agrarszektor.hu • 2024. július 11. 16:31
Napjainkban számottevő probléma a beporzók hiánya, a klímaváltozás és az egyéb környezeti hatások, a természetes élőhelyek visszaszorulása, a nem megfelelő növényvédőszer használata mind-mind káros hatással vannak a méhek és beporzást segítő rovarok számára. Egyre többet hallhatunk azonban a földi poszméhekről, - melyet köznyelvben dongóként ismerhetünk - melyeknek kimondottan nagy szerepük van a beporzásban.
Amikor méhekről beszélünk, az emberek többségének általában a házi méhek jutnak eszébe, de számos, nagyságrendileg 700 fajta vadon élő faj is megtalálható hazánkban. Ilyenek például bányászméhek, szabóméhek, fali méhek de vannak művészméhek és még sorolhatnánk. Napjaiban egyre elterjedtebbek a földi poszméhek, melyet a köznyelvben dongóként ismerhetünk. A poszméhek ugyanúgy a méhfélék családjába tartoznak, mint a házi méhek, de testfelépítésükben jelentős eltérés mutatkozik, sokkal nagyobbak, szőrözöttebbek így hatékonyabb beporzó képességük. Lényeges eltérés továbbá, hogy a méhekkel ellentétben a poszméhek nem termelnek mézet, viszont esős, hűvös időjárásban is aktívak. Egy földi poszméh példány képes 200 méh munkáját ellátni.
A poszméhek az egész világon elterjedtek, fajszámuk 400 és 500 közé tehető. Legnagyobb fajszámban Belső-Ázsiát népesítik be, míg a trópusokon nem igazán jellemzőek. Közép-Európában az egyik legkutatottabb rovarcsoport, annak ellenére, hogy fajszámuk igencsak alacsony, mindössze 28 faj él ezen a területen.
A zord külső és a repülés hangja megtévesztő lehet, valójában egy nagyon barátságos és dolgos rovarról van szó. Csak nagyon ritkán, akkor csípnek, ha fenyegetve érzik magukat, de ez számukra végzetes. Akár a nap 18 órájában is szorgoskodnak sok-sok növényt meglátogatva. Jellegzetes, nagyobb testfelépítésük, sűrű szőrözöttségük és szárnyaik erős rezgése miatt sok pollen tapad a poszméhek szőrzetére a virágokon tett látogatásaik során, így sokkal több virágport tudnak átvinni egyik virágról a másikra.
Kiemelt jelentőségük van üvegházakban, hajtató berendezésekben. Belgiumban például az üvegházi paradicsom termőfelületének több, mint 90 százalékán poszméhekkel végeztetik el a megtermékenyítést. Hazánkban is számos növényházban megtalálhatóak a mesterségesen betelepített földi poszméhek, nagy jelentőségük van a paprika, paradicsom, eper és tojásgyümölcs ültetvényeken is. Szájszervükkel hozzáférnek a virágok központi termőrészéhez is és sokkal nagyobb virágpreferenciával rendelkeznek, több, méhek által ritkábban látogatott kultúrára is szívesen repkednek. Nagy mennyiségű pollent szállítására képesek, ezért maximalizálják a megtermékenyített növények számát.
Saját kertjeinkbe is telepíthetünk poszméheket, ezzel segítve az ottani beporzási, megtermékenyítési folyamatokat.
Ezeket a mesterséges kaptárokat érdemes virágzás előtt 4-6 nappal kitelepíteni a tájékoztatókon lejegyzett utasítások alapján. Ezeket a kaptárokat már számtalan helyen megvásárolhatjuk, így nem csak a megfelelő beporzási munkálatokat segíthetjük elő, de a poszméhek fennmaradását is elősegíthetjük.
A kaptár kihelyezése után nem sokkal a poszméhek meg is kezdik a munkálatokat. A kaptártól mindössze pár száz méterre repülnek el, de nagyon jó képességeik miatt akár 13 kilométerről is visszatalálnak otthonukba. A királynő 20-22 mm, a hímek 14-16 mm, a munkások pedig 11-17 mm hosszúságúak. A munkások hasának alja fehér. A földi poszméhek onnan kapták nevüket, hogy alapvetően általában 1 méternyi mélységben találhatóak meg a földben, leggyakrabban egér- és vakondjáratokat használva. A királynő is a földbe telel át, majd itt kezdi el az új kolónia kialakítását. Összességében elmondható, hogy a földi poszméheknek nagyon nagy jelentősége van a beporzási munkálatok tekintetében, ezért nagyon fontos védelmük. Külsejük megtévesztő lehet, de nagyon barátságos rovarról van szó ezért fontos, hogy ha találkozunk velük semmiképpen se bántsuk őket.