Válságban az európai sertéságazat: ezt a magyar vásárlók is meg fogják érezni

agrarszektor.hu • 2021. december 22. 06:00

A helyzetünk nem jó. Lassan az állategészségügyben nem kell válságról beszélnünk, hanem hozzá kell szokunk, hogy olyan betegségek jelennek meg vagy maradnak itt, melyekkel 4-5-10 évvel ezelőtt még csak tervezési szinten sem kellett foglalkoznunk - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián. A hazai állattenyésztő vállalkozásoknak ma számos olyan nehézséggel kell megküzdeniük, amik alapvetően befolyásolják gazdálkodásuk eredményességét. Az állategészségügyi gondok mellett ilyen a jelentős költségnövekedést okozó takarmánydrágulás, vagy például az a - valamennyi meghatározó ágazatot érintő - szabályozási bejelentés, amely szerint az Európai Unióban teljesen betiltatnák a ketreces állattartást. Kérdés, hogy melyek a versenyképes állattenyésztés XXI. századi követelményekhez igazodó kritériumai.

Mondhatni, hogy sokként érkezett a nyáron a ketreces állattartás uniós betiltásáról szóló brüsszeli hír, azóta viszont - például a sertéságazatban - további kedvezőtlen piaci események is rontották a gazdálkodók pozícióit. A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciánmegrendezett kerekasztal-beszélgetés során megtudhattuk, hogy milyen akut lépésekkel lehet javítani az állattartók helyzetén, és hosszabb távon milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy az állattenyésztők versenyképes módon termelhessenek. Egy biztos: a helyzet nehéz, a jövőt pedig megjósolni is nehéz.

Zsíros Zsolt, Szabó Ákos, Nagy Tibor, Csorbai Attila, Bognár Lajos, Fórián Zoltán (balról jobbra)

Válságban a sertéságazat

Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezetője kiemelte, hogy a sertéságazat mellett a baromfiágazat is hasonlóan nehéz helyzetbe került, hiszen a madárinfluenza évek óta jelen van a szektorban, és egyelőre úgy tűnik, hogy egy ideig itt is marad. A gyilkos kór mellett pedig a ketreces tyúktartás betiltása is óriási akadályok elé állíthatja a szektort. Nagy Tibor, a Bonafarm sertéságazat igazgatója is drasztikusan látja a kialakult helyzetet:

Komoly válságban van az ágazat, ezt a saját bőrünkön is tapasztaljuk.

Nagy Tibor

Hozzátette, hogy az egész hússzekció problémái is a szektorra csapódnak. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke szerint mind a baromfi, mind pedig a sertésszektor is válságba került, a ketreces tartás betiltását szintén nagyon felelőtlen és szélsőséges döntésnek gondolja.

- mondta Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.

Bognár Lajos

Zsíros Zsolt, a Hunland Trade Kft. sertéskereskedelmi vezetője elárulta, hogy Magyarországra évente mintegy 810 ezer malacot importálnak, de nem azért, mert olcsóbb, hanem azért, mert itthon egyszerűen nem található meg. Ez további szigorításokhoz fog vezetni, akkor 810 ezer malac férőhelyének a sorsa lesz kérdőjeles. A baromfiágazatban némi újragondolást igényelt a koronavírus-járvány okozta helyzet is, hiszen a vásárlói és fogyasztói szokások, igények megváltoztak, a madárinfluenzával pedig 2 évente keményen meg kell küzdeni - emelte ki Szabó Ákos. De nem ezek az egyetlen tényezők, amik gátakat szabnak az ágazatban: magasabb feldolgozottság irányába kényszerülnek, hiszen az elsődlegesen vágott friss áruk esetében túlkínálat van jelenleg - ezt azonban a madárinfluenza most "finoman" rendezi, így a kínálat egy idő után csökkenni fog. Ami a beruházási költségeket illeti, a Tranzit Csoport vezetője úgy fogalmazott, hogy abnormálisan túl van árazva a kivitelezési költség. Ez viszont egyre csak nő, ezért gátat fog szabni a beruházási kedvnek.

Nagyon szép dolog, hogy árat kell emelni, csak senki nem beszél arról, hogy a fogyasztó hogyan fogja lereagálni a keresletével, amikor majd szembesül a 2 ezer forintos csirkemell filével. Ugyanez igaz a sertésekre is.

Szabó Ákos

Nagy baj lehet a ketreces állattartás betiltásával

Az EU-ban egyre nagyobb teret hódítanak maguknak a zöld mozgalmak, elég, ha csak a Green Deal-re gondolunk. Csorbai Attila szerint azonban ez csak egy kívánságlista, mert számtalan olyan ellentmondás található benne, melyet együttesen nem lehet megvalósítani.

A mi feladatunk bemutatni azokat az elemeket, melyek kilógnak ezekből a kívánságlistákból. Ilyen például a ketreces állattartás teljes tilalma. Ami pedig szintén komoly problémákat vet fel ebben az esetben, hogy ilyenkor sokszor nem szakmai, hanem politikai kérdések döntenek.

Csorbai Attila

Szabó Ákos szerint, ha a mesterséges hús megjelenik a piacon, akkor sem lesz mitől tartani, hiszen a világ népessége nő, az életszínvonal nő a szegényebb régiókban is, ezért nem sok esély van arra, hogy ezek a készítmények valódi konkurensei legyenek az állati eredetű élelmiszereknek.

Van helye mellettünk. Nem konkurensként vagy "kannibálként" kell rá tekinteni, hanem egy új alternatívaként.

Európában is drasztikus a helyzet

Zsíros Zsolt szerint az, hogy az ázsiai piac kiesett, nagy érvágás Európának, Németországban például másfél évvel ezelőtt heti 1 millió vágósertést vágtak. Most már 800 ezret, és ez is sok. A szakember úgy gondolja, hogy 600-650 ezer állat/hét lesz a cél, akkor lesz önellátó a piac. Addig a németek vagy a belgák nyomasztják a Kelet-Európát, ezért nem tud elugrani az ár. Ez a 150 ezres csökkenés várhatóan nyár közepére valósulhat meg. A Hunland Trade Kft. sertéskereskedelmi vezetője szerint Magyarországot ráadásul Románia drasztikus állategészségügyi helyzete is sújtja, 5 éve 450-500 ezer malacot szállítottak ki, ma már ez a szám nem éri el a 100 ezret sem, mivel folyamatosan "esnek el" a telepek, az állami támogatások pedig elfogytak. Tavasszal viszont megindulhatnak az árak, amik jól érzékelhetőek lesznek.

Zsíros Zsolt

A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Portfolio

Címkék:

támogatás, sertéságazat, állategészségügy, takarmányozás, sertésexport, sertésállomány, madárinfulenza, baromfiágazat, afrikai-sertéspestis, veszélyhelyzet, probléma, agrárszektor.hu, baromfiállomány, agrárszektor-2021-konferencia, élelmiszer-drágulás,