JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
Sok énekesmadárfaj egyedei képesek énekükkel információt közölni a pillanatnyi környezetükről. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) viselkedésökológusainak a Behavioral Ecology folyóiratban 2021 márciusában megjelent tanulmánya igazolta, hogy az örvös légykapók megváltoztatják az éneküket, ha különböző tojóknak (leendő párnak) vagy hímeknek (potenciális riválisnak) énekelnek - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága (ELKH) közleményében.
A felfedezés jelentőségét többek között az adja, hogy korábban csak nagyon kevés madárfajnál írtak le hasonló jelenséget. Az állati kommunikáció során használt számos jelzés - mint amilyen a madárének is - lehet egyedre jellemző, ugyanakkor egyeden belül is változatosságot mutathat. Ez azt jelenti, hogy a jelzéseket vevő fajtársak azonosíthatják az egyedet az éneke alapján, emellett valamilyen mértékig a jelzést küldő madár is alkalmazkodhat az aktuális környezeti körülményekhez. A kutatás során azt vizsgálták a szakemberek, hogy az örvös légykapók (Ficedula albicollis) énekét befolyásolja-e a szociális környezet, pontosabban az éneket hallgató fajtársak egyedazonossága és minősége.
A légykapó hímek április közepén érkeznek meg a területre, ahol odút foglalnak, majd énekelni kezdenek, hogy odavonzzák a tojókat, illetve hogy elriasszák a rivális hímeket. A kutatók a kísérlet során különböző tojó, illetve hím légykapókat helyeztek ki stimulusként az éneklő hímek odújának a közelébe, majd felvették az éneküket. Ezt követően különböző énekjellemzőket nyertek ki a felvételekből, amelyek az ének időbeli szerkezetét, frekvenciáját, valamint változatosságát írták le.
Az eredmények azt mutatták, hogy az egyedek képesek éneküket a hallgatóságnak megfelelően változtatni. Tojó stimulus esetén az ének komplexitása módosult, hím stimulus esetén pedig több más énekjellemző is eltérőnek bizonyult az egyes egyedek között. Az esetek egy részében ez a hatás a stimulus prezentációjától időben távolodva csökkent. A kutatóknak azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a hím stimulus mérete és minősége befolyásolja a neki szóló éneket.
- összegezte a kutatás eredményeit Jablonszky Mónika, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa.
(Címlapkép forrása: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága)