agrarszektor.hu • 2021. november 29. 09:45
A H5N1 ismét megjelent Magyarországon, de sok véletlenszerű átalakulásra van szükség, hogy emberekre is veszélyt jelentsen. A madárinfluenzával érintett baromfiállományokat azért kell felszámolni, hogy több lépéssel a vírus előtt járjunk.
November első felében mutatták ki az influenza H5N1-es altípusát egy Baranya megyében elhullott nagy lilikből, azóta már több baromfigazdaságban is azonosították a vírust - írta meg a 24.hu. Az érintett állományokat felszámolják, csak eddig több tízezer baromfit kellett elpusztítani. A madárinfluenza magyarországi megjelenéséről és ennek következményeiről, és az elrendelt intézkedésekről az Agrárszektor is beszámolt.
A kórokozót vad vízi szárnyasok terjesztik, az őszi vonulási időszakban pedig mondhatni menetrendszerűen jelenik meg hazánkban (is), amikor ezek a fajok hatalmas távolságokat tesznek meg megfelelő téli élő- és táplálkozóhelyeket keresve. Ilyenkor pedig mindig felmerül a kérdés, hogy vajon milyen veszélyt jelent a köznyelvben egyszerűen csak madárinfluenzaként emlegetett vírus ránk, emberekre nézve?
Dr. Jakab Ferenc virológus professzort, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője a portálnak elmondta, hogy alapvető tényként mindenekelőtt azt érdemes leszögezni, hogy minden influenza madárinfluenza, hiszen a vírusok ezen csoportjának ők a természetes gazdaszervezetei. Ami ebből minket érint, az az, hogy leginkább a H5 és a H7 altípusoknak alakulhat ki fertőzőbb változata. A H5N1 csupán egy a sok típus közül, a madarak bélrendszerének sejtjeiben replikálódik és ürülékükkel jut a környezetbe, a fertőzési lánc innentől kezdve igen egyszerű: a fertőzött vadmadár pottyant egyet, az ürülékével érintkező egyéb madarakra átterjed a vírus. És ha a vadmadár ezt épp egy baromfitelep felett tette, annak tömeges fertőzés lehet a vége - mutatott rá a virológus.
A szakember azt is elmondta, hogy a H5N1 törzseken belül is megkülönböztetünk alacsony patogenitású és magas patogenitású, azaz fertőzőképességű törzseket. Eddig előbbi kategóriáról volt szó, a madarakban enyhe tüneteket okoz, embert nagyon ritkán fertőz meg. Itt kezdődnek viszont azok a további lépések, amelyek már humán pandémiához vezethetnek, ha nem lépünk időben közbe - mondta Dr. Jakab Ferenc. A baromfiállományban cirkuláló, alacsony fertőzőképességű vírus ugyanis változik, mutálódik, és viszonylag hamar kialakulhatnak a magas patogenitású törzsek. Szárnyasoknál ezek már komoly tüneteket és elhullást okoznak, illetve potenciálisan embert is fertőzhetnek.
- emelte ki Jakab Ferenc.
A H5N1 madárról emberre nagyon ritkán megy át, ez akkor fordul elő, ha az illető sokat tartózkodik magas fertőzőképességű beteg madarak között. Európában és a fejlett államokban ez gyakorlatilag csak akkor lehetséges, ha a baromfitelepek dolgozói nem tartják be a higiéniás előírásokat. A harmadik világ országaiban viszont meglehetősen általános jelenség, hogy a család megosztja saját házát, legszűkebb életterét a baromfival. Arra ugyanakkor nincs egyértelmű bizonyíték, hogy emberről emberre terjedne, így pedig járványt sem okoz. Ezért a H5N1-ről - legyen szó bármelyik variációjáról - elmondhatjuk: komoly gazdasági károkat okozó, de kizárólag állategészségügyi probléma. A folytatás viszont már nem.
A virológus elmondta, hogy önmagában a madárinfluenza nem, vagy csak igen ritkán indít humán pandémiát, de ekkor jön képbe a reasszortizáció, magyarul a géncsere fogalma. Esetünkben ehhez egy sertés szükséges, amely faj az emberi és a madárinfluenza vírusokra is fogékony - mondta el Dr. Jakab Ferenc, hozzátéve, hogy ha egy sertés megfertőződik a H5N1 magas patogenitású változatával, majd elkap egy emberi kórokozót is, a vírusok összekeverednek benne.
A sertés szervezete az influenzavírusok olvasztótégelyeként működik - magyarázta a virológus professzor, majd egy példával szemléltette a helyzetet. Ahogy Dr. Jakab Ferenc elmondta, ha egy edénybe beteszünk 8 kék és 8 piros cérnadarabkát, ezt összekeverjük, majd csukott szemmel kiveszünk belőle 8 véletlenszerű cérnaszálat és lerakjuk ezeket egymás mellé, akkor az eredmény is kék és piros madzagok véletlenszerű keveréke lesz, a csak piros és csak kék mellett létrejön egy harmadik színösszeállítás.
- fejezte be a példát Dr. Jakab Ferenc.
A virológus figyelmeztetett, hogy ha azt gondoljuk, túl sok itt a véletlen egybeesés ahhoz, hogy a valóságban megtörténjen, elég csak a 2009-es a H1N1 okozta világjárványra gondolni: pontosan ugyanez volt a forgatókönyve, ott ráadásul egy többszörös reasszortizáció ment végbe. A H5N1 hazai megjelenése igencsak rossz hír, de Dr. Jakab Ferenc kiemelte, hogy az egészségünket nem fenyegeti, egyelőre csak az agráriumot érinti. A nagyobb baj megelőzése érdekében viszont több lépéssel a veszélyesebb kórokozó kialakulása előtt lépnünk kell, ehhez pedig sok tíz- és százezer baromfi kényszerű elpusztítására, jókora gazdasági károk elszenvedésére van szükség.