációnál, a különbség az, hogy az EBI a napi súlygyarapodással számol. A következőkben bemutatott példában a holland broiler indexet fogjuk használni, a könnyebb mérhetőség miatt hazánkban ez inkább elterjedtebb (a vágáskori testtömeg megállapítása pontosabb lehet). A broiler index(ek) tehát az elhullás, súlygyarapodás és takarmányhasznosulást sűrítik egyetlen értékbe, ezáltal könnyen össze tudunk hasonlítani üzemeket, üzemen belül rotációkat stb. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a 400 pont feletti index már igen hatékony termelést mutat.
A hatékonyság fontosságát üzemi példán keresztül is könnyen bemutathatjuk. A bevezetőben utaltunk rá, hogy a hatékonyságnak az év végi eredményekben is meg kell jelennie, ennek az összefüggésnek a bemutatására szolgáljon az alábbi üzemi példa:
A fenti ábrákon 12 rotáció naturális- és pénzügyi eredményeinek összefüggését mutatjuk be. A minta elemszáma ugyan alacsony, viszont a 0,9-es korrelációs együttható nagyon szoros összefüggést mutat: ergo ez alapján igazolódik az a hipotézisünk, miszerint a hatékonyság igenis megjelenik a pénzügyi számokban is, azon belül is az eredménykategóriákban, hiszen az árbevétellel nagyon gyenge az összefüggés.
Az Aviagen (a hazánkban is igen nagy népszerűségnek örvendő Ross hibridek "gyártója") korábban létrehozta a 400-asok klubját: ide azon termelők kerülhetnek be, akik igazoltan, több rotáción keresztül is 400-as broiler index érték felett tudnak termelni (megj. Magyarországon tavaly 44 ilyen termelőjük volt). Felhívnánk azonban a figyelmet egy érdekes tényre: a 400-as határt 420-asra kellett emelni, ugyanis a teljes partneri körből már nem csak a felső 10 % érte el a korábbi határt! Utóbbi tény is kiválóan mutatja azt, hogy az innováció, a hatékonyságra való törekvés előbb-utóbb mindenképp kifizetődik. Tény, hogy a csirke hízlalás egy kifejezetten jól iparosítható, gyorsan forgó tevékenység. Viszont tegyük fel a kérdést magunknak: vajon a baromfi hízlalás világszintű bővüléséhez mennyiben járult hozzá az, hogy hatékonyan mérik, s ezáltal fejlesztik a termelési tevékenységet? Szerintünk sokban.
Felhasznált források:
Szőllősi László-Dorka Nikolett (2016): A VÁGÓCSIRKE HIZLALÁS NATURÁLIS HATÉKONYSÁGÁNAK GAZDASÁGI SZEREPE EGY MAGYARORSZÁGI KORSZERŰ TELEP ADATAI ALAPJÁN
Írta: Héjja Csaba - Takarékbank Agrárcentrum