Eddig nem látott magasságokban van a bárány átvételi ára.

Az élő bárány átvételi ára a 20-24 kilogrammos súlykategóriában 2000 forint körül alakul, ez az állat súlyának növekedésével nagyjából 50 forintot csökken – mondta el az Agrárszektornak Holló Mátyás családi gazdálkodó. Az ismert juhtartó, aki az Agrárszektor Év Állattenyésztője díjának jelöltje is volt korábban, hozzátette: az élőbárány súlyából természetesen leszámolják a súlyveszteséget, amely 12 százalék, és így a teljes súly 88 százalékáért fizetnek ennyit.

Muszlimok és keresztények is veszik a magyar bárányt

Idén egybeesik a húsvét és a ramadán, ami keresleti piacot, egyben jó lehetőséget eredményezhet a megtépázott magyar juhágazatnak.

Ez kifejezetten jó árnak mondható, amely részben abból is adódik, hogy Európában a magyar báránynak van a legmagasabb átvételi ára.

A keresztények és a muszlimok is vevők a magyar bárányra

Nem csak az ár jó, jelenleg értékesítési problémák sincsenek jelenleg a piacon. Ennek fő oka aktuálisan az, hogy idén átfedésben van egymással a húsvét és a ramadán, amely fokozott keresletet jelenthet a keresztény hagyományok miatt nagy vevőnek számító Olaszországon kívül például Svájcból, Németországból, Belgiumból, Ausztriából és Hollandiából is, ahol jelentősebb muszlim közösség él. Holló Mátyás hangsúlyozta:

egyértelműen keresleti piac van jelenleg.

A két ünnep egybeesése a nagyobb volumen mellett az egyes kategóriákat tekintve is előnyt jelent a juhtartóknak. A húsvétkor hagyományosan bárányhúst fogyasztó olaszok inkább az intenzív körülmények között tartott rózsaszín tusú bárányt keresik, a muszlimok ugyanakkor részben az alacsonyabb kilóár és az eltérő gasztronómiai hagyományok miatt a nagyobb súlyút állatokat vásárolják szívesen.

Vagy a muszlim vevők utóbbi években tapasztalható fokozottabb érdeklődésével nem csak többet tudnak értékesíteni a magyar termelők, hanem kvázi egy másik piac is megnyílt számukra.

Nyereséges lehetett az ünnepi szezon

Holló Mátyás hozzátette: a hazai juhtartóknak kedvezett az is, hogy a korábbi csúcsokról sokat csökkent mára az egyes takarmányok ára, és mérséklődtek az energiaárak is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a munkaerőhiány továbbra is jelentős probléma az ágazatban. Kijelentette:

Ezzel együtt is ma nyereségesen lehet bárányt eladni.

A jövőt illetően kifejtette: jelenleg jó ugyan a helyzet, de a továbbiakban a fejlesztésekre kell koncentrálniuk az ágazati szereplőknek, a termelési mutatókon, az egy anyára jutó választott bárányok számán kell javítani, és kezelni kell valahogy a munkaerőhiány problémáját is.

Jelentős árnövekedés

A pillanatnyi piaci helyzetet értékelve Kiss György, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség termelési alelnöke is hasonlóan látja a helyzetet. A szakember az Agrárszektornak elmondta: a bárány árával kétségkívül elégedettek lehetnek most a termelők. Egy 22 kilós bárány esetében most 5-6 ezer forinttal többet kapnak a gazdák, mint egy évvel ezelőtt. Kijelentette:

Ez 25-30 százalékos árnövekedés, amellyel valóban elégedettek lehetnek az ágazati szereplők.

Nem mindenki nyert most sem

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jó piaci helyzetből sem minden termelő tudott profitálni. A viszonylag korai húsvét miatt a bárányok egy jelentős része „bennragadt”, vagyis akár 30-40 százaléka is olyan kis súlyú még, hogy nem lehet értékesíteni. Ennek hátterében sok esetben a kései szaporítás áll, és még mindig érezteti a hatását a 2022-es aszály, valamint a nyomában jelentkező takarmányproblémák, amelynek eredményeképp nem egyszer nem sikerült az anyákat kellő időben felkészíteni a szaporodásra.

Az ünnepek után értékesített bárány ára pedig valószínűleg alacsonyabb lesz, amely azt is eredményezheti, hogy a mostani jó piaci feltételek ellenére az éves átlagár akár meg sem haladja majd a tavalyit.

Késnek a támogatások, továbbra sincs munkaerő

Sok szereplőnek ráadásul cash-flow problémája is van, mivel azok a támogatások, amelyekkel a korábbi évek tapasztalatai alapján számoltak, még nem érkeztek meg március végéig. Ezek a pénzek a korábbi években már november körül a gazdák számláin voltak, és bár szabálytalanság most sem történik, hiszen július 30-ig kell ezeket kifizetni, a termelők már számoltak ezekkel a támogatásokkal.

Hosszabb távon továbbra is érezteti a hatását az ágazatban a munkaerőhiány és az utódlás kérdése is, vagyis nehéz kisegítő munkaerőt, valamint a gazdaságot esetlegesen továbbvivő fiatalt is megnyerni a juhtartásnak.

Fontos lenne az is, hogy a juhtartó gazdaságok nagy lépést tegyenek előre a technológiai fejlődésben is. Ezen a téren pályázatok is várhatók, de a már említett pénzügyi problémák tökrében félő, hogy a szereplők egy részének nem lesz kellő önereje ahhoz, hogy belevágjon ezekbe a fejlesztésekbe – tette hozzá Kiss György.

Az alelnök elismerte, hogy a mostani jó piaci helyzetből az ügyesebb vagy szerencsésebb gazdák profitálni tudtak, de ezt nem mindenki tudta kihasználni, ráadásul a felsorolt problémák miatt az ágazat hosszútávú problémái továbbra is jelen vannak. Emiatt az ágazatban leginkább az „aggódó öröm” jellemző. Mint fogalmazott:

Mindenkit óvnék most a hurráoptimizmustól.