Kovács Nóra • 2023. október 20. 11:01
Idén a korábbi években megszokottnál is jelentősebb a pocokinvázió Magyarországon, a szántóföldeken elszaporodott mezei rágcsálók óriási károkat okoznak a gazdáknak. A mezei pocok jellemzően a szántóterületeken és gyümölcsösökben jelenik meg, valamint jelentős gazdasági kárt okoz a kalászosokban, a kapásnövényekben és a lucernásokban is - tájékoztatta az Agrárszektort a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Kiemelték, ez az oka annak, hogy a rágcsáló népességének növekedése Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Baranya és Tolna megyét érinti a leginkább, ezekben a térségekben ugyanis hangsúlyos az őszi búza vetésterülete.
A mezei pocok fontos gerinces kártevő Európa-szerte a szántóföldi és kertészeti kultúrákban. Előfordulása kiemelten a Kárpát-medencében jellemző, azon belül is elsősorban az ország déli vármegyéiben. Ahogy azt az Agrárszektor is megírta, hatalmas károkat okoz idén a rágcsáló a magyar gazdáknak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közlése szerint, a termelői jelzések alapján egyes helyeken 60-100 százalékos pusztítást hagynak maguk mögött. A mezei pocok esetében ugyanis néhány évente gradáció, azaz túlszaporodás jelentkezik. A Nébih-től lapunk megtudta, jelen állás szerint a kártevő népessége számos megyében közelít a 2014. évben tapasztaltakhoz. Ekkor ugyanis különösen nagy egyedszámban jelent meg szántóterületeinken, gyümölcsösökben és erdészetekben, ezenfelül jelentős gazdasági kárt okozott kalászosokban, kapásnövényekben, lucernásokban az ország déli és középső vármegyéiben.
A kártevő legutóbbi tömegszaporodása 2020 őszén volt hazánkban, ekkor - 2020 végén és 2021 elején - nagy számban kellett kiadni szükséghelyzeti engedélyeket a rágcsáló okozta kártétel csökkentésére. A rágcsálónépesség növekedéséhez a kártevő számára kedvező időjáráson (meleg, száraz, csapadékszegény nyár vége és ősz) kívül az a gyakorlat is hozzájárult, hogy a termelők egyre nagyobb területen választják a környezetkímélő talajvédelmi eljárásokat, így például a forgatás nélküli talajművelést
- közölte a hatóság. Kiemelték, a rágcsáló népességének növekedése jelenleg Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Baranya és Tolna megyét érinti leginkább, ezekben a térségekben jelentős ugyanis az őszi búza vetésterülete.
Óriási károkat okoznak
A mezei pocok alapvetően a szárazabb gyepek és füves területek lakója. Ha túlnépesedik, abban az esetben onnan átvándorol az aktuálisan táplálékot kínáló mezőgazdasági területekre. Hasonló élőhelyként a lucernás vagy a búzaföld ugyancsak kitűnő életteret biztosít a mezei pocok számára. Azonban fontos tudni, hogy gyakorlatilag bármilyen növényt megrágnak, elfogyasztanak, így képesek a mezőgazdasági kultúrákban komoly gazdasági károkat okozni - árulta el a Nébih. Hozzátették, kiskertekben, a folyamatos bolygatás miatt (például kerti munka, szabadidős tevékenység), csak ritkán kell nagyobb kártétellel számolni.
Hogyan lehet védekezni a mezei pocok ellen?
A mezei pocoknak és más rágcsálóknak is léteznek a népességüket szabályozó természetes ellenségeik, ilyen például a különböző ragadozó madarak, mint az egerészölyv, a vércsék, a varjak vagy a gólya, valamint a ragadozó kisemlősök, a róka, az aranysakál, a nyest, illetve a menyét. Ugyanakkor a természetes populációszabályozás a gradáció szakaszában már nem működik, nem elégséges. Ilyen esetben a termesztett növények megvédése érdekében más lehetőséget, nem természetes módszert szükséges alkalmazni a mezeipocok-népesség és a kártétel csökkentése céljából - közölte a Nébih.
A károsító-helyzet előzetes felmérése szükséges az okszerű kémiai védekezéshez az őszi vetésekben, álló kultúrákban, továbbá a rezervoár területeken, valamint a nem művelt területeken (árokpart, táblaszél, ruderália) egyaránt. A kémiai beavatkozásokat ősszel 3-5 db lakott járat/100 m2 fertőzés esetén indokolt elvégezni.
Hazánkban jelenleg a következő hét készítmény rendelkezik engedéllyel a mezei pocok elleni védekezésre, melyek mindegyike alkalmas a rágcsáló okozta kártétel kellő mértékű csökkentésére: az Arvalin LR (40 g/kg cink-foszfid), az Arvalin 2,5 (25 g/kg cink-foszfid), a Ratron GL (8 g/kg cink-foszfid), a Ratron GW (25 g/kg cink-foszfid), a Ratron ST (8 g/kg cink-foszfid), valamint a Delu és Detia Carb (800 g/kg kalcium-karbid), melyek lakott járatok nyílásába, csalétekdobozva, vagy ládacsapdába helyezve alkalmazhatóak
- tájékoztatták lapunkat. Kiemelték, a szabadforgalmú Delu és Detia Carb kizárólag riasztó hatással rendelkezik, ám nem használhatók eredményesen termelőüzemben. Jellemzően csak kisebb területen, házi kertben kijuttatva bírnak megfelelő hatással.
Az engedélyezett készítmények mellett a Magyarországon nem engedélyezett Pocok Tox MAX (75 mg/kg klórfacinon) és a Rodent Stop (75 mg/kg klórfacinon) rágcsálóirtó szerek szükséghelyzeti felhasználására is nyílt lehetőség. Ezek kizárólag a mezei pocok által veszélyeztetett szántóföldi kultúrákban, kertészeti kultúrákban, gyepterületeken, ruderáliákon járatkezeléssel és növényorvos felügyelete mellett alkalmazhatóak. A klórfacinon hatóanyag az úgynevezett antikoaguláns, vagyis véralvadásgátló szerek csoportjába tartozik. Miután a szer minden melegvérű állatra toxikus hatással van, az engedélyező hatóságnak kellő körültekintéssel kell eljárnia.
A Nébih a vadonélő állatok védelme érdekében nem engedélyezi a klórfacinon tartalmú csalétek talaj felszínére történő kijuttatását, mert az komoly kockázatot jelent a melegvérű gerincesekre, különösen a nem-cél kisemlősökre, valamint az azokkal táplálkozó ragadozókra. A talajfelszínre kiszórt tört mag alapú, tehát tápértékkel bíró csalétket a magevő és a mindenevő nem-cél gerincesek, madarak és emlősök is elfogyaszthatják (közvetlen vagy primer mérgezés), amely tömeges állatmérgezésekhez vezethet
- hívta fel a figyelmet a hatóság.