A modern, magas színvonalú és fenntartható állattenyésztésben az egyik fő prioritás az egészséges és kedvező szervezeti szilárdsággal rendelkező állatok tenyésztése az állatjólét fenntartása mellett. Az egyes egyedeknek a kedvező tulajdonságokra történő szelekciójával, a genetikai állományuk javításával és a genetikai diverzitás ezzel egyidejű megőrzésével a teljes populációban előrehaladást lehet elérni, amely kézzelfogható előnyökkel jár mind a gazdálkodók, mind pedig a fogyasztók és a környezet számára egyaránt. Az állattenyésztés tehát e tekintetben a kívánatos vagy előnyben részesített tulajdonságaik alapján kiválasztott mezőgazdasági haszonállatok szelektív keresztezésének tekinthető - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

A szervezeti szilárdság, a szaporaság, a hosszú, hasznos élettartam, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség, az állatok jóléte, a kedvezőbb takarmányértékesítő képesség, a metán-kibocsátás és az állattenyésztés környezetre gyakorolt ​​negatív hatásainak mérséklése mind-mind kívánatos tulajdonságok az állattenyésztők által a gazdálkodási környezethez igazodóan kidolgozott tenyésztési programokban. A tenyésztőknek és az általuk alkalmazott tenyészési módszereknek a helyi fajták megőrzésében, fejlesztésében és népszerűsítésében is fontos szerepe van.

Az alkalmazott tenyésztési módszerek fontos szerepet játszhatnak az állatok genetikai állományának javításában, ellenállóbbá és produktívabbá tételében, amely feltételek elengedhetetlenek ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű tápláló, biztonságos és fenntartható módon előállított élelmiszert tudjunk biztosítani a lakosság számára. Az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével összefüggésben a tenyésztési, nemesítési módszerek értékes eszközök lehetnek az állattenyésztés káros környezeti hatásainak csökkentésében és a gazdálkodási tevékenységek fenntarthatóbbá tételében.

Az európai állattenyésztés a fejlődés kulcsfontosságú eszköze, és az, más ágazatokkal való együttműködésben egyértelműen a fenntartható állattenyésztés megvalósításának irányába halad. Ezen munkában a Haszonállat-tenyésztők Európai Fórumának, az EFFAB-nak kiemelt szerepe van, mely szervezet számos olyan szakmai platform és kulcsfontosságú csoport tagja, amelyekkel közösen haladnak előre a célok megvalósítása érdekében.

De mit is jelent a felelősségteljes állattenyésztés és tenyésztői munka?

A felelősségteljes állattenyésztés és tenyésztői munka keretében az emberek, a bolygó és a haszonállatok számára egyaránt fenntartható kompromisszumos megoldást kell találni. Összhangot kell teremteni továbbá az állattenyésztési ágazat fejlesztése, az ágazat által kifejtett környezeti hatások, valamint az előállított élelmiszerek minősége és mennyisége között, és mindezt az állatok magas színtű egészségügyi- és jóléti státuszának fenntartása mellett kell megvalósítani.

Elmondható, hogy az állattenyésztési ágazat fejlesztése és fenntarthatóbbá tétele érdekében már eddig megtett intézkedéseknek és a genetikai előrehaladásnak köszönhetően mára már például a sertések és a baromfi félék takarmányigénye a felére csökkent az elmúlt 40 évben. A genetikai előrehaladás a tejelő tehenek szervezeti szilárdságának és hasznos élettartamának javulásához, a sertések és baromfi félék esetében pedig kedvezőbb lábszerkezethez és végtag stabilitáshoz, valamint az emésztőrendszer egészségének javulásához vezetett, mely tényezők a termelés hatékonyságának fokozódását eredményezték. Az állattenyésztésben a genetika egyértelműen kulcsfontosságú mozgatórugó lehet egy fenntarthatóbb élelmiszer-termelési rendszer kialakításához. A genetikai előrehaladás ugyanis amellett, hogy növeli az előállított állati eredetű termékek - hús, tej, tojás stb. - minőségét, hozzájárul az antibiotikum felhasználás csökkentéséhez, mérsékli a károsanyag-kibocsátást és javítja a szénlábnyomot, továbbá elősegíti a genetikai sokféleség fenntartását.

A Haszonállat-tenyésztők Európai Fórumának tagjai, bizonyítva a felelős és kiegyensúlyozott tenyésztés iránti elkötelezettségüket elfogadták az Állattenyésztési és Reprodukciós Legjobb Gyakorlatok Kódex-ét, az EFABAR kódexet. A kódex hat pilléren - állategészségügy és állatjólét, környezetvédelem, termékminőség, genetikai sokféleség, az erőforrás-hatékonyság, valamint az élelmiszer-biztonság és a közegészségügy - nyugszik, felismerve a fenntarthatóság központi szerepét az élelmezésbiztonság megőrzésében. Az EFABAR célja, hogy hozzájáruljon az élelmiszer-termelési rendszerek átláthatóságának növeléséhez, a „jobb megértés” és párbeszéd kialakításához. Az állattenyésztésre pedig úgy tekint, mint amely az egyik megoldási elem lehet a jelenlegi környezeti kihívások - az EU Zöld Megállapodása, az F2F és a Biológiai Sokféleség stratégiákban rögzítettek - kezelésében. A kódexet háromévente felülvizsgálják, a következő változat 2023-ban kerül bemutatásra.

A párbeszédben való részvétel alapvető fontosságú, a további előrehaladás érdekében pedig a kutatás és fejlesztés előmozdítása, valamint a tudományos kutatások és az ipar közötti interakció fokozása elengedhetetlen. A Haszonállat-tenyésztők Európai Fóruma a Haszonállat-tenyésztési és Reprodukciós Technológiai Platformmal együttesen jelenleg is azon dolgozik, hogy egy webinárium-sorozat keretében az állattenyésztés és a genetika jelentőségét kommunikálja, továbbá, hogy a közös munkába az érdekelt ágazati szereplőket és az uniós tisztviselőket egyaránt minél szélesebb körben bevonja. A cél a fenntarthatóság és más az állattenyésztéshez és az állati-termékelőállításhoz kapcsolódó releváns témák megvitatása az EU Zöld Megállapodással összefüggésében. A kezdeményezésről bővebb információk ezen az oldalon találhatók.