Tehéntakarmány tengeri hínárból? - így csökkenhet a metánkibocsátás

Takarék Agrár242021. április 2. 07:00

A címben megfogalmazottak természetesen nem azt jelentik, hogy csak tengeri hínárokkal táplálják a jószágokat, hanem hogy a takarmány receptúrába kis mennyiségben ezt a vízinövényt is beillesztették már kísérleti céllal. A kutatók, nagy meglepetésre azt találták, hogy miután öt hónapig kis mennyiségű hínárt illesztettek a takarmánykeverék receptúrájába, a tehenek 82% -kal kevesebb metánt ürítettek ki.

Tehát a tudósok megállapították, hogy a tengeri hínár (Asparagopsis taxiformis) beillesztése a tehenek táplálkozásába hosszú távon életképes módszer az üvegház hatású gázkibocsátásuk csökkentésére. Nem mellesleg a metán (CH4) 23-szor jobban terheli a légkört a felmelegedés szempontjából és jóval gyorsabban lebomlik, mint a szén-dioxid (CO2).

Az üvegházhatású gázok azok a gázok, melyek elnyelik és visszasugározzák az infravörös sugárzást a Föld felszínére. Úgymond csökkentik ezek a gázok a Föld felé sugárzott hő "visszaverődését" a világűrbe. Az üvegházhatás szempontjából kifejtett hatásukat összehasonlíthatjuk a GWP (global warming potential - globális felmelegedési potenciál) értékekkel, így pl. a CO2 és a metán 1:23 arányban hat a légkörre. A Föld légkörében - előfordulásuk gyakorisága szerint - ezek a következők: vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, ózon.

Ermias Kebreab, a Kaliforniai Egyetem (Davis) Élelmezési Világközpontjának (Word Food Center) igazgatója és mezőgazdasági tudósa szerint "megalapozott bizonyítékunk van arra, hogy a szarvasmarhák takarmányreceptúráiba kevert tengeri hínár hatékonyan csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és hatékonysága az idő múlásával nem csökken".

A kérődzők előgyomraiban (bendő, recés, illetve százrétű) élő baktériumok és protozoonok intenzív, fermentatív jellegű emésztést végeznek, amely megelőzi a negyedik gyomorrészletben, az oltógyomorban, illetve a vékonybélben folyó enzimes emésztést. Az előgyomrokban végbemenő fermentáció során keletkező különböző gázok keletkeznek, melyek eructatióval, böfögéssel kerülnek a külvilágra, valamint az emésztés későbbi fázisában bélgázként a végbélen át távoznak. Az átlagosan takarmányozott szarvasmarha emésztési gázfázisának 30-40 százalékát metán (CH4), 40-60 százalékát szén-dioxid (CO2), néhány százalékban pedig hidrogén és más gázok alkotják. Forrás: https://www.allattenyesztok.hu/

2019 során mintegy 360 millió tonna (60 százalék) metán szabadult fel emberi tevékenységek révén világszerte, míg a természetes források mintegy 230 millió tonnát (40 százalék) tettek ki. A világon a metánkibocsátás 18 %-a köthető haszonállatokhoz, nagyrészt az is kérődző haszonállatokhoz, amelyek kérődzéssel és kisebb mértékben bélgáz ürítéssel szabadulnak meg a metántól (Forrás: https://www.globalmethane.org/).

Ez a kibocsátott óriási mennyiség arra sarkall egyes, az éghajlatváltozás ellen küzdő aktivistákat, már Európában is, hogy aktívan kampányoljanak a húsfogyasztás ellen. A Kaliforniai Egyetem (Davis) kutatói szerint ugyanakkor, egy forradalmi módszerrel képesek javítani a hús és tejtermelés, ebből kiindulva a fogyasztás, éghajlatváltozással szemben támasztott "elfogadottságán", mégpedig tengeri hínarak (Asparagopsis taxiformis) takarmány receptúrába történő bekeverésével.

Mindazonáltal a következő komoly kihívás az, hogy ebből a tengeri hínárból elegendő mennyiség álljon rendelkezésre a gazdák számára. "Sok munka van még hátra, de ezek az eredmények kimondottan bíztatóak és most egyértelmű választ kaptunk arra a kérdésre, hogy a tengeri hínár-kiegészítők fenntarthatóan csökkenthetik-e a szarvasmarhaállomány metán-kibocsátását akár hosszú távon is." - hangsúlyozták a kutatók.

"Globális értelemben az állattenyésztés az EU-ban már nagyon hatékony (1,3 kg CO2 eqv/kg tej, szemben a 2,4 kg CO2eqv / kg tej globális átlagával). Az EU mezőgazdasága 1990 óta nagyjából 20% -kal csökkentette metánkibocsátását, ugyanakkor 25%-kal növelte fajlagos termelékenységét."

A mezőgazdaságban - az árasztásos technológiával termesztett rizs mellett - a metán képződésének két forrása van: a trágya és a haszonállatok emésztőrendszere. Ez utóbbi esetén, ahogy a fenti példából is látjuk, a metánkibocsátás csökkenthető a takarmányozáson keresztül, akár adalékanyagok alkalmazásának segítségével, mely nemcsak egy meglehetősen környezetkímélő módja a metánkibocsátás csökkentésének, de megfelelő transzparens kommunikációval, nemcsak elfogadottá teheti a szektort a környezetvédelemi intézkedések tekintetében, hanem elejét vehetjük a húsfogyasztással szemben való megnyilvánulásoknak és fellépéseknek is. 

Írta: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum 

Források: https://www.theguardian.com/, https://www.globalmethane.org/

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
szarvasmarha, takarmány, mezőgazdaság, takarékbank, húsfogyasztás, trágya, hínár, takarékbank-agrárcentrum, takarék-agrár24,