agrarszektor.hu • 2022. február 17. 15:00
Mintegy két hét telt el azóta, hogy Mélykútra hirdettek meg tiltakozást a hazai víziszárnyas tenyésztők, akik a nekik járó állatjóléti támogatásoknak csupán töredékét kapták meg az államtól, immár két negyedévre vonatkozóan. A drasztikus áremelkedések és az elszálló termelési költségek mellett ez jelentős veszteséget jelent a tenyésztőknek, akik a Baromfi Terméktanácshoz is segítségért fordultak. Az Agrárminisztérium azt a tájékoztatást adta, hogy az ágazati szereplők tisztában vannak az elérhető támogatásokkal, és bizonyos felvásárlók olyan felvásárlási gyakorlatot folytatnak, amelyben a termelőket illető támogatások egy részét, vagy egészét bekalkulálják az átvételi árakba.
Ezt a gyakorlatot az AM helyteleníti, azonban a piaci szereplők egymás közötti megállapodásaiba nincs közvetlen beleszólása. Az agrártárca amellett, hogy megemelte az érintettek számára adható keretet, az elmúlt időszak tapasztalataiból merítve, a jövőre vonatkozóan több feladatot is kitűzött. Az ágazatra rá is férne a változás, különösen az elmúlt évek kedvezőtlen piaci folyamatai világítottak rá a strukturális változások szükségességére - írja a Portfolio. A 2021/2022 támogatási év I-II. negyedévére benyújtott kifizetés kérelmek - a magasabb állatállomány miatt - jelentősen meghaladták az ezekre a negyedévekre rendelkezésre álló keretet, ezért a Kincstárnak visszaosztást kellett alkalmaznia, ezért kaptak a víziszárnyas termelők csökkentett mértékű támogatást. Ez egyáltalán nem példátlan, számtalanszor előfordult már különböző mértékben, hiszen a támogatási keret véges összegű, a 12 milliárd forintos költségvetési keret erejéig lehet ezt a támogatást fizetni.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!Az talán már senkinek sem meglepő, hogy komoly akadályokkal kellett szembenéznie az állattartóknak is az elmúlt időben, ez pedig igaz a baromfiszektoron belül is speciálisnak számító víziszárnyas-ágazatra is. Több olyan tényező is adódott, amelyek egyenként sem tettek jót a termékpálya szereplőinek. Különösen a termelők számára volt kemény az elmúlt időszak, hiszen egy "kedvezőtlen csillagállás" alakult ki számukra. A koronavírus-járvány is rátett erre egy lapáttal, hiszen magával hozta a lezárásokat is. Bár a baromfihús népszerű napi táplálék Magyarországon, azon belül a kacsa és liba prémiumkategóriának számít, a hízott máj pedig igazi luxustermék - ennek nagy részét exportálják, és az egész ágazat jelentősen függ a HoReCa-szektortól is. A jellemzően tehát a turizmushoz, vendéglátáshoz kötődő, éttermekben felszolgált kacsa- és libaételek forgalmának, a hízott máj piacának szinte katasztrofális volt a 2020-ban az egyik napról a másikra szerte a világon kialakuló járvány, a bezárt éttermek és a turizmus hirtelen lenullázódása.
Ha mindez nem lenne elég, nagyszámú állatott kellett leölni a madárinfluenza miatt. Ironikus, de mondhatni, hogy ez tartotta fent az ágazatot, mivel az így kiesett mennyiség végül egy alacsony szinten, kedvezőtlen helyzetben, de stabilizálta egy időre a piacot. Az azóta általánosan megnövekedett takarmány- és energiaárak ugyanakkor az állattenyésztés egészénél is jobban sújtják a kisebb védekező képességgel rendelkező, kevésbé válságálló víziszárnyas-ágazatot. A most kialakult helyzet lényegében mindezen tényezők eredménye, amelyben ugyanakkor szerepet játszott az is, hogy a termelők "elszámították" magukat. Az előző évben telepített állomány főleg a madárinfluenza és részben egyéb piaci okok miatt kevés volt. Ez már csak azért is okoz problémát, mert a kényszervágás alá került állományt nem számolják az állatjóléti támogatások kialakításakor - lévén arra külön kártérítési mechanizmus vonatkozik. Általános vélekedés ugyanakkor az, hogy ezen támogatásokra túlzottan építettek a gazdák, és az elaprózott, nem minden esetben versenyképes termelési struktúra javítása helyett a szubvenciókat vették alapul a megállapodásaik megkötésekor.