Braunmüller Lajos • 2024. január 17. 05:58
Nem kiemelkedően jövedelmező, de legalább nyugodt éve lehet a hazai tejtermelésnek az idei, amelyben a kissé megtépázott ágazat újra rendezheti sorait. Erre az elmúlt két év hullámvasútra emlékeztető piaci mozgásai után rá is szorul a korábban jól teljesítő szektor, diadalmenetre azonban idén sem lehet számítani, legfeljebb egyfajta egyensúly kialakulására.
Nehéz éveken van túl a hazai tej-termékpálya, amelynek termelési fázisa talán az egyetlen állattartási szegmens volt 2023-ban, amely nem tudott részesülni az állattenyésztés felívelő időszakából. Az elmúlt időszakban az ágazat nagy hullámhegyeket és – völgyeket is megélt.
Hullámvasúton az árak
A nyerstej szükségtelenül volt drága 2022 novemberében és decemberében, az áremelést eltúlozták az ágazati szereplők. A hazai fogyasztói keresletre tekintet nélkül olyan mértékű tejtermék-áremelés történt - ami a nyerstejre is vonatkozott - amit már nem viselt el a magyar fogyasztó.
Ennek hatalmas keresletzuhanás lett az eredménye
– mondta el az Agrárszektornak Raskó György agrárközgazdász.
Hozzátette: ezt később korrigálnia kellett az ágazatnak, és amennyire szükségtelenül túllőttek az árakkal 2022 őszén, ugyanúgy most a másik oldalra leng ki az inga.
Jelenleg a felvásárlási árak lementek arra a szintre, amely már nem hoz nyereséget a termelőknek, tehát jelen pillanatban a tejtermelők nagy része örül, hogyha nullára kifut. Most a nyerstej átlagára 150 forint felett alakul, ami a 214 forintos 2022-es decemberi átlagárhoz képest hatalmas zuhanás. Ez a 150 forint nyomorúságos ár, ismerve a költségeket ez gyakorlatilag csak a kiadásokat fedezi, hasznot nem hoz.
Nyugodt év jöhet
Fontos ugyanakkor, hogy 2024 a takarmányköltségek oldaláról nézve nyugodt évnek tűnik. Ez vonatkozik az abraktakarmányra, szójadarára is, és igaz a tömegtakarmányra is, mert ilyen csapadékos év már régen volt – fogalmazott a szakértő.
Vagyis tejtermelők szerencséjére a legfontosabb költségtényező, a takarmány, nem fog emelkedni 2024-ben Raskó György szerint. Az agrárközgazdász szerint mindez reménysugarat jelent a tejtermelőknek.
Eközben a hazai fogyasztói kereslet szűkösségét nézve a közeljövőben tejtermék árat emelni szinte lehetetlen lesz a szakember szerint, ez pedig visszahat a nyerstej-árakra is. Összességében ezek miatt Raskó György úgy véli:
jól kiszámítható, nyugodt év lesz a 2024-es, de ez nem jelenti azt, hogy a jövedelmezőség oldaláról jelentős javulás történne. Arra mindenképp lehet számítani, hogy romlás viszont nem lesz.
Arra a kérdésre, hogy a csökkenő takarmányárak nem helyeznek-e nyomást a nyerstej áraira, a szakértő úgy válaszolt: a nemzetközi árak emelkedése miatt ez nem lehetséges most. Ha ilyen kísérletekkel szembesülnek a termelők, akkor inkább a spotpiacon értékesítik a tejet, ahol jelenleg 65-70 centet kapnak érte. Mindezek miatt nem várható további árcsökkenés a felvásárlásban.
Nehezen reagál az ágazat
A tejszektort is súlyosan érintette az elmúlt két év megváltozott gazdálkodási környezete. Ezt támasztja alá, hogy évtizedes növekedés után 2022-ben és tavaly is csökkent a tejtermelés, és üzembezárások is történtek – értékelte a helyzetet az Agrárszektornak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője. Emlékeztetett:
az ágazat hosszú termelési ciklusa és hatalmas beruházási költségei miatt a mezőgazdaság nehézipara, a gyors változásokat tudja a legnehezebben kezelni. Pedig ebből kaptunk mostanában a legtöbbet.
Amikor arról beszélünk, hogy a növénytermesztés válságához képest tavaly az állattartók viszonylag kedvezőbb helyzetben voltak, akkor ehhez hozzá kell tenni azt, hogy a tejtermelők számára ez azért volt másképpen, mert a nyerstej árának erőteljes esése csak 2023 augusztusában ért véget. A kontinensszinten is érzékelhető fizetőképes keresletcsökkenés, a kereslet szerkezetének az alacsony árú termékek irányába fordulása miatt zuhanó tejárak miatt a takarmányköltségek csökkenése a tejtermelők számára csak az év utolsó hónapjaiban fordította pozitívba átlagosan a jövedelmezőséget.
