agrarszektor.hu • 2023. augusztus 7. 12:12
Június végén Szerbia után újabb két balkáni országban jelent meg az afrikai sertéspestis (ASP). Először Bosznia-Hercegovinából (június 22-én), majd néhány nappal később június 27-én Horvátországból jelentették az első eseteket. Azóta több száz kitörést regisztráltak. Hazánkban egy ideje nem romlott az ASP helyzet.
Megállíthatatlannak látszik az ASP Európában. Horvátország a 23. ország, ahol megjelent a sertésekre nézve gyilkos kór. A szerb-horvát-bosnyák határmenti részeken a fertőzés egyelőre a kisebb telepeken jelentkezett. A zárt és komolyabb biobiztonsággal rendelkező nagyobb telepeken eddig még nem jelent meg a vírus, ugyanakkor a zárlat vagy az óvintézkedések és az értékesítési tilalom vagy korlátozás őket is érinti. A fertőzéssel érintett országrészekben ráadásul komoly sertéstartó kapacitás van. A vírust elsősorban házisertésekben és néhány vaddisznóban mutatták ki - írja a MÁSZ.
Legfrissebb adatok
Az EU állatbetegségek kitörését figyelő szolgálata (ADIS) július 27. és augusztus 2. között 230 új kitörést regisztrált. A legtöbbet Romániában (86) és Horvátországban (83), de sok új esetet jelentettek Szerbiából (44), 10-et pedig Boszniából. Ezen kívül Koszovóban, Moldovában és Lengyelországban 2-2, Ukrajnában egy esetről számoltak be.
A határhoz közel is vannak fertőzések
Ami a legaggasztóbb a vírus déli terjedésében az az, hogy a legközelebbi horvátországi házisertés ASP esetek, illetve a korlátozott terület széle mindössze 35 kilométerre van légvonalban a magyar határtól. Fertőzött vaddisznókat az ország más területein is találtak. Az utóbbi időben Szerbiában, a bánáti térségben a betegség gyorsan terjed, a közeljövőben újabb esetekre számítanak. Vajdaságban egyelőre a bácskai terület az egyetlen ASP-mentes rész. Boszniában egyelőre a Száva menti térségben, az ország észak-nyugati részén találtak pozitív eseteket.
Közös érdek a fertőzés visszaszorítása
Augusztusig Szerbiában már több mint 370, Boszniában közel 300, Horvátországban több mint 260 pozitív ASP esetet regisztráltak, elsősorban házisertésekben. Vaddisznóban alig néhány esetet jelentettek a bosnyákok és horvátok, míg a szerbek 194-et. A kitöréssel érintett körzetekben adott ország állategészségügyi szolgálatának felelőssége és feladata, hogy felszámolja a fertőző gócokat és a lehető legjobban minimalizálja a betegség terjedését. Jó hír, hogy Horvátországban július 18. óta újabb területet nem jelöltek ki fertőzöttnek. A korlátozás alá eső területről szeptember 26-ig sem élősertés, sem sertéshús és húskészítmény nem szállítható ki. A védő és megfigyelési körzetbe sorolást október 12-ig kell fenntartani.
A magyar állategszségügyi szolgálat fokozza az ellenőrzéseket és a készültséget
A hazai sertéstartók aggódnak, hogy a fertőzés délről a nyári nagy turistaforgalommal, továbbá az élősertés és húskészítmény importtal átterjedhet Magyarország dél-nyugati területére. Hazánk északi és keleti része érintett az ASP-vel, a nyugati és déli országrészben (Békés vármegyét kivéve) nincsenek fertőzött területek, ráadásul itt találhatók az ország legnagyobb vágó- és feldolgozó kapacitásai.
Horvátországból július végén 10-30 százalékkal több élősertést hoztak be hazánkba a nagyobb vágóhidak
Ez az értékesítési hullám a feldolgozók szerint augusztus elejére lecsillapodott, az élősertés felvásárlási árakban nem érezhető jelentős változás, ennek a hazai árakra nincs hatása. A hazai feldolgozók létérdeke, hogy ne kerüljön be a vágóállatok közé fertőzött egyed. A fokozott elővigyázatosság vonatkozik az állatszállító járművek fertőtlenítésére is.
