Tóth Enikő • 2021. június 29. 06:00
Napjainkban az állattenyésztés az egyik legnehezebb mezőgazdasági ágazat. Nehézségekkel és gyakran lemondással jár ez a hivatás, mégis sokan lelkesen végzik. A változó piaci igények, azon belül is a húspiac, változó trendekkel álltak elő az elmúlt években. Az Agrárszektor most annak járt utána, mekkora biznisz ma juhászkodni, valamint bárányt nevelni Magyarországon, illetve, hogyan érdemes belekezdeni az állattartásba. Egy biztos, óriási lehetőség van ma a kiskérődző ágazatokban hazánkban.
Csökkentenünk kéne a húsfogyasztást?
Az ember mindenevő, amit a fogazatunk és az emésztőrendszerünk felépítése, működése alátámaszt. A húsfogyasztás az emberi agy fejlődésében rendkívül fontos alappillér a mai kutatások alapján,emellett jelentős szerepet játszik a gyermeki agy megfelelő fejlődésében is. A húsok az emberi szervezet számára a leghatékonyabb fehérjeforrást jelentik, amelyek viszonylag kevés kalória mellett 9 féle aminosavat, 16 vitamint és ásványi, továbbá 10 bioaktív anyagot tartalmaznak. A magyar húspiacnak mindig volt és lesz is keletje, ha továbbra is törekszünk a hazai élelmiszer fogyasztására, korlátozhatóvá válhatna a piacra betörő, gyakran rosszabb minőségű élelmiszerek értékesítése, illetve a hazai és külföldi termékek árai között lévő differencia jelenléte.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
Csökkenthető lenne az európai állattenyésztés kibocsátása?
A F2F-stratégiát kutató amerikai elemzések szerint, a célok eléréséhez az EU mezőgazdasági termelését 12%-kal csökkentené, az állati eredetű élelmiszerek árait 17%-kal emelné, az agrárexportot 20%-kal redukálná, az importot 2%-kal növelné. Ezen kívül az ágazatot kiszolgáló iparágak is jelentős veszteséget szenvednének.
- 2030-ra 50%-kal kell csökkenteni a növényvédőszerek és a fokozottan veszélyes szerek használatát
- Legalább 50%-kal kell csökkenteni a talajok tápanyagvesztését úgy, hogy a talaj nem veszíthet a termőképességéből
- 2030-ra legalább 20%-kal kell csökkenteni a műtrágya felhasználását
- 2030-ra 50%-kal kell csökkenteni az állattenyésztésben felhasznált antimikrobiálisszerek értékesítését
Milyen hatása van ennek az állattenyésztésre, azon belül is a birka farmokra?
Mivel rendkívül nagy az igény a magyar húspiacon a bárány- és birkahúsra, több gazda is úgy gondolja érdemes folytatni, állományt bővíteni vagy akár újként belefogni. Az évente változó bárány felvásárlási árak minden évben komoly aggodalmat okoznak, de szerencsére az elmúlt 2-3 évben nem volt ok panaszra a tenyésztők szerint. Továbbra is a bárányok exportálásában van a legnagyobb lehetőség, így az F2F- stratégia jelenleg nem befolyásolja a birkatenyésztést, hiszen az élő juh exportunk tavaly az előző évi 42 millió euróról 15,2%-os bővülést követően 48,5 millió euróra, az exportált mennyiség pedig 15,4%-ről 16,6 ezer tonnára nőtt. Fő felvevő piacunk, tradicionális kereskedelmi partnerünk Olaszország, aki az élő juh- és pecsenyebárány exportunk 63%-át kötötte le. A törökök a kivitelből 17,6%-kal, a németek pedig 6%-kal részesedtek. Emellett kisebb tételek, a kivitel 3,8%-a a román, 2,8%-a francia, 2,5%-a pedig horvát piacra kerül.
