Braunmüller Lajos • 2024. február 13. 05:57
Olaszország a katolikus ünnepi hagyományokból fakadóan továbbra is a legjelentősebb vevőnek számít a magyar bárányexportban, de egyre jelentősebb az európai muszlim közösségek kereslete. Idén ráadásul egy időben lesz a húsvét és a ramadán, amely fokozott keresletet jelenthet Olaszországon kívül Francia- és Németországból, Belgiumból és Hollandiából is. A keresleti piac a kedvezőbb takarmányárakkal együttesen jó csillagállást jelent a magyar juhtartóknak, az ágazat pedig rá is szorul erre: az elmúlt években sokat szenvedett szektor a várható jobb bevételből rendezheti a sorait. A hosszútávon jelenlévő problémák megoldására ugyanakkor ez még nem lesz elég: egyre inkább a professzionális, intenzívebb termelés jelenthet kiutat itt is.
Már most számolnak a hazai juhtartók az idén viszonylag korán, március végén esedékes húsvét piaci hatásaival. Az idehaza tartott állatok bárányai túlnyomórészt Olaszországba kerülnek ilyenkor, ahol a katolikus hagyományok és a gasztronómiai szokások miatt kedvelt étel a bárány húsvétkor.
Magyarország számára a báránykivitel kapcsán továbbra is a piac meghatározó célpontja Olaszország
mondta el az Agrárszektornak Kiss György, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség termelési alelnöke.
Mást vesznek a keresztények és a muszlimok
Hozzátette: az olasz piac esetében jelenleg az a kérdés, hogy elbír-e valamennyi áremelést. Az olaszok által igényelt, 12-16 kilogrammos vágottsúlyú kategóriában a magyar kínálatnak nagy hagyományai vannak, az erre berendezkedett termelőknek most egy kismértékű áremelés elérése a célja.
Fontos ugyanakkor megjegyezni Kiss György szerint, hogy a magyar termelők egy része néhány éve a magasabb súlyok előállítására törekszik.
A 16-18 kilogrammos vágottsúlyú, vagy ennél is nagyobb bárányok inkább Európa muszlim közösségeiben és a Közel-Kelet országaiban találnak vevőre. Míg tehát a kisebb súlyú egyedek a keresztény hagyományok miatt főleg Olaszországban találnak vevőre, addig a nagyobb bárányokat Franciaország, Belgium, Németország és Hollandia muszlim közösségei keresik. A nagyobb bárányokat természetesen szívesen vásárolják a hagyományosan muszlim többségű országok is.
Keresleti piac várható
Jó hír a magyar juhtartóknak, hogy idén a keresztény húsvét, vagyis az olasz bárányfogyasztás fő időszaka, valamint az iszlám böjti hónap, a ramadán átfedésben van. 2024-ben húsvét vasárnap március 31-én lesz, míg a ramadán március 10-től április 8-ig tart.
A ramadán idején az egészséges és felnőtt muszlimok a hagyomány szerint napközben egyáltalán nem étkeznek, ám esténként nagy családi vacsorákat rendeznek, különösen jelentős az ünnep utolsó estéjén tartott lakoma, ahol szokás a szegényeknek is ételt biztosítani. Ezen étkezéseknek fontos szereplője a bárányhús. Idén tavasszal tehát a húsvét és a ramadán miatt is jelentős bárányhús-keresletre készülnek a magyar termelők is.
Nagyobb súlyt céloznak meg
A két ünnep egybeesése miatt több vevő jelentkezhet, Magyarország pedig nyitott a piaci igények kielégítésére. Annak reményében, hogy várhatóan a nagyobb súlyú bárányokat is keresni fogják, több termelő megkockáztathatja a nagyobb súlyra történő hízlalást. Különösen azok, akiknek megfelelő takarmányozási lehetőségeik és technológiájuk van. Az alelnök szerint hosszabb távon is igaz, hogy Európában növekszik a kereslet a juh- és a bárányhús iránt.
Kiss György szerint a keresleti piac, és a mostanában kedvezőbb takarmányárak jelenleg jó lehetőségeket teremtenek az ágazat hazai szereplőinek az elmúlt hónapokban.
Tartós problémák vannak
A kedvező helyzet azonban legfeljebb a korábbi nehézségek utáni enyhülést jelenthet a hazai juh termékpályának, szó sincs arról, hogy az ágazatban minden tökéletesen alakulna. A juhtartók száma évtizedek óta csökken, a szegmens helyzete nem könnyű. Ebben a folyamatban az elmúlt évek, így a Covid és a nyomában szélsőségessé váló piaci viszonyok, valamint a kivételesen durva 2022-es aszály is sok negatívumot eredményezett.
