Pocokinvázió indulhat Magyarországon: itt a megoldás a rágcsáló ellen

Pocokinvázió indulhat Magyarországon: itt a megoldás a rágcsáló ellen

agrarszektor.hu
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a földhasználók figyelmét, hogy az aratást követően a mezei pocokfertőzés alakulása fokozott figyelmet igényel. Ebben az időszakban ugyanis a learatott gabona- és repcetáblákról a rágcsálók a közeli, zöld növényzettel borított területekre kezdenek áttelepülni. A rágcsálók okozta őszi kártétel mérsékelhető a pocokállomány időben való gyérítésével. Ehhez már többféle készítmény és felhasználási forma is rendelkezésre áll.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Időszerűvé vált a learatott táblákon, valamint azok környezetében (például árokparton, mezővédő erdősávban) a mezei pocok népességének felmérése. A kártevő számára kedvező meleg ősz nagyban hozzájárul annak gyors felszaporodásához, ami az elmúlt években több alkalommal is megfigyelhető volt az őszi vetésű kultúrákban. A kártétel következtében kialakuló tőszámcsökkenés jelentős terméskiesést okozhat. A rágcsáló őszi kártételének megelőzése érdekében már most fel kell készülni arra, hogy mely területeken lesz szükség a kártevő elleni csalétkes beavatkozásra. A pocokállomány időben végzett gyérítésével ugyanis csökkenthető az őszi kártétel, melyhez többféle készítmény és felhasználási forma is a gazdák rendelkezésére áll - írja közleményében a Nébih.

EZ IS ÉRDEKELHET

A környezetre való nyomást figyelembe véve, elsősorban a természetes védekezés javasolt, például T-alakú ülőfák kihelyezése. A túlszaporodás szakaszában a természetes populációszabályozás azonban már nem elég a kártevőkkel szemben. A késve megtett védekezés gyakorlatilag hatástalan a gyarapodó egyedszám ellen, így a kártétel sem lesz kellően mérsékelhető. A kémiai beavatkozás 3-5 db lakott járat/100 m2 fertőzés esetén indokolt. Magyarországon mezei pocok elleni védekezésre engedélyezett készítmények jelenleg:

  • az Arvalin LR (40 g/kg cink-foszfid),
  • az Arvalin 2,5 (25 g/kg cink-foszfid),
  • a Ratron GL (8 g/kg cink-foszfid),
  • a Ratron GW (25 g/kg cink-foszfid),
  • a Ratron ST (8 g/kg cink-foszfid), valamint a
  • Delu és Detia Carb (800 g/kg kalcium-karbid).

Ezek lakott járatok nyílásába helyezve alkalmazhatóak, és a rágcsáló okozta kártételt kellő mértékben csökkentik. A szabadforgalmú Delu és Detia Carb kizárólag riasztó hatással rendelkezik, egész évben használhatóak. Szükséghelyzeti felhasználásra szántóföldi kultúrákban, kertészeti kultúrákban, gyep területeken és ruderálián alkalmazhatóak a klórfacinon hatóanyagú rágcsálóirtó szerek. Kisebb járatszám esetén járatkezeléssel, 25 db lakott járat/100 m2 feletti fertőzés esetén felületkezeléssel, növényorvos felügyeletével használhatóak.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kártevőben kialakuló rezisztencia megelőzése, valamint a folyamat lassítása céljából - az integrált védekezési alapelveknek megfelelően - az eltérő hatásmódú készítmények, a hatóanyagok váltott kijuttatása javasolt. Az emberi egészség, az élővilág és a környezet védelme érdekében kiemelten fontos minden további, az engedélyokiratban foglalt előírás betartása!

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?