Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2023-ban a növénytermesztés volumene 44%-kal nagyobb, míg az állattenyésztésé 0,5%-kal volt kisebb, mint az azt megelőző évben. Az élő állatok tenyésztése 0,6%-os bővülést, az állati termékeké 2,7%-os csökkenést jelez az adott időszakban. A magyar állattenyésztők számára az elmúlt évek számos nehézségek hordoztak - olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány oldalán. A koronavírus-járvány miatt elakadó ellátási láncok, majd az orosz-ukrán háború okozta műtrágya- és energiaválság megviselték az ágazatban dolgozó gazdákat. Emiatt nem meglepő, hogy az elmúlt években a szarvasmarha és a vágómarha állomány csökkenést mutat. A 2023-as évben 23 ezerrel kevesebb volt a szarvasmarha állomány, mint 2022-ben, emellett pedig a tehénállomány is csökkent az előző évihez képest 15 ezerrel. Csökkent azoknak a száma is, akik ilyen jellegű vállalkozást vezettek. A KSH adatközlése szerint a szarvasmarhatartók számában 2023-ban a 2022-es évihez képest 5,4%-os visszaesés történt. Ez a negatív tendencia a már felsorolt okoknak tudható be: a műtrágya beszerzésének nehézségei, és a takarmányárak emelkedése sok esetben már nem teszi gazdaságossá az állattartást. Az energiaárak 2022-es és 2023-as évben tapasztalt emelkedése ugyancsak arra sarkalt számos gazdaságot, hogy a felszámolás mellett döntsön.
Nem jött be a magyar gazdák számítása: ők lehetnek az év nagy vesztesei
Eldurvult a helyzet a magyar állattartóknál: sokan már nem tudnak mit tenni
Kedvező értékek születtek azonban tavaly a sertésállomány tekintetében: a 2022-es évihez képest tavaly 1,9%-kal emelkedett a hazai sertések száma, ezzel elérve a 2,6 milliót. Nőtt az állományon belül az anyakocák száma is, itt 4,1%-os növekedést könyvelhetnek el a gazdák egyetlen év alatt. Mindazonáltal a sertéstartó gazdák száma itt is csökkent, 2023-ban 26 ezren foglalkoztak ezzel a tevékenységgel, ami a 2022-es évi értékhez viszonyítva 7,1%-kal kevesebb.
A baromfiállomány esetében 2023 során összességében növekedés tapasztalható, ugyanakkor a tyúk- és pulykaállomány itt is csökkent. A tyúkok száma 1,3%-kal, a pulykák esetében pedig egy évek óta megfigyelhető csökkenést láthatunk: 2023-ban a magyar pulykaállomány 2 millió volt, ami a 2022-es adathoz képest 21%-os visszaesést jelent. Itt is megfigyelhető a gazdák számának zsugorodása: a pulykatartók száma 2023-ban 31%-kal csökkent az előző évihez képest.
Kedvezően alakult az élő állatok és állati termékek értékesítésének (felvásárlásának) volumenindexe 2023-ban az előző, 2022-es értékekhez képest. E szerint az élő állatoknál 10,1 százalékponttal, míg az állati termékeknél 1,8 százalékponttal nőtt a felvásárlási érték. Az infláció fokozatos csökkenésével együtt elindult egy mérséklődés az egyes állati eredetű termékek fogyasztóiár-indexének alakulásában is. A legnagyobb mértékű csökkentést a tojás, tej, sajt és vaj, vajkrém kategóriákban figyelhetjük 2023. március és 2024. március között az eddig közölt adatok alapján.
Európában is csökkennek az állatállományok
Nem csupán a hazai állatállományban figyelhető meg csökkenést, de az Európai Unió egyes, állattenyésztés szempontjából mérvadó tagállamaiban is hasonló a tendencia. 2023 végén az EU tagállamaiban összesen 73,9 millió szarvasmarhát tartottak, ami az előző évi értékhez képest 1,2%-kal kevesebb. Ez az érték 2000 óta a legalacsonyabbnak számít. A legtöbb állatot Franciaországban (17 milliós állatállomány), Németországban (10,8 milliós állatállomány), Írországban (6,5 milliós állatállomány) és Lengyelországban (6,4 milliós állatállomány) tartják. A két legfontosabb szarvasmarhát tartó állam Franciaország és Németország, előbbi esetében 2023-ban 179 ezerrel, utóbbinál 161 ezerrel csökkent az állomány.
A sertésállomány esetében hasonló trend látszik: itt az első helyen Spanyolország szerepel, ahol 34,5 millió darab sertést tartottak nyilván 2023-ban. Ez az érték a 2022-es adathoz képest 378 ezer darabbal bővült, ezzel a 2021-es szintet érve el. A francia és német sertésállomány azonban csökkent: Franciaországban 3,2%-os csökkenést rögzítettek, ami az 1988-os szintet éri el. Németországban 0,7%-kal esett vissza a sertések száma, ami így 21,2 millió darabot ér el, viszont ezzel történelmi mélypontra került a sertésdarabszám az országban.
A jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy nem csupán Magyarországon, de európai szinten is fontos lenne a gazdák nagyobb támogatása az állatállomány fenntartása és további bővítése érdekében. A magyar állatállomány csökkenése miatt visszaesett a szektor exportja is: 2023 novemberéig 16%-kal kevesebb élő sertést exportáltunk, mint egy évvel korábban. A kivitel közel 1/3-a Romániába, Ausztriába és Albániába irányult. Az élőállat importja nőtt, 2023 novemberéig az előző évihez képest 16%-kal emelkedett. A sertéshús kivitelünk 9%-kal, az import pedig 12%-kal csökkent 2023 első tizenegy hónapjában az előző, 2022-es értékekhez képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy a sertéshús esetében nettó termékexportőri pozícióba került Magyarország.
