agrarszektor.hu • 2021. november 17. 09:45
Megtagadta a segítséget a sertéstartóktól az Európai Bizottság (EB). Magyarország mellett mintegy 18 európai uniós tagállam kérte a Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén azt, hogy sertéspiacon kialakult helyzet miatt a bizottság tegyen javaslatot rendkívüli válságkezelési intézkedések bevezetésére. Az Európai Bizottság azonban a jelentős tagállami nyomás ellenére sem vezeti be a rendkívüli válságkezelési intézkedéseket. Ezzel pedig nemcsak a hazai, hanem az egész európai uniós sertéságazat jövője foroghat kockán.
Az EB szerint a már eddig is alkalmazott támogatási formák elegendő lehetőséget biztosítanak a sertéstartóknak a válsághelyzet átvészelésére. Az uniós agrárbiztos álláspontja szerint a rendkívüli piaci válságkezelési intézkedések bevezetése csak elodázná a probléma megoldását egy későbbi időpontra, ezért óva intett attól, hogy a tagállamok hamis várakozásokat ébresszenek a sertéstartókban - írja a Magyar Nemzet.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.Nagy István agrárminiszter is kifejezte nemtetszését az üggyel kapcsolatban, botrányosnak gondolja a Bizottság hozzáállását az európai sertésválsághoz. A tárcavezető tarthatatlannak nevezte a kialakult helyzetet, és értetlenségét fejezte ki a bizottság hozzáállása miatt, hiszen a közös agrárpolitika szabályrendszere lehetőséget biztosít rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére, ahogyan az az orosz embargó vagy a 2015-ös tejválság esetében is történt.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban minden lehetséges eszközzel támogatta az állattartókat a magyar kormány, hiszen az idei állatjóléti támogatások keretét négymilliárd forinttal emelték meg, a sertéstartók hamarosan teljes kamat- és költségtámogatás mellett vehetnek igénybe hitelt. Az Európában elsőként elindított mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerünk pedig már elérhető a sertéstartók számára is. Emellett az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízóalapanyagot szigorított ellenőrzésnek vetik alá.
A sertéspiaci válság hátterében a megszűnt kínai piac okozta túltermelés áll. Tavaly Németországban is megjelent az afrikai sertéspestis, és míg korábban Németország szállította a legnagyobb mennyiségű sertést a kínai piacra, a sertésbetegség megjelenését követően az ázsiai nagyhatalom azonnal leállította a szállítmányokat. Ezzel egyik pillanatról a másikra húszszázalékos többlettermelés jelentkezett a közösségben. Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet csak akkor fog változni, ha csökken a sertéslétszám.
- hívta fel a figyelmet a szövetség elnöke.
Horváth István hangsúlyozta: ha az Európai Bizottság nem támogatja a tagállamokat, akkor minden országnak, amelynek fontos a saját sertéságazata, magának kell meghoznia az életmentő intézkedéseket. A malac ára egy év alatt a harmadára csökkent, a tavalyi 65-70 euró helyett ma alig adnak 18-20 eurót egy 25 kilós malacért a piacon. Ez azt jelenti, hogy ha egy koca leellik, és a malacokat felneveli a gazda, akkor azokat csak veszteséggel tudja eladni. Nem csoda tehát, ha sokan elgondolkodnak azon, vajon megéri-e tovább folytatni ezt a tevékenységet. Ugyanakkor, ha egy ország felszámolja a kocaállományát, akkor megszűnik a tenyésztés és a sertéshús-önellátás is. Ez hosszú távon élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent. Horváth István szerint ezért most elsősorban a kocatartóknak van szükségük támogatásra. Horváth István elárulta, hogy egyszeri támogatást kérnek a válság túléléséhez, anyakocánként mintegy ötvenezer forintot, amihez a gazdák tartási kötelezettséget is vállalnának.
Egekben a takarmány ára is
Az európai túltermelés mellett szintén nagy gondot okoz a takarmány- és energiaárak drasztikus emelkedése. Ezért a másik fontos eszköz, amivel a sertéstelepek megmaradását biztosítani lehet, a kamatmentes forgóeszközhitel. A kedvezményesen igénybe vehető forrásból a gazdák finanszírozni tudnák a telepeik takarmány- és energiaszükségletét. Ez a lépés a kocatartók mellett a hízótelepeknek is nagy segítséget jelentene, hiszen a válság őket sem kerülte el. Az élő sertés kilónkénti ára jelenleg 380-400 forint körül alakul, míg egy évvel korábban kilónként 450 és 480 forintot fizettek a vágósertésért. Ráadásul tavaly a takarmány is negyven százalékkal kevesebbe került, mint ma.
A kedvezményes hitelre nem kell sokat várniuk a gazdáknak. Az Agrárminisztérium ugyanis nemrég bejelentette, hogy kamat- és költségmentes hitellel segíti az ágazat szereplőit. A kedvezményes konstrukció már decemberben elérhetővé válik. A sertéstenyésztők beruházásokkal kapcsolatos egyeztetéseket is kezdeményeztek a kormánnyal. - Az ágazat csak akkor lesz versenyképes, ha korszerű technológiával tudunk termelni. Az elmúlt időszakban nagyon sok termelő sikeresen pályázott az állattartó telepek korszerűsítésére. De az elszabadult építőipari áremelkedés miatt ez ma már nem tartható, csak abban az esetben, ha az elnyert pályázatokhoz pluszforrást kapnak a gazdák, annak érdekében, hogy az ötvenszázalékos támogatási intenzitás megmaradjon.