agrarszektor.hu • 2023. április 23. 15:02
A balatoni halelhullások leginkább a tavaszi időszakra jellemzőek, amikor a felmelegedő vízzel egy időben nagyobb tömegben jelennek meg a legyengült, beteg vagy elöregedett halak tetemei - derült ki a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. tájékoztatásából. A halak egy része nem kerül szem elé, egy része pedig - az uralkodó széliránynak és áramlásnak köszönhetően - jobbára egy adott partszakaszra sodródik ki. Összegyűjtésük, eltakarításuk nagy feladatot jelent a 220 kilométeres partvonalon, valamint egyes helyeken a vízpart megközelítése is nehézkes.
A tavaszi hónapokban gyakran megfigyelhetők a Lernaea-félékhez tartozó, parazitikus életmódot folytató copepoda rákok a dévérkeszegek testfelületén, a pikkelyekhez rögzülve. Ezek a Tracheliastes maculatus nőstényei. Az áttetsző rákok nehezen észrevehetők, de a megtapadás helyén apró vagy nagyobb vörös színű fekélyek alakulnak ki. A Balatonban a dévérkeszeg ívásával egy időben, május végén-június elején ez a bántalom menetrendszerűen megjelenik, azonban a kártétel (elhullás) mértéke az egyes években nem egyforma - olvasható az Infostart oldalán. A szokásosnál magasabb tavaszi vízhőmérséklet, valamint egy feltételezett gradáció hatására a tracheliastes-fertőzöttség is korábban, és a megszokottnál intenzívebben jelentkezhet.
A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. arról is beszámolt, hogy csökkenő tendenciát mutat a busa elhullása. Érezhetően kopik ki a víztérből, újabban sem a tómederben, sem a befolyókon nem tapasztalták tömeges jelenlétét. Egyéb halfajokból ezen időszakban, április 20-ig bezáróan az elhullás nagyon minimális szokott lenni, de a felmelegedés még csak most kezdődik.
Ezzel szemben a ponty tavaszi elhullása néhány éve folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Tavaly több mint háromezer elhullott pontyot gyűjtöttek be a vállalat munkatársai, nagyjából 20 tonna tömegben (az egész évben elhullott busa tömege is ennyire becsülhető, de jóval kevesebb darabszámban). Jelenleg a legelterjedtebb megbetegedést és elhullást a Balatonban is a ponty ödéma vírusa okozza. A megbetegedést egy himlő típusú vírus okozza, melyet először 1974-ben, Japánban mutattak ki koi ponty állományból. 2009-től kezdve Európa számos országának koi állományában is észlelték a fertőzést. Hazánkban először 2015-ben mutatkoztak jelek, melyek a vírus megjelenésére utaltak. A fertőzés nem jár szemmel jól látható tünetekkel, elsősorban a kopoltyú lemezeken jelennek meg barnás, majd fehéres elhalt részek. A megbetegedett pontyok az aljzat felett állnak, nem mozognak és nem is táplálkoznak. Többnyire az aljzaton pusztulnak el, azaz agonizáló, élő egyedek begyűjtése igen nehéz. Ezért is hívják másodlagosan ezt a betegséget koi álmos betegségnek. A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. munkatársai időarányosan idén több elhullott pontyot gyűjtöttek, mint tavaly, de az elhullás a 14-16 fokos vízben fog majd a csúcs közelébe érni.