Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2014 óta egyre kevesebb létszámú a házinyúlállomány Magyarországon, az akkori 1 645 000 darab 2022-re 1 092 000-re csökkent. Az pozitív, hogy 2010-hez képest jóval több házinyúl van hazánkban, akkor mindössze 825 000 egyedből állt az állományunk. A 2014-es zuhanást követően 2016 óta folyamatosan nőtt egyébként a hazai nyúlhústermelés, ám az orosz-ukrán háború kirobbanása megtörte ezt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nyúl Terméktanács piaci körképe szerint az ágazat 2022-ben figyelemre méltó eredményt ért le, 2023-ban azonban a vártnál is jelentősebb volt a visszaesés. Ugyanakkor a jelenség nemcsak hazánkban figyelhető meg, a nyúlágazat Nyugat-Európában is válságba került. Miközben itthon 2023-ban 20 százalékos termeléscsökkenésről beszélhetünk az első félév adatait vizsgálva, a francia, a spanyol és az olasz nyúltenyésztők 30 százalékos visszaesésről adtak számot. A válság azonban nemcsak nehézségeket hozott a hazai nyúltartóknak, hanem egyben lehetőséget is jelent: a nyugat-európai termelés csökkenésével keletkező vágónyúlhiányt - a szükséges fejlesztéseket követően - a magyar nyúlágazat pótolhatja. Hazánkban hat tenyésztőszervezet biztosítja a genetikai alapot, és több mint ötven nagyüzemi nyúltelep foglalkozik nyúltenyésztéssel, 2022-ben összesen 10 335 tonna élőnyulat állítottak elő.
A két szervezet körképéből az is kiderült, hogy a magyarok körében nem elterjedt a nyúlhús fogyasztása, ezért a hazai ágazat jelentősen exportorientált. Emiatt a termelőknek teljesíteniük kell a külföldi vevők sokszor az uniósnál is szigorúbb elvárásait.
A nyúlágazat fejlődését az elmúlt időszakban több tényező is nehezítette. Más állattenyésztési ágazatokat is érintő gondok - a termelési költségek ugrásszerű emelkedése, az orosz-ukrán háború nyomán kialakult infláció - mellett a világszinten is egyre nagyobb méreteket öltő, úgynevezett RHD járvány okozta kihívással is szembe kellett nézniük a nyúltenyésztőknek.