Az emlékezetesen száraz 2022-es év hatásai a mai napig tartanak, a jelentősen romlott takarmányozási lehetőségek miatt ugyanis a termelők elkezdték gyéríteni az állományt, és a megmaradt juhok sem fejlődtek tökéletesen. Ez meglátszik a szaporulatban és így a mostani kínálatban is.
Nincs, aki folytassa?
A hosszabb távú hatások sem kedvezőek. Kiss György rámutatott: a juhászat alapjában véve Magyarországon családi gazdaságok keretében működik, ebben a szegmensben pedig egyre jelentősebb probléma lett a munkaerő hiánya és a családtagok elvándorlása, a generációváltás megoldatlansága.
A piac tehát bővül, de a juhtartás egy nagyon kemény, évi 365 napig tartó a törődést jelent.
A profik fejlesztenek, a lemaradók adósságot rendeznek
A munkaerő problematikájára válaszul valószínűleg itt is az iparszerűbb, technológiailag jobban felszerelt és nagyobb gazdaságok tudnak jól válaszolni – vélekedett az alelnök, aki szerint ugyanakkor ez a folyamat hazai szinten még messze nem tart ott, ahol például a professzionális, ausztrál juhfarmok esetében.
A mostani ünnepi időszak fokozottabb kereslete és a kedvezőbb takarmányárak tehát pozitívumot jelentenek, de összességében az ágazat továbbra is tartós nehézségekkel küszködik.
Az elmúlt évek problémáit ugyanakkor enyhítheti az, ha most jól sikerül a tavaszi szezon.
Az így keletkező bevételt a jobb helyzetben lévő, felkészültebb termelők valószínűleg technológiai fejlesztésekre, elsősorban az élőmunkát kiváltó beruházásokra költik majd. A nehezebb helyzetben lévő juhtartók számára is jó lehetőség jön most, ám valószínűleg ők a meglévő adósságaik egy részének rendezésére, az üzletmenetben keletkezett lyukak „betömésére” fordítják a várható bevételt.
Karácsony óta csörög a telefon
Amikor korai időpontra esik a húsvét, akkor általában magasabb árak realizálódnak a piacon. Ez ráadásul azért jelent nekünk, magyaroknak előnyt, mert mi intenzíven neveljük a bárányainkat. Az extenzíven tartott romániai bárányok például nem érik el a kellő vágási súlyt ilyenkor
– mondta el az Agrárszektornak Holló Mátyás családi gazdálkodó. Az ismert juhtartó, aki az Agrárszektor Év Állattenyésztője díjának jelöltje is volt korábban, hozzátette:
Érezhető az igény, a karácsonyi szezon óta folyamatosan keresleti piac van. Keresik az árualapot, a jó minőségű vágóbárányt, elsősorban Olaszországból.
Divatba jött a nagyobb súly
A termelő hozzátette: már az olasz vevők is elindultak a magasabb súlyú bárányok felé, de tény, hogy a muszlim vevők még mindig a nagyobb, akár jóval húsz kiló feletti élősúlyú bárányokat is megveszik.
Holló Mátyás úgy véli, hogy mindezek miatt várhatóan a nagyobb súlyú báránynak jó piaca lesz az elkövetkező hónapokban.
A termelő szerint a nagyobb súlyú bárányok iránti, Olaszországon kívüli kereslet kétségkívül erősödött az elmúlt években, Németországba, Ausztriába több nagy súlyú bárányt lehet értékesíteni. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jó minőségű magyar bárány vágósúlya a legdrágábbak közé tartozik Európában, ezt továbbra is leginkább az olasz vevők hajlandóak megfizetni. A muszlim piacra szánt bárányokat más technológiával, akár extenzív módon is lehet nevelni. Ezt, a kisebb költséggel előállított árut a muszlim vevők jobban meg tudják fizetni. A termelő szerint ugyanakkor az is fontos, hogy a piac stabil és a vevők megbízhatóak legyenek – ezzel kapcsolatban jobb tapasztalatai vannak például a Németországban élő másodgenerációs török vevőkkel, mint a törökországi partnerekkel.
Ezzel együtt Holló Mátyás is egyetértett azzal, hogy a jelenlegi piaci helyzetben megéri nagyobb súlyra hizlalni a bárányokat, hiszen így magasabb bevétel érhető el. A magyar termelők vélhetően erre fognak törekedni a következő hetekben.