agrarszektor.hu • 2023. április 29. 16:34
Nehéz évet zárt a magyar horgásztársadalom, mint minden gazdasági szektor. A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) a legnagyobb civil szervezet Magyarországon, 37 közfeladatot lát el, és közel 140 ezer hektár természetes vízterület hasznosítója is, így a gazdasági-politikai körülmények alakulása jelentősen befolyásolja a szervezet tevékenységét.
Az elmúlt év nagy kihívásait illetően Dr. Dérer István, a MOHOSZ OHSZK főigazgatója elmondta, hogy a szövetség felelősen reagált az új kihívásokra, és kényszerűen újragondolta a pénzügyi helyzetünket. A MOHOSZ stratégiai célja, hogy a horgászat lehetőségét hosszú távon, minden lehetséges eszközzel biztosítani tudja, minél szélesebb társadalmi körnek - olvasható a MÁSZ oldalán. Minden energiát arra kell fordítani, hogy a már elért eredményeket változatlan színvonalon lehessen biztosítani. A szakember elmondta, hogy itt az állami halvagyon megőrzésére, a halőrök anyagi elismerésére, felszereltségük biztosítására, a már bejáratott versenysport és ifjúsági programokra, az egyesületeket segítő eszköztámogatásokra gondol, és még mindazokra, akik kapcsolódnak a szervezetrendszer munkájához.
Dr. Dérer István beszélt arról is, hogy az előbb felsoroltak a 37 közfeladat legfontosabb területei közé tartoznak. A kiadások oldaláról a szövetségnek azzal kellett szembesülnie, hogy bő 70%-kal megemelkedett a ponty ára, van, ahol 350%-kal nőtt az áramdíj, ami a szivattyúk, a levegőztetők és az infrastruktúra használatához elengedhetetlenül szükséges. Mindehhez jött még a takarmányárak emelkedése, az élőmunka megemelkedett költségei, vagy éppen az üzemanyagárak kedvezőtlen változásai.
A MOHOSZ mint civil szervezet semmilyen általánosan támogatott körben nem szerepel, így nekünk mindent piaci áron kell megvennünk
- mutatott rá Dr. Dérer István.
A szakember elismerte, hogy az viszont örömteli, hogy a horgászlétszám folyamatosan nő, amióta a regisztrációt bevezették. Mint mondta, mostanra már a regisztrált horgászlétszám már meghaladja a 800 ezer főt, de fontos kérdés, hogy hányan, milyen típusú horgászengedélyt váltanak ki.
Dr. Dérer István elmondta, hogy az aszály bő 50 év lemaradásra is rávilágított, arra, hogy a víz meg- és visszatartása, a helyes vízgazdálkodás, a vízkormányzás, az öntözés területén igen sok még a tennivaló. A horgászok nem szívesen mondanak le a szeretett hobbijukról. Ha elveszítik a vizüket, a halállományt, akkor azon dolgoznak, hogyan lehetne újra feltölteni a tavat és újratelepíteni a halállományt, és nem utolsó sorban azon is, hogyan lehet megmenteni a közösséget. Ez a magatartás pedig társadalmi tiszteletet érdemel éppen ezért, mert ezek a közösségek túlmutatnak a horgászaton, mert egy halas víz multifunkciós szerepet tölt be a mikro- és makrokörnyezetében. Egy természetes víz, a vízpart többcélú, komplex közösségi tér, és minél több szempontból hasznosítják, annál nagyobb az értéke - hangsúlyozta a MOHOSZ OHSZK főigazgatója.
A fő célunk a stratégiánknak és a válságkezelési tervünknek megfelelően az, hogy változatlan színvonalon tartsuk a teljes szolgáltatási, feladatellátási portfóliónkat, és minden lehetőséget biztosítsunk a horgászoknak, hogy ne lehetetlenüljön el a horgászat gyakorlása
- mondta Dr. Dérer István a szövetség idei terveit illetően.