agrarszektor.hu • 2023. augusztus 21. 08:13
A szarvasmarhákat érő hőstressz csökkenti a szárazanyag-felvételt, a tejtermelést, rontja a tej beltartalmi értékeit és a szaporodásbiológiai mutatókat. Ezeket az összefüggéseket a szakma és a tudomány már nagyon régóta ismeri, mégsem lehet azt mondani, hogy erről a témáról már mindent tudna az emberiség. A hőstressz által okozott gazdasági kárnak ugyanakkor egyre több összetevőjét lehet beazonosítani, ráadásul a nemesítés következtében a hatalmas mennyiségű tejet termelő tehenek hőtűrő képessége sokat csökkent az elmúlt évtizedekben.
A meleg vérű állatokra jellemző, hogy szervezetük hatékony működéséhez a testhőmérsékletüket igyekeznek állandó tartományon belül tartani. Ez bizonyos külső hőmérséklet-tartományban külön energiaráfordítás nélkül is működik - olvasható a MÁSZ oldalán. Ezt nevezzük termoneutrális zónának (TNZ), amely szarvasmarhák esetében 0-22 Celsius-fok. A kérődzőknél ez a tartomány más fajokhoz képest azért alacsonyabb, mert az alapanyagcsere, az aktivitás hőtermelése mellett jelentős a bendőben zajló fermentáció és a tejtermelés során keletkező belső hő, amely „fűti” az állatokat. A nappali 30-35+ Celsius-fokos kánikula is megterheli az állatokat, de ami igazán rossz, ha a napi minimum hőmérséklet nem süllyed 20-22 Celsius-fok alá.
Miről ismerhető fel a hőstresszes állat?
A tátott szájjal lihegő, nem vemhesülő, tejcsökkent állatot azonosítani nem jelent kihívást. Sajnos, amikor már ezt látja az ember, biztos lehet az egészségromlásban és a termeléskiesésben. Ami a legkorábban felhívja a figyelmet a hőstressz jelenlétére, az a légzésszám-emelkedés. Ha valaki azt tapasztalja, hogy percenként 60 vagy annál több a légvételek száma, akkor a hőstressz jelen van, ideje gondoskodnunk az állatokról.
Mit lehet tenni ilyenkor?
- Árnyékolás: ezzel kivédhető a sugárzó hő okozta további hőfelvétel.
- Szellőztetés, áztatás: alacsonyabb nyomáson, nagyobb vízcseppmérettel történő permetezés (áztatás) hatékonyabb a porlasztásos hűtésnél.
- Jól emészthető rostetetés: figyelni kell a megfelelő energiabevitelre, amit jó minőségű, jól emészthető rostforrásból lehet biztosítani!
- Antioxidánsok etetése: jó tapasztalatok vannak az antioxidánsok, növényisejtfal- és élesztőtartalmú takarmánykiegészítők használatával.
- Ad libitum szódabikarbóna: jó kiegészítés lehet, mivel segít fenntartani a normál bendő-pH-t.
- Üde ivóvíz: ad libitum, jó minőségű itatóvíz biztosítása.
- Munkaszervezés: amennyiben megoldható, az állatok mozgatását, csoportosítását, nagy stresszel járó beavatkozásokat (pl. tuberkulin vizsgálat, vérvétel stb.) érdemes enyhébb időre szervezni: vagy a kora reggeli órákra, vagy ha az időjárás-előrejelzés belátható időn belül jelez lehűlést, akkor azokra a napokra. Az etetéseket a hajnali és késő esti órákra kell áttenni!
- Nem szabad kánikulában vakcinázni! Hőstresszben az immunrendszer működése nem megfelelő, így a vakcinák nem képesek kellően hatékony védelmet biztosítani. Ha ez nem megoldható, akkor érdemes figyelembe venni, hogy a vakcinák beadását követően néhány órával természetes reakcióként megemelkedik a testhő, ami ronthatja az oltott állatok hőérzetét.
(Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége)