agrarszektor.hu • 2022. február 21. 18:30
A hazai élővilágot, azon belül elsősorban a ragadozó madarainkat fenyegető egyik legsúlyosabb veszély a mérgezés, ami egyes fajoknál akár a kipusztuláshoz is vezethet. 2021-ben komoly mérgezési hullám pusztított Magyarországon, az Agrárminisztérium adatai szerint a napvilágra került 18 eset során 224 védett madár, köztük 165 ragadozó madár esett áldozatul. Ugyanakkor a természetbe kihelyezett méreg nem csak az állatvilágra jelent veszélyt, a tiltott növényvédő szerekkel átitatott csalétkek az emberi egészségre is károsak.
Mintegy 1600 védett állat, köztük 1042 ragadozó madár, azon belül pedig 278 sas pusztult el bizonyíthatóan az illegális mérgezések következtében Magyarországon az elmúlt 16 évben - írja a Magyar Nemzet. Az agrártárca adatai szerint tavaly rendkívül súlyos mérgezési hullám pusztított Magyarországon, a napvilágra került 18 eset során 224 védett madár, köztük 165 ragadozó madár esett áldozatul. Minden idők legsúlyosabb mérgezéses esete Tura település határában történt. A szakemberek összesen három fokozottan védett, 90 védett és 15 nem védett állat tetemét, valamint rekordszámú, 141 mérgezett csalétket találtak a területen augusztus és november között. Az Agrárminisztérium szerint ezek az esetek azon túl, hogy drasztikus kárt okoznak a természeti környezetben, közveszélyt is jelentenek, hiszen a kihelyezett mérgek már csekély mennyiségben is halált, illetve maradandó egészségkárosodást okozhatnak. A tárca szerint a mérgezéseket szinte minden esetben már betiltott növényvédő szerrel követik el, aminek már a birtokban tartása is bűncselekmény. Ráadásul, aki méreggel fokozottan védett vagy védett gerinces állatot ejt el, az orvvadásznak tekinthető.
A bűncselekménytípus teljes felszámolása érdekében a közelmúltban több fontos kormányzati intézkedés is született, az Országgyűlés 2021 év végén fogadta el például az állatok védelméről szóló törvényjavaslat szigorítását. A büntető törvénykönyv módosítása értelmében aki mérget vagy az állatok elpusztítására alkalmas csalétket helyez ki a természetbe, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, de már a bűncselekményre irányuló előkészület is két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.