agrarszektor.hu • 2024. március 7. 06:04
Nincsenek könnyű helyzetben a baromfiágazat szereplői Magyarországon. Ugyan az előző évben az energia- és takarmányköltségek jelentős mértékben lecsökkentek, a madárinfluenza komoly károkat okozott a termelőknek, a nagy mennyiségben az uniós és a hazai piacokra beérkező ukrán áru rendkívüli nyomást gyakorol az árakra. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor globálisan, EU-s szinten és magyarországon belül is nőne a baromfihús fogyasztása, ám kérdéses, hogy ezt a megnövekedett keresletet milyen forrásból tudják majd kielégíteni a kereskedők a fogyasztók számára - mondta el az Agrárszektornak a Baromfi Terméktanács elnöke.
Felemásan zárta a 2023-as évet a magyar baromfiágazat: nemcsak az ukrán áru Európába történő beáramlása jelentett komoly problémát az ágazat szereplői számára, a madárinfluenza járvány is súlyos károkat okozott a tavalyi évben. Erről Csorbai Attila a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke beszélt az Agrárszektornak, aki azt is elmondta, hogy a fenti okok miatt tavaly elmaradt a termelés mennyisége az elvárt szinttől, és az ágazat teljes előállítása nem érte el a 700 ezer tonnát. Ez pedig azzal is járt, hogy nem jutottak ki a megszokott és még meglevő piacokra.
A BTT elnöke beszélt arról is, hogy a takarmányárak és alapanyagok tekintetében - részben épp az ukrán-orosz háborúnak köszönhetően - érezhető mérséklődés ment végbe. Ez kedvező hatást gyakorolt a termelésre, ugyanakkor az Európai Unióba, így Magyarországra is bejutó ukrán baromfihús jobban nyomja az árakat. Összességében inkább ennek a dömpingnek a hatása volt jelentősebb az ágazatban.
A fogyasztási trendek tekintetében úgy látjuk, hogy globálisan és európai szinten is emelkedik a kereslet a baromfihúsok iránt, kérdéses azonban, hogy ezt ki tudja-e elégíteni az ágazat
- mondta Csorbai Attila.
Az EU belső termelése minimálisan növekedett, az igényeket azonban az import baromfihús fogja le, ami feszültségeket okoz a piacon. Ami a magyar fogyasztókat illeti, ott enyhe növekedés volt megfigyelhető a keresletben. Az infláció letörése végett hozott intézkedések azonban növelték a belföldi kereskedelemben az import jelenlétét, legyen az román, lengyel vagy szlovák baromfihús - mondta Csorbai Attila. A BTT elnöke az Agrárszektor kérdésére korábban részletesen is kifejtette, hogyan juthat be az ukrán baromfihús az uniós, így a hazai piacokra is, és hogy mi az a szakmai körökben csak Batman-vágásnak nevezett trükk, amivel az ukránok növelték az Európai Unió területére vámmentesen behozható baromfihús mennyiségét.
Minden fontosabb termékpályának megvan a maga problémája
Csorbai Attila elmondta, hogy a csirkeágazat legfontosabb problémáját az európai uniós szabályozás jelenti, valamint azok azok az ideológiák, amelyek egyre több szakmailag nem megalapozott előírást szeretnének megszavaztatni az uniós döntéshozókkal. Ez pedig kártékony lehet a szakma számára, éppen akkor, amikor egyébként folyamatosan nőne a fogyasztók igénye a baromfi termékek iránt.
Kérdéses azonban, hogy ezt a növekvő igényt az uniós tagállamok termelése fogja-e fedezni, vagy importból kell majd kielégíteni?
Ami a pulyka termékpályát illeti, annak és és termékeinek meg kell találnia a helyét a közgondolkodásban és a táplálkozásban. A termelőknek és feldolgozóknak rá kell lelniük azokra a különlegesebb, de azért mindennapi termékekre, amelyekre a termékpályának szüksége van az egyensúlyhoz. A szakember szerint ugyanakkor a lúdnál az elmúlt években folyamatos csökkenést lehetett tapasztalni, amelynek okai a magasabb piaci ár és a csökkenő kereslet, illetve a mindenkori járványvédelmi helyzet. Csorbai Attila kitért arra is, hogy az országot immáron évek óta rendszeresen sújtó madárinfluenza járványok a kacsa termékpályát sem kímélték, ennek a piaci lehetőségei ugyanakkor nagyobbak. Ennél a termékpályánál a Kínából érkező, elősütött kacsa okozhat még problémákat: ez ugyanis minimális védővámmal érkezik az EU-ba, ráadásul nehezen követhető mennyiségben.
Fontos megemlíteni, hogy az egyes termékpályáknál nemcsak a madárinfluenza jelenti a problémát, hanem azok a behozatali tilalmak és korlátozások, amelyeket az egyes országok hazánkkal szemben bevezettek és fenntartanak. Amíg ezeket vissza nem vonják, addig a magyar baromfiágazat fontos piacoktól esik el. Ez pedig azzal járhat, hogy ezek a készletek szintén beragadnak a hazai, kissé tágabb értelemben véve pedig európai piacokra, amelyek már így is jórészt telítve vannak.
Mi várható 2024-ben?
Csorbai Attila szerint ugyanakkor az ágazatnak a nehézségek mellett is fel kell készülnie az idei évben meghirdetésre kerülő támogatási és fejlesztési pályázatokra. A szakember szerint ugyanis csak hatékony termeléssel és feldolgozással válhat a magyar baromfiágazat versenyképesebbé, akár a hazai és az uniós, akár az EU-n kívüli országok tekintetében.
A BTT elnöke beszélt arról is, hogy idén várhatóan kedvezőbben alakulnak majd az inputárak, mint előző évben. Az energia árak mostanra már jelentősen lecsökkentek, és ahogy azt Csorbai Attila fentebb is kifejtette, a takarmány és takarmány alapanyag árakban is érezhető a csökkenés. Ez pedig, ha hatékonysággal párosul, lehetőséget teremthet a fogyasztás élénküléséhez is.