Fokozni kell a vaddisznóállományok gyérítését a határszakaszon
A Nébih a horvát-magyar határszakaszon a vaddisznók kilövésének fokozását rendelte el az érintett 25 vadásztársaságnál. Az ASP Tanácsadó Hálózat tagjai folyamatosan konzultálnak ezekkel a társaságokkal és kockázat mérséklő cselekvési (kilövési és jelentési) terveket dolgoznak ki. Horvátországból határellenőrzés nélkül lehet Magyarországra bejönni, ez növeli az élelmiszerrel való fertőzés behurcolás kockázatát, mint ahogyan a Dráva folyó mentén elhelyezkedő erdős területek vaddisznó állománya is. A Nébih szakemberhiánnyal küzd évek óta, ami nehezíti a védekezést.
A testhőmérséklet mérés hatékony eszköz a fertőzés korai kimutatásában
A vágóhidak folyamatosan mérik a beérkező vágósertések testhőmérsékletét. Amennyiben a vágóhidra beszállítot egyedek között fertőzött állatot találnának, az nem érintené adott terület ASP besorolását, továbbá az ilyen állatokat és testrészeiket, húsukat, a belőlük készült húskészítményeket azonnal el kell különíteni, nem érintkezhetnek más állatokkal és termékekkel. A láz a fertőzést követően néhány órával jelentkezik, tehát ez alapján nagyon gyorsan kiszűrhetők a fertőzött állatok.
A világon elsőként Vietnamban engedélyezték az ASP elleni vakcina kereskedelmi felhasználását
Kína után Ázsia második legnagyobb (28 milliós) sertésállományával rendelkező országában július végén két ASP elleni vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát hagyták jóvá. A közelmúltban több mint 650 000 adag oltóanyagot teszteltek a vietnámi sertésállományon az ország 40 tartományában, több mint 90%-os hatékonysági rátával. „A vakcinák országszerte forgalomba hozhatók és használhatók” – áll a minisztérium közleményében. Ezenkívül a Fülöp-szigeteken is előrehaladott ASP vakcina kísérleteket folytatnak az AVAC cég készítményével. Négy további országban, Indiában, Malaysiában, Kambodzsában és Indonéziában pedig elindították az engedélyeztetési eljárást.
Egyelőre hízókat lehet beoltani
Az egyik vakcinát, a Navet-ASFvac-ot a Navetco Central Veterinary Medicine vietnámi cég fejlesztett ki az USDA által végzett kutatásokra alapozva. A másik oltóanyagot, amely az AVAC ASF Live nevet viseli, az AVAC Vietnam JSC cég állította elő, szintén az USA-ból vásárolt vakcina gyártáshoz felhasználható vírustörzsből. A vakcinát egyelőre hízósertéseken alkalmazzák 4 hetes kortól. Az állatok az oltástól számított 2. héttől válnak védetté. A vakcina nagyjából 5 hónapig nyújt számukra védelmet. A placentán át történő tovább fertőződést, illetve a mellékhatásokat a kutatások még nem teljesen tisztázták, ezért kocákon egyelőre nem engedélyezték a vakcina használatát.
Vietnám az ASP elleni vakcinakutatás éllovasa
Miután 2018-ban megjelent Ázsiában az ASP, Kína mellett Vietnám sertésállományát és ágazatát érte a legnagyobb csapás, ezért intenzív kutatásokat kezdtek a vírus elleni vakcina kidolgozása érdekében. Az USA-ban már régebb óta folytattak vakcina előállítási kutatásokat, aminek eredményeképpen 3 olyan vírustörzset sikerült előállítani, amelyek alkalmasak lehetnek legyengített (attenuált) vírusokat tartalmazó vakcinák előállítására. Ezeket Vietnám megvásárolta és saját kutatással állították elő a most hízókon engedélyezett vakcinákat. A harmadik vírustörzzsel a Dabaco nevű vietnámi cég előrehaladott kutatásokat folytat, rövid időn belül ott is fontos bejelentés várható.