Május 10-én tartja a baromfis szakma a Baromfi Világnapot. A magyar kezdeményezésre bejegyzett jeles nap célja, hogy megfelelő nyilvánosságot és figyelmet biztosítson az ágazat szereplőinek, akikre egyre jelentősebb szerep hárul a világ élelmiszer-ellátásában. Az eseményen a baromfiágazatot érintő legnagyobb kihívások és problémák is megnevezésre kerülnek, ahogy az ezek leküzdésének, illetve elhárításának módjai is. Az idei egyik előadáson elhangzott, hogy ma a madárinfluenza az egyik legveszélyesebb a betegség a szektorban, amely minden évben madarak tíz- és százezreinek a leöléséért felelős, a kártalanítás és a leölt állományok újratelepítése pedig egyre komolyabb összegeket emészt fel. Léteznek azonban hatékony eszközök és gyakorlatok arra, hogy a vírus terjedését és baromfitelepekre jutását meg lehessen előzni - olvasható a Baromfi Termék Tanács (BTT) oldalán.

Az előadásból kiderült, hogy a madárinfluenza baromfitelepekre való bejutásának és terjedésének megakadályozása három pilléren nyugszik. Ezek a biológiai biztonságra vonatkozó kérdések, a jó gazdálkodási gyakorlatok és a farmon belüli személy- és járműforgalom kontrollja. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a madárinfluenza baromfitelepekre való bejutásáért 90%-ban a következő faktorok felelősek:

• a belépési higiénia,
  
• az ott használt eszköz higiéniája,
• és a bármilyen célú és kivitelezésű szállítási munkálatok.

A kutatások azonban azt mutatják, hogy a tisztítási és fertőtlenítési eljárások kiemelkedően hatásosak a kórokozók elpusztításában. Ebből a tisztítás a fontosabb lépés, amely a mikroorganizmusok akár a 90%-át is képes eltávolítani. Arra a kérdésre, hogy milyen tisztító- és fertőtlenítő szereket célszerű alkalmazni, az előadás készítői azt ajánlották az ágazat szereplőinek, hogy a következőket mérlegeljék, milyen típusú, jellegű felületeket kell megtisztítani és fertőtleníteni; mennyire könnyű használni és kezelni ezeket a szereket; mennyire biztonságosak ezek az anyagok (a környezetre, a telepen található egyéb anyagokra, az állatokra és a felhasználókra); hogyan lehet ezeket tárolni; milyen alkalmazási előírásokat kell betartani (például a koncentrációra, érintkezési időre, hőmérsékletre, pH-ra vonatkozóan); és hogy milyen hatékonyságúak ezek a szerek. Ami nagyon fontos, hogy minden ország jóváhagyta és/vagy engedélyezte a madárinfluenza ellen hatásos szerek listáját, és hogy a telep megtisztítása és fertőtlenítése során csak ezeket szabad használni és alkalmazni.

És hogy a telep mely részeit kell rendszeresen tisztítani és fertőtleníteni? A mennyezetet, a falakat és a padlót; a csővezetékeket; az etetőket és az itatókat; valamint az egyéb felszereléseket. A szakértők szerint minden termelési ciklus után érdemes lehet az ivóvízrendszereket megtisztítani és átfertőtleníteni, emellett rendszeresen ivóvízmintát is kell venni, egyrészt a vízforrásnál, másrészt pedig a vezeték végén. Az ivóvízrendszerek tisztítása és fertőtlenítése során nem szabad kihagyni a vezetékeket és az itatókat.

A telepre be- és kilépő járművek, illetve a telepen belül mozgó gépek esetében relatíve egyszerű a helyzet: minden ilyen járműnek valamennyi terét és alkatrészét alaposan meg kell tisztítani és le kell fertőtleníteni, méghozzá rendszeresen. A telepen belül működő, illetve az érkező és távozó járművek mozgását illetően a jó gyakorlatok azt mutatják, hogy célszerű korlátozni az emberek mozgását. A teherautó-sofőrök például lehetőleg soha ne lépjenek be a baromfi istállókba, legyenek elkülönítve a tiszta és piszkos területek, és legyen egyértelműen jelezve, ki hová léphet be. Ami a szakértők szerint fontos még, hogy a telepen dolgozó, vagy oda látogató valamennyi ember megértse, bármilyen állat bevitele a baromfitelepre óriási kockázatot jelent. A szállítók kapcsán a baromfitartóknak célszerű ugyanazzal a hitelesített szállítóval dolgoztatni. Fontos továbbá, hogy a teherautókon a telepekre szánt árukon kívül más ne legyen, illetve a szállítások számának minimalizálásával csökkenthetők a betegség behurcolásának kockázatai is.

A baromfitelep-specifikus berendezések tisztán tartása és fertőtlenítése kapcsán a szakértők fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy minden, a telepre újonnan érkező berendezést vagy eszközt először fertőtleníteni kell, ahogy minden olyan berendezést is, amely kapcsolatba kerül a baromfikkal. Ha a vírus jelenlétét kimutatták az adott telepen, akkor mindazon felszereléstől és eszköztől, ami kapcsolatba kerülhetett a fertőzött baromfikkal és nehezen tisztítható/fertőtleníthető, meg kell szabadulni. Ami tisztítható/fertőtleníthető, azt ezen eljárás után biztonságos helyen kell tárolni.

A telepre vonatkozó jó belépési szabályok magukban foglalják az egyértelmű tájékoztatást és a szükséges védőfelszerelések meglétét, illetve ezek használatának kötelezővé tételét. Ezek közé tartozik a védő ruházat, a megfelelő tisztító létesítmények, valamint a melegvíz biztosítása, továbbá a lábbelik tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló eszközök rendelkezésre bocsátása, illetve a tiszta és az esetlegesen fertőzött ruhák és öltözékek elkülönítése és tisztítása. Emellett a telepen történő munkavégzésre világos és egyértelmű szabályokat kell hozni, valamint tudatosítani kell az emberekben, hogy a telepen dolgozók kivételével mindenki, aki oda érkezik, látogatónak számít. Ezeknek a szabályok kivétel nélkül mindenkire ugyanúgy vonatkoznak, még a telep tulajdonosa sem hagyhatja figyelmen kívül őket.

Az előadás azzal zárult, hogy több járványkitörési vizsgálat eredményei is azt mutatják, hogy a biológiai biztonsági előírások betartásának hiányosságai vagy teljes hiánya kritikus tényező volt a vírus telepre történő bejutása és elterjedése során. A szakértők ezért azt javasolják, hogy az ágazat szereplői fokozottabb tudatossággal és odafigyeléssel viseltessenek a fentebb részletezett tippek, trükkök és jó gyakorlatok iránt, és azokat minél gyorsabban és minél teljesebben építsék be a gazdálkodásukba.