Súlyos bírság járhat ezért a magyar folyókon: sokan nem tudják, de ez tilos

agrarszektor.hu2024. június 2. 09:31

Megkezdődött a Tiszán a rövid életű kérészek rajzása, ismertebb nevén a tiszavirágzás. Az eseménynek, azon kívül, hogy rendkívül látványos esemény, fontos ökológiai jelentősége is van: a tiszavirág számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgál, de régen a gazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. Ma azonban már tilos a védett kérészek elpusztítása, az élő és az elhullott kérészek gyűjtése, de még a figyelmetlen kirándulóknak is súlyos bírság ütheti a markát.

A tiszavirág - nevével ellentétben - nem növény, hanem egy rövid életű kérészfaj, amely a szárnyas rovarok alosztályába, az ősszárnyúak alosztályágába, a kérészek rendjébe, annak tiszavirágok családjába tartozik. A fajt a modern zoológiába 1791-ben Guillaume Olivier vezette be Ephemera longicauda néven. Tökéletlen átalakulással (hemimetamorfózis) fejlődnek ki, ugyanis a kérészeknek nincs bábállapotuk - írta meg a HelloVidék. Amikor a tiszavirág befejezi a folyó üledékében töltött hároméves lárvaéletét, imágóként kifejlődve 8-12 centiméter hosszú rovarrá lesz, amelynek szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. Európában ez a legnagyobb kérészfaj, lárvái Magyarországon, a Tisza leszakadó peremű agyagos partszakaszain, vízalatti telepeken élnek nagy tömegben.

Kulcsfontosságú a tiszavirág védelme

A Palingenia longicauda a Tisza folyó ökológiai rendszerének fontos kulcsfaja. Magyarországon a tiszavirág 1993 óta védett, az élőhelyére és minden alakjára (lárva, szubimágó, imágó, kifejlett rovar, elpusztult kérésztetem) kiterjed a védelem. A Tiszavirág és a „tiszavirágzás” bekerült a hungarikumok közé, a Magyar Értéktár természeti környezet kategóriájának tételei közé választották. A tiszavirág európai és világszinten is jelentős természeti örökségünk, bioindikátorként jelzik az alföldi folyók vízminőségének változását, ökológiai viszonyainak minőségét. A 2000-ben történt tiszai ciánszennyezés óriási károkat okozott a Tisza ökoszisztémájába bekerült, a hordalékban lerakódott nehézfémek miatt. Az ökoszisztéma állapotának egyik szimbolikus jelzője volt a tiszavirág túlélése.

A kérészek állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése és sok egyéb emberi beavatkozás is, duzzasztás, mederrendezés, hídépítés. Egy, a mesterséges létesítmények tiszavirág állományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatás szerint, a Kisar és Tivadar közötti közúti híd következtében eltolódott az ivararány a helyi hímek és nőstények között. A kompenzációs repülést végző nőstényeket ugyanis a hidak megállítják és megzavarják. A híd hatására létrejövő kavargással jelentősen energiát veszítenek a táplálkozásra képtelen egyedek, és ezzel összefüggésben magyarázható az ottani hím-nőstény arány eltolódása a normálistól, ugyanis a meg nem termékenyített petékből csak nőstények fejlődnek ki (partenogenezis). 2006 és 2007 között egy magyar-német közös projekt célja a tiszavirág telepek rekolonizációja volt a Lippe és az Odera folyókba, ahová a jó vízminőség miatt a Dunavirág kérész (Ephoron virgo) már visszatelepült. A Tiszából történő mesterséges visszatelepítés azt eredményezheti, hogy az érzékenyebb Palingenia longicauda faj a Nyugat-Európai folyókban is újra megjelenik.

Korábban a halászok hagyományosan csaléteknek gyűjtötték a kérészlárvákat nemcsak a rajzáskor gyűjtötték az elpusztult imágókat. Ma már tilos a védett kérészek elpusztítása, az élő és az elhullott kérészek gyűjtése is. Engedély szükséges a védett állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához.

A Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság - a társhatóságokkal együttműködve a rajzás idején, a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel közösen - fokozottan és rendszeresen ellenőrzik a Tiszát és mellékfolyóit.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
bírság, tisza, folyó, természetvédelem, védett, rovar, ökológiai, természetkárosítás, tiszavirágzás, rajzás, védett-állat,