agrarszektor.hu • 2021. december 5. 12:30
Egy tanulmány szerint az emberi tevékenységhez köthető metánkibocsátás két fő forrása az állattenyésztés, valamint a kőolaj- és földgáztermelés - előbbi a globális metánkibocsátás harmadáért, míg az utóbbi az ötödéért felel. Az újabb kutatások kimutatták, hogy a marhák sokkal kevesebb metánt böfögnek-eregetnek ki a légkörbe, ha fű és széna mellett hínárt is kapnak. Ezt a lehetőséget aknázza ki most egy államilag is támogatott ír projekt, amelynek köszönhetően újraéledt Írországban a hagyományos hínár/moszattermesztési ipar.
A kutatók eddig körülbelül 20 hínárfajtát teszteltek, amelyek többsége Írország mellől, az Atlanti-óceán partvidékéről származik. Emellett több tucat más alga- és hínárfajtát gyűjtöttek be Norvégiában, Kanadában, Svédországban, Németországban és az Egyesült Királyságban, hogy teszteljék a takarmányként való felhasználásukban rejlő lehetőségeket. Amerikai és ausztrál tudósok már kimutatták, hogy az egyik alga - az Asparagopsis - drámai mértékben, több mint 80 százalékkal csökkenti a teheneknél a metán mennyiségét, akkor is, ha csak kis adagot kapnak belőle az állatok - írja a Telex. Ugyanakkor eddig nem tudták kellő módon megnövelni a hínártermesztés ütemét, és a mesterségesen előidézett algásodás káros hatásait sem tudták kivédeni.
Közeleg az agrárium kihagyhatatlan csúcsesemény - Agrárszektor Konferencia december 9-10-én
Már csak néhány nap, és kezdődik az év nagy agráreseménye, a siófoki Agrárszektor Konferencia. A kétnapos esemény az agrárgazdaság legaktuálisabb és legforróbb témáit vonultatja fel csaknem húsz kerekasztal-beszélgetésben és száz előadóval december 9-10-én. A rendezvényen az államigazgatási, a vállalati, a pénzügyi és a szakmai-érdekképviseleti szféra csúcsvezetőitől hangzanak el azok az információk, amelyeket a piaci szereplők felhasználhatnak jövő évi és hosszabb távú eredményes gazdálkodási döntéseikhez. Emellett a konferencia lehetőséget nyújt a kapcsolatépítésre és a networkingre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 9-10-én!A vadon termett hínár leszüretelésével kikerülhetnék a káros hatásokat, viszont tisztában vannak vele, nem valószínű, hogy ezekkel is sikerül hozni az Asparagopsis eredményeit. Azonosítottak néhány barnamoszatot, amelyek elég jónak tűnnek, és jó eredményeket mutatnak. A korai kísérletek során a kutatóknak 11-20 százalékos metáncsökkentést sikerült elérniük. Maria Hayes, a SeaSolutions projekt koordinátora szerint a metán csökkentése nem csodafegyver, de már így is pozitív hatásai vannak. Most pedig azon a problémán dolgoznak, hogy hogyan lehetne a takarmány-adalékanyagokat bevezetni Írországban, ahol rendszerint legeltetik az állatokat. Ennek az is része, hogy lemérik, hogy az állatok egyáltalán mennyi üvegházhatású gázt engednek ki magukból a légkörbe.
Egy Belfasttól nem messze lévő farmon a kutatók például jutalomfalattal trenírozzák a teheneket, hogy beledugják a fejüket egy napelemes gépbe, amely méri a metán szintjét a leheletükben. Később aztán az algás etetéssel is tesztelni fogják őket. A kutatók egyébként a birkákkal is kísérleteznek: diétás étrenden tartják őket, és eközben mérik, hogy mennyi metánt lehelnek ki. Ezeket a méréseket egy hordozható kamerával végzik, amelyben általában egy órát töltenek az állatok. 140 birkával végzik a kutatást. A birkák minden reggel félkilós fejadagot kapnak, ami egy melasszal összetapasztott lisztes massza, majd emellé 100 gramm "étrendkiegészítőt". Az eredmények is biztatók, hiszen egyes vegyipari vállalatok már hatósági engedélyt kaptak Brazíliában és Chilében a metánt csökkentő, hasonló takarmánykiegészítő termékükre, amely a hírek szerint 30 százalékkal csökkenti az állatokból távozó üvegházhatású gáz mennyiségét.