Takarék Agrár24 • 2021. január 20. 07:00
A ciklikus viselkedés nemcsak a mezőgazdaságban, hanem számos más nemzetgazdasági ágazatban (pl. vegyipar) is tetten érhető. Kifejezetten jellemző azokban az ágazatokban, ahol a termelőkapacitások nagyértékűek és felépítésük idő- és erőforrásigényes - termelőkapacitás alatt értve az állattenyésztésben a telephelyek és a technológia mellett a tenyészállatokat, anyaállatokat is.
Ciklikus viselkedésű ágazatok esetében tegyük fel, hogy egy túlkeresletes piacról indulunk, ahol az így kialakuló relatíve magas piaci áraknak köszönhetően egyre több befektető értékeli úgy, hogy érdemes termelőkapacitásainak bővítésébe fektetnie. A beruházási döntések megszületnek, elindulnak, az esetleg több évig tartó beruházások, a kínálat nő, aminek köszönhetően a piaci egyensúlyi árak lefelé indulnak, ennek eredményeképpen viszont egyre kevesebb új beruházás indul a relatíve gyengébb megtérülési kilátások miatt. A ciklus félidejénél tetőznek a kapacitások, mélyponton vannak az árak, sok esetben elérve az üzembezárási pontot (állattenyésztésben itt kezdik kivágni a kocákat, anyateheneket, ürítenek le komplett telephelyeket). A termelés csökkenésnek indul, az árak lassan emelkedni kezdenek, a ciklus pedig körbeér.
A ciklikus viselkedés - ha van -, leginkább az árakban és a termelési mennyiségben érhető tetten. Fontos, hogy megkülönböztessük a tipikusan több éves termelési ciklusokat a biológiai tényezőkkel magyarázható éven belüli szezonális viselkedéstől. Szezonalitás majdnem mindegyik mezőgazdasági ágazatban látható, ami például a szántóföldi ágazatban a betakarítás után jelentősen csökkenő, majd pár hónap után visszaemelkedő árakban tükröződik vissza - fontos, hogy ettől a torzító hatástól megtisztítva vizsgáljuk az áralakulást és tisztán csak a ciklikus összetevőket vegyük figyelembe.
Ez volna a tankönyvi háttér, nézzük meg, mennyire érvényesült ez a gyakorlatban a hazai piacon. A téma természetesen jóval túlmutat egy blogbejegyzésen, az alábbiakban inkább csak felvillantani szeretnénk egy rövid számítás eredményeit. Készítettünk erre a célra egy saját modellt a NAIK-AKI adatait alapul véve, amely az elmúlt 16 év belpiaci áralakulásának kizárólagosan ezt a ciklikus összetevőjét vizsgálja. A pontos módszertan: a havonként euróra átszámított vágósertés (hasított meleg súly) árakból minden hónapra (január-december) számítunk egy arra a hónapra jellemző szezonális átlagot, az alábbi ábrán pedig a tényleges havi árak és a szezonális átlag minta közötti eltérést ábrázoltuk.
Mit láthatunk az ábrán? - Egyrészt valóban megfigyelhető valamifajta ciklikus viselkedés (a csúcspontokat piros nyilakkal kiemelve), mely ciklusok hossza eltérő, jellemzően 3-4 év közötti. Jelen cikkben nem vállalkozunk az ok-okozati összefüggések mélységében történő feltárására, mindegyik hullámhegy és -völgy mögött minden bizonnyal valamilyen egyedi tényező is állt, a fenti ábra önmagában nem elegendő a ciklusos természet bizonyítására. Azonban jó indikátor arra, hogy legalább hipotézis szinten feltehessük: a jelenség továbbra is létezik, bár az elmúlt időszakban egyedi tényezők - leginkább az afrikai sertéspestis - miatt már nem ciklusos ingadozás, sokkal inkább csapkodás látható az árakban.
A másik feltűnő jelenség, hogy egyre erősebb kilengéseket mutatnak az árak és ez nem csak az afrikai sertéspestis elmúlt 1,5-2 évben tapasztalható hatásainak volt tulajdonítható, a jelenség már korábban is látható volt. Valószínűleg összefüggésben a kereskedelem globalizációjával, hiszen így a globális kereslet ingadozása nagyobb mértékben tud aggregálódni és akár keresleti, akár kínálati nyomást kifejteni egy-egy, önmagában kis részpiacra.
Mit várhatunk? - nem könnyű kérdés, ha csak a ciklikus modellből indulunk ki, akkor talán tavasztól némi felengedést, árnövekedést várhatunk, de tekintettel a hamarosan átárazódó, emelkedő takarmányköltségekre, ez még nem fogja automatikusan magával hozni az eredményesség javulását, sőt, inkább gyorsíthatja a kevésbé hatékony termelők kiszorulását egyes piacokról.
Írta: Fazakas Péter - Takarékbank Agrárcentrum