Takarmányárak: elég jól kitartanak
A bárányárak tavaly nyár óta kifejezetten jók. Márciusban már elkezdődött a húsvéti bárányok kiszállítása Olaszországba, s bár nem a húsvétiak, de a szállításuk azóta is tart. Tápot csak bárányhizlalás és a tejtermelés gyakorlatában etetnek, ezeknél 10%-ot meghaladóan emelkedett az önköltség. A széna- és szalmabála árak emelkedése ( 8-ról 12-16 ezer Ft-ra) komoly teher a juhászoknak. A takarmányozás a tartási költség 40-50%-át teszi ki. A juhtartók 10%-ának nincs saját földje, 58%-a bérelt területen legeltet, és 55%-a bérelt szántón termeli a takarmányt. Az év eleji időjárás eddig kedvez a legelőknek, de messze még a nyár.
Felmerülhet bennünk a kérdés: Mégis hogyan kezdjünk bele a juhászkodásba?
Az Agrárszektornak Tóth Imre fülöpszállási állattenyésztő mesélt a kezdetekről.
Tóth Imre nem egy juhdinasztiából származik, így nem egy könnyű út vezetett idáig.
A legtöbb gazdaságban a tenyésztők két évente háromszor elletnek, Imre gazdaságában az évi egy van bevezetve. Elárulta hogy ő nagy gondossággal és figyelemmel tartja állatait, és nem szeretné kihasználni az anyákat az intenzív elletéssel. Jól tartja őket, a bárányokat ránézésre megismeri, tudja melyik a testvére, melyik az anyja. Gyakran előfordul a hármas és négyes iker is, ezeket ha van kapacitásuk felnevelik maguk, ha nincs, elajándékozzák a faluban olyan embereknek akik szívesen felnevelnének 1-2 bárányt maguknak.
Ő maga rengeteg dolgot a gyakorlatban az öregektől, juhászoktól és állatorvosoktól tanult meg. Ők mondták, hogy mivel a juhász ismeri legjobban az állatait, ő tudja azokat a legjobban meggyógyítani, vagy éppen megelletni is. Imre számára a juhtenyésztés tisztes megélhetést biztosít. Kiemelte, fiataloknak is melegen ajánlja, akár egy családi háznál 10-20 birkával is érdemes elkezdeni, különösen, ha van legelőterület.
Hogyan zajlik a takarmányozás?
Tavasztól késő őszig a juhokat a legelőnek kell eltartania. Ez egyben a legtermészetesebb és legegészségesebb táplálkozási módjuk.
Télen szénát, nedvdús takarmányokat, pelyvát, szalmaféléket, és ha szükséges abrakot adjunk. A juh minden szénafélét kedvel. Anyánként naponta ¼ kg elegendő. Nedvdús takarmányok adagjai 1-3 kg, de ehhez ¼-1/2 kg pelyva, törek keverendő. A jóllakottság érdekében szükség van takarmányszalma, elsősorban borsószalma etetésére is. Juhok etetésére etetőrácsot érdemes használni: ebből kényelmesen fogyaszthatják a takarmányukat, és a gyapjukba se hullik a takarmányból.
Hogyan neveljük a bárányokat?
A bárányok 2-3 hetes korban már szálalnak. Ekkor már rendszerint nem elegendő az anyák teje, mindenképpen szoktassuk rá őket a széna- és abrakevésre. A széna finomszálú, leveles legyen. Még lucernaszéna mellett is adjunk abrakot, amelynek fele zab, árpa, kukorica, másik fele hüvelyesmagvak, olajpogácsa legyen. 3 hónapos korig egy bárány 14-16 kg abrakot fogyaszt. Az ez időben bekövetkező választáskor a bárányok 16-18 kg-os élősúlyt is elérhetik. A fiatal bárányok gyengék, óvjuk őket a felfázástól, hidegtől, huzattól.
3 hónapos korig egy bárány 14-16 kg abrakot fogyaszt. Az ez időben bekövetkező választáskor a bárányok a 16-18 kg-os élősúlyt is elérhetik. A fiatal bárányok gyengék, óvják őket a felfázástól, hidegtől, huzattól. Téli napos időben viszont 1/2-1 órára száraz talajú udvarba, szélvédett helyre eresztik ki őket. Bármilyen betegség jelentkezik, hívják az állatorvost. Az elválasztást érdemes fokozatosan végezni velük: 6-8 hetes bárányokat először csak éjjelekre, később már a nap egyre nagyobb részére válasszuk külön az anyjuktól. Ugyanakkor az anyákat fejjük ki reggel.