Ez ugyan azóta is tart, de az önköltségek, a hatékonyság függvényében ezen átlagok mögött nagy a szóródás. Megjegyzem, az exportra kerülő nyerstej ára is augusztus követően haladta meg a belföldit. Decemberre a különbség 10 forint fölé emelkedett kilogrammonként. Ez a hazai tejtermelés mintegy tizedét érinti
tette hozzá a banki szakember.
Rendeződhet a helyzet?
Ami az idei várható tendenciákat illeti, Fórián Zoltán is úgy vélte, hogy a takarmányárak érdemi emelkedésére nem kell számítani, miközben a világpiaci kereslet lassan kezd helyreállni, ami a tejipari kereslet emelkedését hozza magával, bár igen kis mértékben és lassan.
Magyarul, az év eleji szokásos alacsony keresletű időszakot követően a tejárak lassú emelkedésének folytatódására számítok. A termelő és a fogyasztó között persze a tejipar is fontos szeme láncnak. Ott a kereslet visszaesése és a költségek emelkedése súlyosan érinti a nyereségtermelő képességet.
Mindezt az is alátámasztja, hogy a világ legtöbb tejtermelő térségében szintén elindultak felfelé a tejárak. Ráadásul az EU-ban a termékek árai is felfelé korrigálnak.
Korrektebb jövedelemelosztás kell
A szakértő úgy vélte, a nehézségek ellenére a tejágazat továbbra is perspektivikus területnek számít banki szempontból, az ügyfeleket pedig egyre inkább tanácsadással, stratégiai elemzésekkel is segítik.
A tejtermelők helyzete ebben az évben csak abban az esetben tud javulni, ha tejvevő partnereik is több levegőhöz jutnak. Az értékláncon belüli egymásra utaltság fokozódik, javulnia kell a jövedelemosztozkodásnak ahhoz, hogy minden láncszem működése fenntartható tudjon maradni.
Nem mindenki bírta a helyzetet
2022-ben 2,8%-kal, míg 2023-ban 3,7%-kal esett a hazai tejfelvásárlás. Ezen folyamatok mögött egyértelműen a telepbezárások és a tejelő állomány csökkenése áll – hívta fel az Agrárszektor figyelmét Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója. Hozzátette:
az elmúlt év végén ugyan enyhült a csökkenés üteme - novemberben és decemberben már nem esett a nyerstej felvásárlásunk éves bázison -, de mindezt érdemben csak néhány hónap múlva tudjuk kiértékelni.
A költségek mérséklődése nem minden tejtermelőnél követte le a nyerstejár 25%-ot meghaladó éves csökkenését, így sok tejtermelőnek nem maradt más lehetősége, mint a telep bezárása, illetve a tejelő állomány értékesítése.
A szakember hozzátette: az infláció okán hazánkban is jelentősen csökkent a tej és tejtermékek értékesítése. Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma 2022 nyara óta csökken, ez érinti a tejtermékeket is.
A tejárakról szólva kijelentette: a decemberi hazai nyerstej átlagár 161,98 Ft/kg, az elmúlt hónapokban havonta 2-3 Ft-ot emelkedett a termelőknek fizetett ár. A tejárak itthon a kötelező írásos szerződések kötelező részét képezik. Az általában egy, ritkábban két évre kötött szerződésekben többnyire az EU-s átlagárhoz, kisebb mértékben a spot árakhoz, illetve az AKI árakhoz kötöttek a nyerstej árak. Ez azt is jelenti, hogy a nyerstej árak nem közvetlenül a költségektől függnek.
A viszonyítási pont jelentősége
A hazai árak általában 2-3 hónappal követik a spot piaci folyamatokat, de az EU 5-6 legnagyobb tejtermelő országának árai, de az uniós nyerstej kínálat is meghatározó szereppel bírnak annak kapcsán, hogy milyen is lesz az árak alakulása.
A mögöttünk álló két turbulens évben – különösen az árfolyamingadozások mellett – nem volt mindegy, hogy EU-s árakhoz, spot árakhoz vagy egyéb mutatókhoz kötött tejárakat tartalmaztak a szerződések.
A mérleg adatokat május 31-e után ismerhetjük csak meg, de egy több lábon álló, tejtermelést is folytató telepnél nem is lehet tisztán látni az eredményeket. Az elmúlt két évben csökkent a felvásárlás, telepek zártak be, ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy sokan nem bírták a versenyt
tette hozzá Harcz Zoltán.
Úgy vélte: az infláció enyhülése, a normális gazdasági viszonyok visszatérése a tejfeldolgozók számára is hasznos lenne, hiszen, ha a reálkeresetek is növekedésnek indulnak, akkor növekedhet a tej és tejtermék fogyasztás az országban. A tejipari szereplők várják a feldolgozóipari beruházási támogatások meghirdetését.
A jelenlegi piaci helyzet alapján leginkább az ágazaton kívüli tényezők okozhatnak komolyabb gondot, mint például a víz- és szennyvízdíjak emelkedése, az EPR költségei, az útdíj és az üzemanyag jövedéki adójának emelkedése, esetleges aszály, a potenciális nemzetközi gazdasági-politikai konfliktusok és hasonlók.