Megdöbbentő, ami a juhokkal történik Európában: ennek nem lesz jó vége

A korábbi, aszály sújtotta időszak után a tavalyi időjárás kedvezően befolyásolta a gazdálkodást. Az év folyamán jelentős mennyiségű, akár két télre való szálastakarmányt lehetett betakarítani, a gabonaárak jelentősen csökkentek, de még a tápárak is mérséklődtek - írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ). Ennek következtében kedvezőbb helyzetben várhatjuk az előttünk álló téli időszakot, de fontos, hogy a szálastakarmányokat megóvjuk és észszerűen használjuk fel, felkészülve egy esetlegesen bekövetkező újabb aszályos évre - hívja fel a figyelmet Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója.

A kínálat csökken, a kereslet töretlen

A lehetőségek továbbra is jó kilátást biztosítanak az ágazat számára, hiszen a húspiacon keresleti helyzet van a bárány iránt. A nehéz és könnyű bárány piacán jelentős változás nem várható, továbbra is a könnyű bárány iránt lesz nagyobb a kereslet, de időszakonként a nehéz súlyú bárány piaca is jelentős szerepet fog betölteni a termékkeresletben. Az Európai Unióban mintegy 10%-ot csökkent az önellátási szint, és várhatóan a következő évben tovább mérséklődik. Értékesítési gondok nem várhatók, így a tenyésztők előre programozhatják termelési volumenüket az év különböző szakaszaira. Gyapjúpiaci változás hosszú távon csak a világpiaci helyzet változásától várható, illetve attól, ha a gazdák és a hazai kereskedők belátják és tudomásul veszik, hogy a piac hosszú távon azonos minőségű, az állatokon jól kezelt és a nyírás után korrektül válogatott, egyöntetű terméket keres és vár. Az ágazati szinten eddig is mérsékeltnek mondható juhtejtermelés várhatóan még tovább fog csökkenni, a hazai keresletet importból elégítik ki. A 2022-es aszály miatt a tenyésztők jelentősen kevesebb nőivarú utánpótlást hagytak meg, de remélhetőleg a jobb takarmányhelyzet visszapótlásra sarkallja őket. Abban bízhatunk, hogy a keresleti piac, a jó átvételi árak és a támogatások megállítják az állomány csökkenését.

Vízválasztó lehet az idei év

Látványos visszaesés vette kezdetét - írja le a kínálati oldal változásait Csomai Géza, az Imár Bt. ügyvezető igazgatója. A kistenyészetek körében felszámolások, a nagyobbak körében a szokásosnál intenzívebb selejtezések történtek. A boltban a bárányárak kis mértékben csökkentek, a fogyasztói elvárások pedig nőttek a minőséget illetően. A juhállomány az elmúlt 5-10 évben stagnált, most azonban 5 százalékkal csökkent. A 2024-es év vízválasztó lehet. Az állattenyésztés remélhetőleg felkészült takarmánnyal, abrakkal a következő időszakra. A tél folyamán ne sajnáljuk az állatainktól azt, ami megjár nekik, felkészülve egy akár nehézkesebb tavaszra. Amennyiben marad az idei abrakból, szénából, azt ne adjuk el. A téli időszak alatt foglalkozzunk azzal, hogy megfelelő selejtezéssel folyamatosan javítani tudjuk az állományunkat, és hogy megtaláljuk azokat az apró hibákat, elmaradásokat, amiket most nem engedhetünk meg magunknak. Konzultáljunk, osszunk meg egymással ötleteket, és ne legyünk a szokásaink rabjai, hiszen minden rohamtempóban változik körülöttünk - sorolja tanácsait a szakember.

Lemaradásban az ágazat

A bárány árában nem sok tartalék van már (uniós szinten is magasnak mondható a hazai), ezért termelékenységünket és hatékonyságunkat kellene növelni. Nagyon nagy megújulásra van szükség a juhásztársadalomban mind szemléletben, mind technológiában, mert a többi állatfajhoz képest nagyon nagy a lemaradásunk, és ez az utóbbi években csak nőtt. Gyorsan változó világunkban nagyon nehéz tervezni a jövőt, ezért a prevencióra is nagy hangsúlyt kellene fektetni. Az utóbbi évek kiszámíthatatlan időjárása, a legelők eltartóképességének és a legeltethető napok számának csökkenése, a munkaerő-probléma mind arra utal, hogy a jelenlegi tartástechnológiát hozzá kell igazítani a változó körülményekhez.

Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége