Szászi Zoltán • 2024. július 5. 13:32
A világ utolsó vadlovainak egy csoportja Prágából katonai géppel tér vissza Kazahsztánba, a közép-ázsiai sztyeppére. A Przewalski-ló megmentése nemzetközi sikertörténet, amiben a magyaroknak is nagyon nagy szerepe volt.
Hosszú, nehéz sors után úgy tűnik, az utolsó vadló-faj visszatér Közép-Ázsia füves síkságaira. A Przewalski-ló, ami egykor az egész ázsiai sztyeppén elterjedt volt, a második világháború utánra majdnem teljesen kihalt a vadonban, így a Prágai Állatkert vezetésével nemzetközi összefogás indult a megmentésükre 1959-ben. A háború után Münchenben és Prágában megmaradt harmincegy lóból kilenctől származik a későbbi fogvatartott populáció. Az 1950-es évek végére tizenkét példány maradt a világ állatkertjeiben. A Przewalski-ló az 1960-as évekre végül (fogvatartott állományait kivéve) teljesen eltűnt, és félő volt, hogy az utolsó vadló végül kihal.
Vissza a vadonba
A Prágai Állatkertből idén júniustól különleges, hosszan előkészített akció keretein belül egy kis Przewalski-ló populációt telepítenek Kazahsztánba, ahol a világ utolsó vadlova az őshazájának számító közép-ázsiai sztyeppén újra megtelepedhet. A tizenötévnyi előkészítő munkát követően katonai géppel érkeztek a lovak, először egy csődör, Zorró, és két kanca, Zeta II és Ypsilonka, majd egy későbbi járattal még négy kanca, Tessa, Wespe, Umbra és Sary. Az Independent szerint a következő öt évben még negyven lovat terveznek a Prágai Állatkertből Kazahsztánba költöztetni.
Többszáz év után ezek az első vadlovak a kazahsztáni sztyeppén. Még nagyon sok dolgunk van, de ez egy történelmi pillanat
- nyilatkozta Miroslav Bobek, a Prágai Állatkert igazgatója a Reutersnek.
Kazahsztánban érkezés után azonban nem lehetett az állatokat csak úgy szélnek ereszteni. Leszállás után hosszú reptéri transzfer várt a lovakra, amik még hétórányi utazással megérkeztek Arkalyk közelében lévő köztes szállásukra. A hatóságok itt két, összesen 80 hektáros körbekerített legelőt alakítottak ki a lovaknak, ahol ellenőrzött körülmények között szokhatnak hozzá a sztyeppei viszonyokhoz. Az állatoknak képesnek kell lennie ellenállni a viszontagságoknak, a zord, fagyos sztyeppei télnek, az élősködőknek, és meg kell tanulniuk a sztyeppén a hó alól is kikaparni az élelmet. Ha felkészültek régi-új otthonuk birtokba vételére, a vadlovak nagy területet tudnak majd belakni: Az Altyn Dala, avagy a központi sztyepperégió Kazahsztánban mintegy hétezer négyzetkilométeres terület, amiben vizes élőhelyek is vannak a füves pusztákon kívül.
A Przewalski-lovat egyébként már Mongóliába is visszatelepítették, itt 1991-ben kezdődött a betelepítés és jelenleg 850 példány él a mongol füves pusztán. A Prágai Állatkert, egy életképes kazahsztáni populáció létrehozása közben 2026-tól ide is küld majd példányokat.
Az 1,4 méter magasságú, homokbarna Przewalski-lovak nem túl nagytestűek. Nikolaj Michajlowicz Przewalski (1839-1888) geográfus, felfedező, katonatiszt a XIX. század végén fedezte fel őket. Kazahsztánba most közel kétszáz év után kerül vissza a vadló-faj, ami mezőgazdaság és egyéb emberi tevékenység miatt tűnt el a sztyeppéről. Bár a faj az eurázsiai vadlovak közül az utolsó életben lévő, a Przewalski-lóhoz hasonló vadlovak a mezolitikumból, húszezer évvel ezelőttről feltűnnek európai barlangrajzokban, és öt és fél ezer évvel ezelőtti Közép-Ázsiában a Przewalski-ló maradványait a rézkorszaki állattenyésztéssel összefüggésben találták meg a régészek.
A magyarok is keményen küzdöttek a megmentésükért
A Przewalski-ló megmentéséhez nemzetközi összefogásra volt szükség. A Prágai Állatkerten kívül pedig az egyik legfontosabb rezervátum a fajmentésben Magyarországon van, a Hortobágyi Nemzeti Parkban. A Pentezugi Vadlórezervátumban a világ legnagyobb félvad Przewalski-ló populációja él. 1997-ben kerültek ide a vadlovak először, az akkori huszonkét egyedről húsz év alatt háromszázra nőtt az egyedszám.
A Hortobágyi Nemzeti Parkban pedig azzal a céllal jött létre a Pentezugi Vadlórezervátum, hogy egy vadonjellegű részt hozzanak létre a Nemzei Parkon belül, ahol minimális emberi beavatkozással lehet a füves pusztát fenntartani. A rezervátum maga egy háromezer hektáros terület, ahol sem vizet, sem takarmányt nem kapnak a lovak, télen a hó alól kell kikaparják a füvet, ahogy most azt a Kazahsztánba költözött kuzinjaiknak is bizonyítani kell, mielőtt a sztyeppére engedik őket. A Pentezugi Rezervátum azonban nem csak, hogy otthont ad a vadlovaknak, hanem az itt végzett kutatások, drónnal készült felvételek, itt gyűjtött adatok nagyon fontosak a faj tudományos kutatásában is, ami segíti a konzervációs törekvéseket. Itt egyébként nem csak a Przewalski-ló, hanem a rekonstruált őstulok is helyet kapott.
A magyar Przewalski-ló állomány egyébként nemrég egy nemzetközi sikertörténet főszereplője volt, ugyanis 2023. novemberében a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Rewilding Europe és Rewilding Spain, valamint az Európai Állatkertek Szövetsége fajmentési programjának keretein belül a Hortobágyról vittek egy csapat vadlovat Spanyolországba, hogy az Ibériai Fennsíkra vadlovakat telepítsenek vissza.
Az Alföld füves pusztái az Eurázsiai Sztyeppe legnyugatabbi pontját képezik. A magyarországi Nemzeti Parkoknak nagy tapasztalata van ennek a füves élőhelynek és a hozzá kapcsolódó fajoknak a megőrzésében. Erre egy másik példa a Kiskunsági Nemzeti Park, ami az 1990-es évek óta részt vesz a szürkemarha tenyésztésében és természetvédelmi célú hasznosításában, génmegőrzésben.