agrarszektor.hu • 2023. március 22. 10:32
Újra és újra lecsap a madárinfluenza hazánkban, a hazai baromfitermelőknek a járvány sokadik hullámával állnak szemben. A szakemberek szerint a jelenleginél jóval komplexebb járványvédelmi intézkedésekre lenne szükség. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a vadmadarak gyérítésére és a háztáji baromfik ellenőrzésére, valamint, szigorítani kellena a jogszabályokat. A vakcinázás lehetőségét is vizsgálják, de egy oltási program esetleges elindításához rengeteg feltételnek teljesülnie kell. A háttérszámítások elvégzésére a BTT külön munkacsoportot hoz létre.
Korainak bizonyult az öröm a hazai baromfiágazatban, néhány héttel azután, hogy a hatóságok a legtöbb megyében feloldották a madárinfluenza miatt hozott korlátozásokat, újabb állományok fertőződtek meg. Hetekkel a körzetek feloldása után ismét a madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Bács-Kiskun vármegyében. Ezt követően Békés vármegyében lúdtelepen, míg Komárom-Esztergomban fogságban tartott madaraknál igazolták a madárinfluenza vírusának jelenlétét a laborvizsgálatok. Az állategészségügyi hatóság kijelölte a védő- és megfigyelési körzeteket, valamint megkezdődött az érintett állományok megsemmisítése is - írja a Világgazdaság.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke szerint nem lehet kizárni, hogy a madárinfluenza hosszabb távon is velünk marad. A szakember úgy véli, a vírust nemcsak a vándormadarak, hanem a hazánkban honos, áttelelő madarak is terjeszthetik a vírust és az sem kizárt, hogy a háztáji baromfiállományok is üríthetik a vírust, amely valamilyen úton bekerül a kereskedelembe. Az őstermelők háztáji kacsáit, libáit, vagy csirkéit ma valószínűleg senki sem ellenőrzi, pedig a termelők az onnan származó árukat - például a húst, tojást - a helyi piacokon értékesítik.
Szigorítani kell az ellenőrzéseket
Összetett problémával állunk szemben, ezért minden olyan lépést, amely a járvány megjelenésének kockázatát csökkentheti, alkalmazni kell a jövőben. Az, hogy nincs 3 hónapnál hosszabb mentes időszak Magyarországon, azt feltételezi, hogy folyamatosan itt van a vírus
- vélekedett Csorba Attila.
Hozzátette, a telepek járványvédelmi felkészültségét is szigorúbban kellene vizsgálni, emellett, jutalmazni kellene valamilyen formában a helyesen eljáró gazdaságokat, ahol pedig rendszeresen felüti a fejét a vírus, ki kellene zárni a termelésből. Éppen ezért a madárinfluenza kezelésével kapcsolatos jogszabályt is újra kellene gondolni. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy fel kell tárni azokat az okokat, amik a folyamatos újrafertőződés hátterében állnak, hiszen ezek a telepek az egész ágazat jövőjét veszélyeztetik. Szükséges intézkedés lehet például a vadmadarak ritkítása és az is, hogy az ellenőrzésekbe a háztáji termelést is bevonják. A gyilkos kór egyébként óriási károkat okozott, a kacsa és a liba termékpálya az egész ágazat kibocsátását csökkentette. Ha ez a tarthatatlan járványvédelmi helyzet továbbra is fennáll, annak nagyon komoly állománycsökkenés lesz az eredménye.
Az oltás lehet a kulcs?
A madárinfluenza elleni megfelelő védekezés kapcsán egyre többet hangoztatják a szakemberek a vakcinázás lehetőségét. Egy esetleges oltási program bevezetéséhez azonban számos kérdést tisztázni kellene. Jelenleg a legtöbb kereskedelmi egyezmény nem ad lehetőséget arra, hogy vakcinázott terméket a jól fizető exportpiacokra vigyenek a termelők. Amíg ez nem változik, egyértelmű, hogy a baromfitartóknak nem érdeke, hogy vakcináztassanak. E mellett a megfelelő oltási program kidolgozása sem tűnik egyszerű feladatnak. A BTT elnöke szerint jelenleg különböző vakcinagyártók tesztelik termékeiket, amelyek különböző fajokat, hasznosítási típusokat és különböző alkalmazásokat fednek le
- írja a lap.
Ugyanakkor egy vakcinázási program sikeres működtetéséhez nem elég az oltóanyag, szükség van a rendszeres mintavételre és laboratóriumi vizsgálatokra is. Ennek a költségét és a kapacitásbeli lehetőségeket hazai szinten egyelőre az ágazati szereplők sem tudják megbecsülni. A vakcinázás lehetőségével pedig a terméktanács is foglalkozik, a BTT megkezdte egy munkacsoport felállítását, ami megpróbálja felvázolni, milyen anyagi és tárgyi feltételek mellett indulhatna el egy ilyen program Magyarországon.