Ukrajna egyik kulcsfontosságú nemzeti parkjában vészhelyzetbe került a bölénypopuláció. Miután Oroszország lerohanta az országot, a háború első hónapjaiban a Kijevtől északkeletre található Zalissia Nemzeti Park bölénycsordája elvesztette az összes bikáját. Ezért idén Valentin-napon civil szervezetek „társkereső programot” jelentettek be a csorda megmentéséért - számolt be nemrég a Euronews.

Háború sújtotta csordák

A Zalissia Nemzeti Park csordája tragikus módon az orosz invázió legelején került a harcok kereszttüzébe. A huszonegy egyedet számláló csorda épp, hogy csak a több éves természetvédelmi erőfeszítés után megvetette a lábát a rezervátumban, amikor 2022. márciusában a nemzeti park az orosz invázió frontvonalába került. A Kijevtől nem messze eső, 148 négyzetkilométeres rezervátum a Euronews beszámolója szerint szinte teljesen megsemmisült. A European Wilderness Society természetvédői arra hívják fel a figyelmet, hogy ezek a vadállatok különösen nagy veszélynek vannak kitéve a tűzharcokban, mivel nagytestűek és megjósolhatatlanok a reakcióik a rakétatűz alatt. Ráadásul, a taposóaknák is különösen nagy veszélyt jelentenek számukra. A zalissiai csordának négy bikája volt, amik mind elpusztultak a harcokban, így a most már csak teheneket számláló helyi populáció jövője megpecsételődött.

Az WWF Ukrajna ezért idén Valentin-napon jelentette be, hogy adománygyűjtést szervez egy „bivaly-társkereső” programra. A program keretein belül a természetvédők Vinnicja város környékéről választanának ki két bikát, amit áttelepítenének a Zalissiában levő csordába. Azonban mindez háromszáz kilométeres utazást jelentene az állatoknak a háború sújtotta országban. A WWF már elkezdte az ukrán környezetvédelmi minisztériumnál az engedélyek beszerzését, a bölény ugyanis az ukrán természetvédelmi törvények szerint a védett állatok vörös könyvében szerepel. Azonban, ami még nagyobb akadály, az az állatok áttelepítésének költsége. Dr. Bohdan Vykhor, a WWF Ukrajna vezetője elmondta a Euronewsnak, hogy a bikák áttelepítése borzalmasan bonyodalmas folyamatnak ígérkezik, a kiválasztásuk és a szállításuk legalább tízezer eurónyi költséggel fog járni.

Ha a kezdeményezés sikeres lesz, várhatóan decemberre már érkezhetnek bikák a zalissiai rezervátumba, hogy megmentsék a fiatal csordát a kihalástól. Irene Lucius, a WWF regionális igazgatója elmondta, hogy az európai bölény a világ egyik legveszélyeztetettebb emlős állata, és a WWF mindent megtesz, hogy a régióban meg is maradjon a bölény.

Az európai vadon jótékony óriásai

Az európai bölény megmentése különösen fontos célja kontinensünk természetvédőinek. Bár a bölényekről először a filmekből ismert préri és hatalmas, vonuló csordák juthatnak eszünkbe, az európai bölény első sorban a mérsékelt övi erdők, illetve erdős-füves területek növényevője. Ezek az állatok oszlopos részét képezték egykor Európa lombhullató őserdeinek, és a jelenlétük ma is kulcsfontosságú ahhoz, hogy az erdők, illetve a mozaikos erdős-füves területek ökoszisztémáját és biodiverzitását visszaállítsák. A bölények jelenléte más állatok számára is lehetőséget teremt a természetes környezet kialakításában, ami különösen fontos európai ökológiai folyosók fenntartásában is.

A bölény korábban majdnem egész Európában előfordult. Az utóbbi évszázadokban azonban a vadászat és az élőhelycsökkenés miatt majdnem kihalt a kontinensről. 1900-ra összesen két populációja maradt meg a fajnak, a lengyelországi Białowieża-erdőben, illetve a Kaukázus-hegységben az orosz-grúz határ mellett. Mindkettő vadonélő populáció végül kihalt a XX. század alatt, az utolsó egyedet a Kaukázusban, 1927-ben lőtték ki. A faj megmenekülésének végül állatkertekben tartott egyedek voltak a kulcsai, tizenkét, vadasparkokban és állatkertekben tartott példányból sikerült újjáéleszteni az európai bölények populációját, és miután elkezdték szaporítani és visszatelepíteni az állatokat, több európai ország erdeiben is újra megjelent. Ma Lengyelországban, Litvániában, Oroszországban, Ukrajnában, Szlovákiában vannak teljesen szabadon élő csordái, azonban több országban is él rezervátumokban. Az európai bölény teljes populációja ma hétezer egyedet számlál.

A bölények a történelmi magyar vidékek erdeiben is megtalálhatók voltak, a Kárpát-medencében az európai bölénynek egy helyi alfaja élt. A kárpáti bölények (bison bonanus hungarorum) utolsó példányát Máramarosban, 1852-ben lőtték le. 2014-ben viszont a WWF és a Rewilding Europe új programot indított, aminek keretein belül újra európai bölényt telepítettek Romániába.

Magyarországon is van védett csorda

Magyarországon is van bölényrezervátum, méghozzá az Őrségi Nemzeti Parkban van egy 70 példányt számláló csorda. A nemzeti park 2017-ben csatlakozott az európai bölényvédelmi erőfeszítésekhez. Mivel a védett terület kétharmad részben erdős, így különösen fontos szerepet tudnak itt játszani a visszatelepített bölények. Az őrségi bölények megtelepítése hosszas, fáradalmas folyamat volt, amin a nemzeti park munkatársai egy évtizeden keresztül dolgoztak, ennek része volt az ingatlanok megvásárlása, bekerítése, az engedélyek beszerzése. A szlovák állami erdészet volt a nemzeti park segítségére, ahol az ötvenes évek óta tartanak félvad körülmények közt bölényeket. Végül az Őrségi Nemzeti Park innen vásárolt tizenegy állatot, 2016-ban pedig a Kőrös-Maros Nemzeti parkból érkezett egy. Később a nemzeti park cserékkel és további beszerzésekkel gyarapította a csordát, a Miskolci Állatkertből, a Nyíregyházi Állatparkból, a csehországi tábor-i és a németországi straubing-i állatkertből is szereztek be teheneket.