agrarszektor.hu • 2022. május 8. 09:30
Nagyszabású vállalkozás indult annak érdekében, hogy kiderüljön, pontosan hány hód is él Magyarország területén. Az úgynevezett Hódtérkép létrejöttét a helyi lakosok is segíthetik, akiktől a szakemberek az észleléseik és a megfigyeléseik mellett a véleményüket is várják, hogy hódügyben hatékony stratégiákat tudjanak kialakítani.
A hódok számának növekedése évek óta egyre komolyabb problémát jelent, egyre több a konfliktus az emberek és az állatok között - írta meg a Kisalföld. A hódok jelenléte ugyanis nemcsak úgynevezett rágáskárral jár, de a vízügyesek és a településvezetők számára is komoly problémákat tud okozni az állatok tevékenysége. Ahogy a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) nemrég fogalmazott, a hódok okozta károk elhárításának költségei százmilliókra is rúghatnak, eddig mégsem sietett kezelni a helyzetet.
Ez azonban most megváltozhat, hiszen a szakemberek - a civilek segítségével nagyszabású projektbe kezdtek: el akarják készíteni Magyarország hódtérképét. Juhász Erika, a HódTérkép projekt koordinátora, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa elmondta, hogy az állatok a vízhez közel mezőgazdasági táblákra is kijárhatnak. Ezenkívül adódhatnak problémák a faj üregásásából és a gátak okozta elárasztásból is - tette hozzá a szakember.
- ismertette Juhász Erika.
Éppezért a HódTérkép nemcsak egy térkép lesz, mert a közreműködők nemcsak az állatok tevékenységéről, de annak hatásaival kapcsolatos tapasztalataikat, véleményüket is elmondhatják. Ahogy a szakember fogalmazott, a terepi kutatások során vizsgálni fogják a faj okozta hatásokat, bizonyos területekre azonban nem tudnak eljutni, vagy legalábbis nem olyan gyakran, mint a helyiek. A civilek közreműködésével viszont feltárhatóak lesznek egyedi jelenségek és nagyobb figyelmet érdemlő helyi hódhatások is. Miközben a kutatók is igyekeznek segíteni azokon, akik a hódokkal kapcsolatos konfliktushelyzetek ügyében tanácsért fordulnak hozzájuk. Juhász Erika elmondta, hogy leggyakrabban vízparti ingatlanokon álló fák védelme kapcsán kérdezik őket. A kiskertek esetén a fák egyedi körülkerítése jelenthet megoldást. Erős anyagú, apró szemű dróthálót érdemes alkalmazni, mely a törzs legalsó 1 méterét védi, de lehetőség szerint azzal nem érintkezik közvetlenül, hanem a hálót oszlopok támasztják.
A szakember beszélt arról is, hogy a HódTérkép jelenleg közel 300 feltöltésnél tart, az ország más részei mellett Győr-Moson-Sopron megyéből is számos adat érkezett már, a Szigetközön túl a kisvízfolyások mellől is. A monitorozás első eredményeit legkésőbb júniusban közlik a kutatás weboldalán. Juhász Erika elmondta, hogy a céljuk egy olyan tudásbázis létrehozása, amelynek birtokában megalapozott javaslatokat tehetnek a hódokkal kapcsolatban, nemcsak az egyedi problémák kezelésére, hanem egy országos stratégia kialakítására is. Ennek magában kellene foglalnia az értékes hódhatások és hód által létrehozott élőhelyek védelmét, valamint más területek esetében a hódok tevékenységébe való beavatkozást, illetve a gördülékeny konfliktuskezelést. Közérdekből, vízügyi szempontok mentén Győr-Moson-Sopron megyében már rendszeresen adnak ki kilövési engedélyeket. Ugyanígy hódgátak elbontását is sokfelé engedélyezi a természetvédelmi hatóság. De nem feltétlenül az állat vagy építményének eltávolítása a célravezető módszer a konfliktusok kezelésekor - tette hozzá a szakember.