Tovább rontja a helyzetet, hogy a hazai termelésű étkezési halat sokkal kevesebben fogyasztják, mint importhal és haltermékeket. Hogy milyen eredményeket produkált az ágazat az elmúlt években illetve, hogy hatott a koronavírus-járvány a gazdaságokra, arról Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója számolt be a HelloVidéknek. 

Aggasztó jóslat érkezett: a kihalás szélére kerülhet a Duna népszerű hala

Az állatok illegális vadászata komoly problémákat okoz az élővilágnak.

Mint kiderült, 27 056 hektáron történt haltermelés, ami 2018-hoz képest 2,2%-os terület növekedést jelentett. A hazai akvakultúra haltermelés 2019-ben 25 359 tonna volt, ebből a tógazdaságokban 20 619 tonna, intenzív termeléssel 4740 tonna halat állítottak elő, az összes étkezési célú hal mennyiség 17 337 tonna volt. A tógazdasági haltermelés mérvadó részét adó régiók a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és a Dél-Alföld. Megyei szinten a legtöbb halat Hajdú-Bihar megye tógazdái halászták le. Ezen kívül jelentős mennyiséget termeltek még Békés, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Csongrád-Csanád és Baranya megyében is. A legmeghatározóbb halfaj pedig a ponty, amit az országosan üzemelt tóterület 92%-án termelnek, de a busa, az amur, a harcsa, a süllő és a csuka is a termelés része volt. 

Sziráki Bence azt is elmondta, hogy a precíziós rendszerekben termelt hal mennyisége 2019-ben 4740 tonna volt, amely az előző évhez mérten 12%-os bővülést jelentett. Ebből az étkezési méretű hal mennyisége az elmúlt néhány év során dinamikusan emelkedett, 2019-re meghaladta a 3801 tonnát, ami 9%-kal haladta meg a korábbi évet. Az intenzív rendszerekben termelt mennyiség növekedése az afrikai harcsa termelésbővülésének az eredménye. Ami az exportot és az importot illeti, a halak és halászati termékek külkereskedelmi forgalma 2019-ben 41 milliárd forint volt, ami 5%-kal kevesebb, mint a korábbi évben, és a teljes mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi forgalom értékének 0,82%-kát képviselte.

Halászati termékekből mind a mennyiséget, mind az értéket tekintve Magyarország nettó importőrnek számít, ezt jól alátámasztja az is, hogy a halak és halászati termékek exportértéke 2019-ben 5,6 milliárd forintot, importértéke azonban elérte a 36,1 milliárd forintot. A hazai halászati termékek exportjának meghatározó terméke az élő hal. Évről évre ezen termékkör exportértéke a legmagasabb és az egyetlen termékcsoport, amiből nettó exportőrnek számít Magyarország.

A magyarok rendkívül kevés halat esznek, az uniós átlagfogyasztást pedig meg sem közelíti: az egy főre jutó hazai halfogyasztás 2019-ben 6,45 kg volt, ami 2018-hoz képest 2%-kal, mintegy 16 dekagrammal marad el, az EU-s átlagot (24 kg/fő EUMOFA 2020) meg sem közelíti, pedig fontos lenne, hiszen a hal számos pozitív élettani hatással bír. Könnyen emészthető, magas fehérje tartalmú vitaminokban gazdag. A halhús tartalmaz foszfort, jódot, fluort, szelént, vasat, káliumot és kalciumot, A-, D-, B2-, B6-, és B12-vitamint, továbbá a hal jelentős forrása az omega-3 zsírsavaknak, amelyekről bebizonyosodott, hogy csökkentik a szívroham kockázatát - ezt nemzetközi statisztikák is alátámasztják. 

Kész, vége? Eltűnhet a magyar hal a boltokból?

Május végére elfogyhat a hazai hal.

A koronavírus-járvány az akvakultúra ágazatra is jelentős hatással volt, hiszen, általánosan elmondható, hogy a friss és fagyasztott halászati termékekből a megszokott árumennyiség csupán 15-20%-kát rendelték meg. A fő export piacunkon, Romániában a kereslet visszaesés következtében a Magyar élőhal export jelentősen csökkent, sőt, néhány hétre le is állt. Itthon a közétkeztetés, valamint az éttermek és a szállodák bezárásával hazai az értékesítési csatornák megszűntek. Szerencsére októbertől megindult az export piac, ami sok halat kiszippantott az országból.