agrarszektor.hu • 2024. június 13. 13:31
Jelentős mértékben, 58 százalékkal nőtt a magyar élősertés exportja az első negyedévben, és még a húskivitel is ötödével bővült az előző év azonos időszakához képest – derül ki az AKI jelentéséből. A vágósertés termelői ára ugyan csökkent, de összességében ez is mutatja, hogy a korábbi évekhez képest meglepően jó helyzetben van a sertéstartás. A termékpálya további szegmenseiben már nem ilyen idilli a helyzet: a készítménygyártók nem tudták érvényesíteni áremelési kísérleteiket, a termelők és feldolgozók közé szorult vágóhidak pedig a legkedvezőtlenebb helyzetben vannak: náluk csapódik le a magas alapanyag- és alacsony termékár, amely milliárdos veszteségeket okozott.
A világ nagyobb sertéshús termelői közül az Amerikai Egyesült Államokban, az USDA májusi elemzése szerint az ország sertéshústermelése 2024 második felében 1,5 százalékkal nőtt a tavalyi év, áprilistól júniusig előállított mennyiségéhez képest. Az USDA szakértői szerint akár 20 százalékkal is emelkedhet a hízósertés termelői ára a vizsgált összehasonlításban. Úgy gondolják, a belső fogyasztás tekintetében nem várható változás, de a nemzetközi piacon a sertéshús értékesítése 2,6 százalékkal növekedhet a megfigyelt időszakban. Az előrejelzések alapján az USA élősertés-importja 2,2 százalékkal, a sertéshús-behozatala pedig 7 százalékkal bővülhet.
Az Egyesült Államok Agrárminisztériumának adatai szerint a sertés hasított hideg súlyának ára az előző évhez képest 25 százalékos növekedést mutat. Brazíliában ezzel szemben a sertés ára 2,3 százalékkal csökkent a megfigyelt időszakban, de az ország sertéshús-kivitele a 2023-as áprilisi adatokhoz képest, 2024-ben ugyanebben a hónapban 7,8 százalékos emelkedést mutat.
Az EU-ban csökken, itthon nő az értékesítés
Ez év január-februárjában az Európai Unió 4,7 százalékkal kevesebb friss, fagyasztott és feldolgozott sertéshúst értékesített a nemzetközi piacokon, mint a tavalyi év elején -derült ki az Európai Bizottság adataiból. A sertéshúsimport 4 százalékkal csökkent, a behozatal 66 százaléka pedig az Egyesült Királyságból származott ebben az időszakban.
Az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára 9 százalékkal csökkent egy év alatt. Az uniós sertéspiac szempontjából meghatározó vállalatok és vágóhidak sertésárai 2024 22. hetében átlagosan 10,2 százalékkal maradtak el az előző év azonos hetének átlagárától.
Magyarország élősertés-kivitele a 2024-es év első negyedében 58 százalékkal nőtt, a tavalyi év ugyanezen időszakához képest.
A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 20,6 százalékkal, értéke pedig 21,2 százalékkal növekedett a megfigyelt időszakban. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállítottuk.
Az élősertés-behozatal Szlovákiából, Horvátországból Németországból és Csehországból volt jelentős, a száma 11 százalékkal, mintegy 17,9 ezer tonnára bővült. A sertéshúsimport majdnem 10 százalékos bővülést ért el, melynek értéke 17,6 százalékkal volt nagyobb a tavalyi év első negyedévinél. A sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból, Ausztriából és Lengyelországból származott.
Csökkentek az árak, de így sem rossz az összkép
A vágósertés termelői ára hasított meleg súlyt tekintve, 2023 21. hetében 915,70 forint/kilogrammot tett ki, ez a szám 2024-es év ugyanezen hetére 841,45 forint/ kilogrammra csökkent. A vágóhídi belépési ár hazai termelésből származó vágósertések esetén pedig ugyan ebben az időszakban, tavaly 927,71 forint/ kilogrammra volt tehető, idén pedig 855,61 forint/kilogrammról beszélhetünk. Az import vágósertések esetében is hasonlóan alakultak az árak. Ehhez kapcsolódóan elmondható, hogy az I-es kategóriájú hízósertéstáp értékesítési ára a tavaly áprilisi árakhoz képest csökkent, míg a II-es kategóriájú táp ára növekedést mutat.
Az Agrárközgazdasági Intézet jelentésében jól megfigyelhető, hogy a nyers sertéshúsok feldolgozói értékesítési árai Magyarországon 2023 21. hetéhez képest idénre összességében csökkenő tendenciát mutatnak. A nyers sertéshúsok kiskereskedelmi beszerzési árai, a lédig, a vákuumos és a tálcás kiszerelések esetében sem mutatott kiugró változásokat. Összességében az is elmondható, hogy az Európai Unióban a vágósertés belépési ára a tavaly májusi árhoz képest, kivétel nélkül minden országban csökkenést mutat.
Lassult a tejelők kivágása
A jelentésből az is kiderült, hogy a vágómarhaárak összességében a tavalyi évhez képest csökkentek, 826 forint/kilogrammról 802 forint/kilogrammra.
Az is észrevehető, hogy darabszámok tekintetében, 2023 21. hetéhez képest, idén ugyanebben a hónapban nagyságrendileg fele annyi vágótehenet vágtak le – ez azt mutatja, hogy a tejtermelő állomány zsugorodása lassult.
Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a KSH felmérése alapján a szarvasmarhák összlétszáma 862 ezer darab volt hazánkban 2023. december 1-jén. Az állomány az előző év azonos időszaka óta 23,2 ezer darabbal, 2023 júniusa óta pedig közel 14 ezerrel csökkent. A tehenek száma 403 ezer volt 2023. december 1-jén, 15 ezer egyeddel, vagyis mintegy 3,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az élő-szarvasmarha exportja 2024 első negyedévében mind mennyiségben, mind értékében emelkedett az elmúlt két év ugyanezen időszakának átlagához képest. Bár sokkal kisebb értékekben, de az élő-szarvasmarha import is hasonló tendenciát mutat. A marhahús exportja értékben és mennyiségben is csökkent a vizsgált időszakban, de az import esetében magasabb számokat láthatunk idén.
Így állunk a bárányokkal
A vágóbárány termelői ára a 2023 21. hetében 1348 forint/kilogramm volt, idén ugyanebben az időszakban pedig 1738 forint/kilogrammra volt tehető. Európai viszonylatban nehézbárány és a könnyűbárány esetében is áremelkedés figyelhető meg.
Ahogyan az Agrárszektor is megírta, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) rövid távú előrevetítése szerint a juhhús termelése 17 millió tonna volt 2023-ban globálisan. Ez mintegy 1,7 százalékos emelkedést jelent a 2022-es eredményekhez képes. A legnagyobb importőr a 2023-as évben továbbra is Kína, az Európai Unió és az USA voltak.